A volt olasz miniszterelnök az Euronewsnak azt mondta: az EU csak egységesen tud versenyezni Washingtonnal és Pekinggel; szerinte „az igazi küzdelem az európai szuverenitásért zajlik”.
Az Európai Unió tagállamainak az unió szuverenitását kell a nemzeti függetlenség elé helyezniük, ha versenyképesek akarnak maradni az Egyesült Államokkal és Kínával szemben – mondta Enrico Letta az Euronewsnak, a két rivális gazdaságot „óriásoknak” nevezve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Megjegyzései a 2027-ben esedékes kulcsfontosságú választások előtt hangzottak el, amelyek kimenetele mélyreható következményekkel járhat az EU politikai egyensúlyára nézve, különösen a francia elnökválasztásra.
Marine Le Pen múlt heti döntése, hogy indul az elnökválasztáson, Brüsszelben attól való félelmet váltott ki, hogy megbomlanak a kapcsolatok Párizzsal. A Nemzeti Tömörülés vezéralakja egy évtizede még azért kampányolt, hogy Franciaország kilépjen az euróövezetből.
Azóta azonban irányt váltott: azt ígéri, hogy belülről alakítja át az Európai Uniót, és a szuverén nemzetekből álló blokk mellett érvel.
Letta az Euronews interjúsorozatának, a 12 Minutes With-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az a felfogás, miszerint a nemzeti szuverenitás felülírhatja az európai szuverenitást a jelenlegi összetett gazdasági környezetben, „hamis”.
„A nemzeti szuverenitás olyan, mintha ajándékot küldenénk az amerikaiaknak és a kínaiaknak” – fogalmazott a volt olasz miniszterelnök, aki jelenleg az IE University (Universidad Instituto de Empresa) dékánja és a Jacques Delors Intézet elnöke.
„Ezt nagyon világosan kell látnunk, mert a nemzeti szuverenitás nem megfelelő léptékben értelmezhető. Az amerikaiakkal és a kínaiakkal való versenyhez a helyes lépték az európai” – magyarázta, hozzátéve: „éppen ezért a valódi küzdelem az európai szuverenitásért folyik.”
Hozzátette, mindez úgy is megvalósítható, hogy közben megőrizzük a nemzeti identitásokat; példaként az euró bevezetését és a korábbi nemzeti valuták leváltását, valamint az ebből fakadó politikai ellenállást említette.
„Emlékszem, hogy az én hazámban, Olaszországban, de Franciaországban és Németországban is nagyon szkeptikusak voltak az emberek, mert attól féltek, hogy elveszítik identitásukat azzal, hogy feladják a nemzeti fizetőeszközt” – mondta Letta.
„Ma azonban már az euró a közös pénzünk, amely óriási siker, és amelynek köszönhetően erősebbek vagyunk a világban. A legfontosabb pedig az, hogy nem vesztettük el identitásunkat: az euróval együtt is olaszok, franciák, spanyolok, németek vagyunk.”
A volt kormányfő szerint ezért az EU ugyanezt megteheti az energia, a hálózati kapcsolatok és a pénzpiacok területén is. „Versenyképesebbé válhatunk anélkül, hogy elveszítenénk identitásunkat.”
„Grönland mindent megváltoztatott”
E kulcsfontosságú területek integrálása, vagyis egy energiaunió létrehozása, a digitális szolgáltatások összekapcsolása és a tőkepiacok széttagoltságának megszüntetése volt központi témája Letta 2024-es, Much More Than a Market című jelentésének.
A jelentés ihlette az EU Európa versenyképességének növelését célzó haditervét, az One Europe, One Market című útitervet, amelyet kedden Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsában vitattak meg Lettával és a miniszterekkel.
Az uniót – többek között Lettától is – régóta bírálják amiatt, hogy rendkívül lassan reagál a globális gazdasági kihívásokra.
Ő azonban úgy véli, hogy azóta „gyorsulást” lát, amióta februárban az Európai Tanács belgiumi Alden Biesen kastélyában tartott kihelyezett ülésén az EU vezetői a versenyképesség erősítéséről és az egységes piac elmélyítéséről tárgyaltak.
„Számomra ennek a politikai oka a grönlandi válság, amely mindent megváltoztatott” – tette hozzá, utalva Trump elnök ambíciójára, hogy megszerezze Grönlandot, a Dán Királyság ásványkincsekben gazdag autonóm területét.
„Ez mintegy erős ösztönzést jelentett az európai vezetők számára, hogy azt mondják: most komolyan kell vennünk a két jelentés alkalmazását, végre kell hajtanunk azokat, és meg kell próbálnunk megerősíteni az európai egységes piacot.”
„Az EU-ba fektetve a polgárok jobb hozamot érhetnek el a megtakarításaikon”
Letta 2024-es jelentésének egyik fő követelése, hogy az Európai Unió tovább integrálja jelenleg széttagolt pénzpiacait egy úgynevezett Megtakarítási és Beruházási Unióvá (Savings and Investments Union, SIU). Ennek célja a magántőke mozgósítása, valamint áthidalni az európaiak magas bankbetét-arányai és a vállalkozások finanszírozási igényei közötti szakadékot.
„Mi vagyunk a megtakarítások és a takarékos emberek kontinense. Ebben az élvonalban járunk, de a megtakarításainkat nagyon rosszul használjuk fel” – mondta Letta.
Letta jelentése szerint az EU-ban 33 ezer milliárd eurónyi magánmegtakarítás található, ám az európai háztartások mintegy 300 milliárd eurónyi megtakarítása nem az uniós piacokra, hanem külföldre, elsősorban az amerikai gazdaságba áramlik.
„Ha a megtakarításokat a Megtakarítási és Beruházási számlákba, egy európai minősítésű megtakarítási formába helyezik, az jobb hozamot fog biztosítani számukra, mint amit ma kapnak” – magyarázta.
Hozzátette, hidat kell építeni a megtakarítások és a „reálgazdaságba” irányuló beruházások között; szerinte többek között ezért állnak az Egyesült Államok az élen a mesterséges intelligencia versenyében.
„Ez nem közpénzből, hanem magántőkéből és befektetésekből valósul meg, amit az ottani pénzpiac sajátosságai tesznek lehetővé” – mondta Letta.
„A kilencvenes években mi adtuk el a mobiltelefonjainkat az amerikai fogyasztóknak. Vissza kell térnünk ahhoz az időszakhoz, amikor az európaiak jók voltak az innovációban és a technológiában – ehhez pedig szükségünk van ezekre a magánberuházásokra.”