Bár a tengeri növényzet eltűnése segíti a feltárást, a vízalatti műalkotásokat egyre kevesebb dolog védi a rongáló hatásoktól.
Folyamatosan újabb és újabb részeket tárnak fel a régészek az egykori Baia városából Olaszországban, amely a negyedik század elején kezdett a tengerbe süllyedni. A klímaváltozás hatásai itt is érződnek: bár a tengeri növényzet eltűnése segíti a feltárást, a vízalatti műalkotásokat egyre kevesebb dolog védi a rongáló hatásoktól.
Nápolytól néhány kilométerre, a Pozzuoli-öbölben található a világ legnagyobb vízalatti múzeuma. A tengerbe süllyedt Baia városát a harmadik században még emberek lakták, ma már leginkább csak csikóhalak és más tengeri állatok élnek itt. A víz alatt dolgozó régészek sorra tárják fel az egykori fürdőváros műalkotásait.
- Ez egy folyamatban lévő felfedezés - mondta a Campi Flegrei régészeti park igazgatója. - A maradványok 400 méterre húzódnak a mostani partszakasztól, így még sok építmény, ház és fürdő vár felfedezésre. A kutatás során folyamatosan kerülnek elő oszlopok, új padlók, új mozaikok. Az egyik ilyen hely alaposabb feltárását jövő tavasszal kezdjük el - tette hozzá Enrico Gallocchio.
A hullámok alá temetett ókori római város első romjait az 1960-as években fedezték fel. Állítólag egykor még a császárok is ide jártak fürdőzni, és élvezni a természet szépségeit. Az iszap és a neptunfű nevű tengeri növény sokáig őrizte a szobrok és a mozaikok épségét, de a klímaváltozás közbeszólt.
- Amit látunk, hogy egy fontos tényező megváltozott: valószínűleg a klímaváltozás miatt a neptunfű elkezdett eltűnni. Baia egyes részein hatalmas erdőt alkotott ez a tengeri növény, de a legutóbbi felfedezéseink helyszínén a neptunfű teljesen eltűnt - mondta Enrico Gallocchio.
- Természetesen a most látott szobrok másolatok, mivel az eredeti műalkotások már a múzeumban vannak. Ami itt maradt, azt meg kell védeni iszappal, vagy sokszor komolyabb szerkezetekkel a viharhullámoktól, mert ezek a tényezők is folyamatosan rongálják őket - tette hozzá az igazgató.
Veszélyt jelentenek a maradványokra a kőzetevő tengeri élőlények (különösen egy kagylófajta), az árapály, és a tolvajok is.
A vízalatti múzeum vált a régészeti park legnagyobb látványosságává, évente 15 ezren látogatják, de a szárazföldön is rengeteg megmentett darabja díszeleg Baia egykori városának.