Több száz kézműves érkezett a Bakutól 300 kilométerre fekvő észak-azerbajdzsáni Seki városába, hogy a legnagyobb mesterektől tanuljon. Idén ugyanis Seki nyerte el a türk világ kulturális fővárosa címet.
Ajaz Mecidov hangszereket készít; mindegyiken kiválóan játszik.
- Ez egy ősi azeri hangszer. Az a neve, hogy tar. A teste eperfából készült, a nyaka mogyorófából, ez a középső rész pedig a tehén szívéből – magyarázza Ajaz Mecidov.
Maarif Alijev rézműves egy kis faluból érkezett. Családjában apáról fiúra száll a mesterség. Ő már a hetedik generáció.
- Egy bögre megformálása egy napot vesz igénybe, a díszítés pedig még kettőt. Ez a tányér azonban 4-5 hónapos munka eredménye – mondja a mester.
Az azerbajdzsáni asszonyok fő feladata a főzés.
Az azeriek egyik hagyományos étele a kutabi. A tésztát, amelyhez csak lisztet és vizet használnak, zöldségfélékkel, hússal vagy tökkel töltik meg. A sütéshez ne használnak olajat.
Az asszonyok szívesen énekelgetnek kézimunkázás közben.
- A gyapjút először is megmossuk, megszárítjuk. Aztán az anyagot gereben segítségével kifésülöm, elkülönítem azt, amire nincs szükségem, majd orsóval fonallá sodrom, és zoknit kötök belőle – mondja Zahide Alijeva.
A hajdani Seki Kánság fővárosa, a 2700 éves Seki legnagyobb büszkeségei a míves üvegablakok, melyek szög és ragasztó nélkül készülnek.
- Az egymáshoz tökéletesen illeszkedő falemezkék közé helyezzük az üveglapocskákat. Elég egyetlen milliméternyi hiba, és annyi – magyarázza Tofig Reszulov.
Ilyen ablakok ékesítik a 18. században épült “káni palotát”:
http://whc.unesco.org/en/tentativelists/1576/, melyet az azerbajdzsáni hatóságok az óvárossal együtt szeretnének felvetetni az UNESCO világörökségi listájára.
- Ez egy igazi történelmi gyöngyszem, amelynek a világörökségi listán a helye. Örüljünk neki és egyúttal védelmezzük – mondja Abulfasz Garajev, a kultúráért és turizmusért felelős azeri miniszter.
Az UNESCO döntése a jövő év elején várható. Seki városában idén több fesztivált is tartanak.