Brit ageizmusellenes kampány: a kasszasikerekben nagyobb eséllyel szerepel Chris nevű férfi vagy beszélő állat, mint 60 feletti női főszereplő – miért?
Feltűnt már, hogy feltűnően sok hollywoodi sztárt és kasszasiker-szívtiprót Chrisnek hívnak?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Chris Evans, Chris Hemsworth, Chris Pine, Chris Pratt...
A jelenséget már „Chrises csatája”-ként emlegetik, a közösségi médiában pedig rangsorolják, kinek melyik Chris a kedvence.
Spoiler: ritkán Pratt, és valójában mindig Walkennek kellene nyernie. És ne meredj túl sokáig Pine kék szemeibe – nem egy matróz fulladt már bele abba az óceánba.
Ám a „Melyik Chris a legjobb Chris?” típusú kérdezősködésnél jóval aggasztóbb dolog is rejlik a háttérben, mint a genetikailag szerencsés színészek szidása. A brit Ageing Better szervezet Age Without Limits kampányának (forrás: angol) adatai szerint ha valaki sikeres akar lenni a nagyvásznon, nagyobb eséllyel jár, ha Chris nevű férfi, mint ha 60 év feletti nő.
Az öregedéssel kapcsolatos előítéleteket megkérdőjelező és az időskorról alkotott képet megváltoztatni igyekvő kampány a 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben az Egyesült Királyságban bemutatott, 100 legjobban teljesítő filmet vizsgálta. Arra jutottak, hogy az elmúlt három év 100 legnagyobb bevételt hozó filmje közül mindössze ötnek volt 60 év feletti női főszereplője.
Ezzel szemben hat filmben játszott Chris nevű színész főszerepet – ezek felében Chris Pratt volt az ( The Super Mario Bros Movie; Guardians of the Galaxy Volume 3, The Garfield Movie ).
Ha kíváncsi rá, az elmúlt három év legnagyobb brit bevételű filmjei, amelyekben 60 év feletti nő a főszereplő: a Allelujah (2023), Jennifer Saundersszal a főszerepben; a My Big Fat Greek Wedding 3 (2023), Nia Vardalosszal; a Book Club: The Next Chapter (2023), Diane Keatonnal; a The Substance (2024), Demi Moore-ral; valamint a Freakier Friday (2025), Jamie Lee Curtisszel.
Mielőtt csalást kiáltana: az Egyesült Királyságban 2025-ben a második legnagyobb bevételt hozó film, a Bridget Jones: Mad About The Boy, nem került a listára, mivel Renée Zellwegernek még három éve van a 60. születésnapjáig.
És ez még nem minden: az Age Without Limits kutatása szerint négyszer nagyobb az esélye annak, hogy egy filmben beszélő állat legyen a főszereplő, mint annak, hogy 60 év feletti színésznő.
A Kung Fu Panda hőse, Po és Paddington medve valószínűleg most elég kellemetlenül érzi magát.
Most az Age Without Limits kampány a filmipart szólítja fel az idősebb nők jobb láthatóságára – a felhívás pedig eljutott a 67 éves, Oscar-díjas brit színésznőhöz, Dame Emma Thompsonhoz is.
„A nők a népesség fele, és mi is megöregszünk” – mondta Thompson közleményében. „Hol vannak hát rólunk szóló történetek? Minél idősebbek vagyunk, annál érdekesebbek leszünk. Több olyan filmet szeretnék látni, amely az idősödő nőket állítja középpontba: erősek vagyunk, azonosulhatóak, és régóta megérdemeljük a reflektorfényt.”
Majd így folytatta: „Az idősebb nőknek nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy létezzenek a vásznon. Már most is jelen vannak a világban, a mozival kellene végre lépést tartani.”
Dr. Carole Easton OBE, a Centre for Ageing Better vezérigazgatója így fogalmazott: „Teljességgel nevetséges, hogy az utóbbi években ennyire kevés film készült, amelyben idősebb nő áll a történet centrumában. A brit mozinézők akár ötöde 55 év feletti, ez a korosztály évente több százmillió fontot költ mozira.”
