NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Málta: a művészet és a kultúra ereje

Málta: a művészet és a kultúra ereje
Írta: Wolfgang Spindler
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Milyen szerepet tölthet be a művészet és a kultúra mai társadalmunkban?

HIRDETÉS

Milyen szerepet tölthet be a művészet és a kultúra mai társadalmunkban? – ez volt a Málta fővárosában, Vallettában megrendezett Művészeti és Kulturális Világtalálkozó fő témája. Az esemény programigazgatója a horvát Nina Obuljen, aki hazájában épp most vette át a kulturális tárca irányítását. Obuljen szerint távolabbra kell néznünk, nem ragadhatunk le Európa határainál.

Kicking off the 7th World Summit on Arts & Culture in beautiful Valletta, Malta! #ArtSummitMaltaifacca</a> <a href="https://twitter.com/ArtsCouncilMLT">ArtsCouncilMLTpic.twitter.com/DoGuLxIq4z

— Jane Chu (@NEAJaneChu) October 19, 2016

- Az ehhez hasonló nemzetközi találkozók egyik nagy tapasztalata az, hogy míg Európában a válság miatt azon aggódunk, hogy elveszíthetjük a társadalmi jólét néhány, eddig szinte magától értetődőnek vett elemét, addig a világ más részein, ahol nem létezik kulturális politika, nincs támogatási rendszer, nem foglalkoznak a művészek helyzetével, társadalmi szerepével, ott a létért küzdenek – magyarázta Nina Obuljen.

OwenBonnici</a> <a href="https://twitter.com/ifacca">ifaccaArtsCouncilMLT</a> You promised us that Malta can party - and you were right! Fantastic start to <a href="https://twitter.com/hashtag/artsummitmalta?src=hash">#artsummitmalta</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/thanks?src=hash">#thanks</a> <a href="https://t.co/zhbiiJT5Pz">pic.twitter.com/zhbiiJT5Pz</a></p>&mdash; Jo Verrent (joverrent) October 18, 2016

Persze igen nehéz megítélni a kultúra hatását az olyan politikai kérdések megoldásában, mint – mondjuk – a szíriai háború. Rana Jazadzsi aktivista, kutató számos cikket publikált már a témában.

- A mi dolgunk olyan párhuzamos narratívák kidolgozása, amelyek megmutatják, hogy a kultúra igenis sokat számít a menekülttáborokban. A művészet, a kultúra ugyan nem tud házakat építeni, de reményt adhat. A közös élményeken keresztül a művészet és a kultúra segítségével egy más jövőt álmodhatunk magunknak – nyilatkozta Rana Jazadzsi.

A világtalálkozón fellépett az iráni születésű, Prágában élő csembalóművész, Mahan Esfahani is. Az 1979-es iráni forradalom és az iszlám köztársaság bevezetése óta drámai módon megváltozott a művészek helyzete az országban. Az egyik legismertebb példa Dzsafar Panahi története, akit már többször bebörtönöztek, és eltiltották a filmrendezéstől.

- Mi, zenészek nemigazán figyelünk a képzőművészekre, ők meg nem törődnek a zenészekkel. A színészeket se érdekli különösebben, mi van a művészekkel, pedig rá kell jönnünk, hogy ugyanazok a barátaink, ugyanazért a társadalmi célért dolgozunk, és az ellenségeink is közösek. Támogatnunk kell egymást, ebben a tekintetben tehát nagyon hasznosak az efféle találkozók – mondta Mahan Esfahani.

#Harpsichordist Mahan Esfahani with #VVIBE playing J S #Bach at Teatru Manoel #Malta#music#artsummitmaltaifacca</a> <a href="https://t.co/zjFaQ7yKDA">https://t.co/zjFaQ7yKDA</a> <a href="https://t.co/T5uTJS7Rus">pic.twitter.com/T5uTJS7Rus</a></p>&mdash; Shahidul Alam (shahidul) October 20, 2016

Marina Barham a ciszjordániai Harah Színház főigazgatója. A társulat az emberi jogok, a demokrácia és a szólásszabadság zászlóvivője. Marina elmesélte, miként változtatta meg a művészet egy fiatal palesztin menekült életét.

- Ez a fiatalember állandóan azon rágódott, hogy megdobjon-e kővel egy katonát az ellenőrző pontnál, de félt, hogy ez az életébe kerülne. Murad inkább beiratkozott egy színészképzőbe, sikeresen elvégezte, most pedig járja a világot, és mindenkinek elmeséli a menekülttábor és Palesztina történetét. A kultúrán és a művészeten keresztül próbál igazságot szerezni hazája számára – mesélte Marina Barham.

Az első Művészeti és Kulturális Világtalálkozót 15 éve rendezte meg a Nemzeti Kulturális Alapok és Kulturális Képviseletek Szövetsége (IFACCA) Ausztráliában azzal a céllal, hogy felhívják a népek és a kormányzatok figyelmét a művészetek és a kultúra társadalomformáló szerepére.

- Ennek az eseménynek nagyon messzire elér a hatása. Igaz, hogy csak három-négy napot tölt itt együtt néhány kiválasztott csoport, a hatás – úgy vélem – óriási, mondhatni világméretű, hiszen a résztvevők mindezt magukkal viszik a szélrózsa minden irányába – magyarázta Sarah Gerdner, az IFACCA ügyvezető igazgatója.

A máltai Kafena együttes Lukanda Propaganda címmel megjelent bemutatkozó albumának dalaiból adott koncertet a világtalálkozó résztvevőinek.

'Lukanda Propaganda' by Kafena. Find out more at https://t.co/2HtqShQK52#album#launchpic.twitter.com/z953m59CKe

— eve.com.mt (@evemalta) November 24, 2015

- Amióta világ a világ, minden tiltakozó csoportnak van egy nótája, ami azt jelzi, hogy a művészet igenis fontos, de az identitásunk szempontjából is – magyarázta Kris Spiteri, a Kafena tagja. – Mi máltaiak vagyunk, ezek a mi dalaink, ez vagyok én, mindez hozzánk tartozik. Azt szoktam mondani: minden politika, épp a művészet ne lenne az?

Hatalmat a művészetnek és a kultúrának! – ez volt a máltai nemzetközi találkozó hitvallása, ami hamarosan valósággá válik, hiszen 2018-ban Valletta lesz Európa kulturális fővárosa.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A máltaiak tudják: a kultúra a múlt, a jelen és a jövő

A moldovai kisebbségek is megmutatják magukat az idei Balkan Trafik! fesztiválon

Cartoon Movie: teltházas vetítések, izgalmas szakmai fórumok a rajzfilmek szerelmeseinek