„Az idősebb színészek nagyjátékfilmes főszerepeinek aránya annyira nincs összhangban a moziközönségben jelen lévő idősebb nők arányával, hogy a reprezentáció hiánya, őszintén szólva, sértő” – tette hozzá. „Sajnos ez nem csak a moziban van így. A média számos területén, különféle foglalkoztatási szektorokban és a közélet más részein is rendszeresen minimalizálják, marginalizálják és figyelmen kívül hagyják az idősebb nők hozzájárulását.”
Dr. Easton hozzátette: „Mindenkinek fel kell lépnie az ageizmus, valamint annak szexizmussal való összefonódása ellen azzal, hogy egyértelművé tesszük a kulturális kapuőrök számára: azt akarjuk, hogy az élet minden szakasza megjelenjen azokban a dolgokban, amelyeket nézünk, hallgatunk és olvasunk.”
A Centre for Ageing Better 4000 brit állampolgárt is megkérdezett arról, mennyire tartanak igényt a 60 év feletti női főszereplőkről szóló történetekre.
Minden harmadik ember (33%) úgy véli, hogy túl kevés olyan film készül, amelyben 60 év feletti nő a főhős – ezzel szemben nagyjából minden harmincadik (3%) gondolja úgy, hogy túl sok ilyen alkotás van.
Amikor csak nőket kérdeztek, azok aránya, akik szerint nem készül elég film 60 év feletti női főszereplőkkel, majdnem kétötödre (39%) emelkedett.
A tanulmányt a University of West London School of Film, Media and Design akadémikusai készítették, és arra jutottak, hogy a 65 éves vagy idősebb női szereplők több mint háromszor kisebb eséllyel tűnnek fel brit filmekben, mint az ugyanilyen korú férfiak, az elmúlt évtized vizsgált alkotásai alapján.
A kutatásból az is kiderült, hogy az 50 év feletti női karakterek 14%-kal kevesebbet beszélnek, mint az idősebb férfiak a vizsgált filmekben.
A kutatók szerint az aktív, összetett és erős idősebb női karakterek ritkák, sokkal gyakoribbak azok az ábrázolások, amelyekben az idősebb nők „passzívak, sajnálatra méltók, amiatt gúny tárgyai, hogy nem a koruknak megfelelően viselkednek, és gyakran a fő cselekmény szempontjából is jelentéktelenek”.
„Azáltal, hogy nem ábrázolja megfelelően az időseket, különösen az idősebb nőket, a filmipar aktívan hozzájárul ahhoz, hogy az időseket kiszorítsák a társadalom peremére” – mondta Harriet Bailiss, az Age Without Limits kampány társvezetője.
„Azok számára, az idősebb emberek számára, akik az őket nap mint nap érő ageizmust magukévá téve kezdték megkérdőjelezni saját értéküket, ez a láthatatlanság csak tovább erősíti azt az érzést, hogy az idősekkel egyre kevésbé számol a társadalom, ahogy öregszenek. Nem csoda, hogy olyan sok nő beszél arról, mennyire láthatatlannak érzi magát, amikor nem látja viszont saját magát a populáris kultúrában vagy a reklámokban.”
Bailiss így folytatta: „Az ageizmus a leggyakoribb diszkriminációs forma, mégsem veszik elég komolyan. Az életkort érintő előítéletek korlátozzák a munkalehetőségeket, az egészséget, az emberi kapcsolatokat, az ambíciót és az önbizalmat – végső soron pedig azt határozzák meg, kinek az életét tartjuk érdemesnek a befektetésre. Az ageizmus mindannyiunkat érint, de mindannyian tehetünk is ellene. A kérdésfeltevéssel és a nyílt szembeszállással mindannyiunknak el kell kezdenünk.”
Van már némi előrelépés az idei évben?
Nos, a 76 éves Meryl Streep a The Devil Wears Prada folytatása világszerte már átlépte a 600 millió dolláros bevételi határt, és ezzel 2026 egyik kiugró sikerévé vált. A Project Hail Mary és a The Super Mario Galaxy Movie azonban még előtte jár, jelenlegi globális bevételük 670, illetve 800 millió dollár.
Az elsőben egy beszélő földönkívüli kő a főszereplő. A másodikban Chris Pratt.
Szorítsuk az ujjainkat, hogy változzon a helyzet, és Hollywood végre ne csak Chris Prattra építsen.