Mi újság? (Quoi de neuf là) – ezt a címet kapta idén a Marrakesh-i Művészeti Biennálé, melynek palesztin származású kurátora, Reem Fadda úgy döntött
HIRDETÉSMi újság? (Quoi de neuf là) – ezt a címet kapta idén a Marrakesh-i Művészeti Biennálé, melynek palesztin származású kurátora, Reem Fadda úgy döntött, vissza kell térni az észak-afrikai ország gyökereihez. Az alkotók elsősorban az arab világot, a Földközi-tenger térségét és a szubszaharai Afrikát képviselik.
A 16. században épült Badi-palota az egyik kiállítási helyszín. Itt látható az algériai Rachid Koraïchi Ima a hiányzókért című munkája, melyet szülei emlékének szentelt.
- Ezek a tárgyak, melyek arról mesélnek, milyen csodálatos kapcsolat volt köztünk, a halálom után is megmaradnak, megöröklik a gyerekeim, az unokám. A történetet egy másik munkámba is belevéstem. A szüleimnek köszönhetően lettem művész. Sose álltak az utamba, inkább bátorítottak – mesélte Rachid Koraïchi.
Bőrből, csontból, fából, gipszből, acél- és rézhulladékból készült a belga Eric Van Hover különös alkotása. Az algériai születésű, Kamerunban nevelkedett, ma Brüsszel és Tokió között ingázó művész a buldózer többértelműségére akarta felhívni a figyelmet.
- Már jó ideje foglalkoztat a hernyótalpas buldózer, amit alapvetően az építkezéseken használnak, de a vietnami háború óta a csatatereken is. Az iraki háborúban és az összes többiben is bevetették. A biennálén szereplő darab egy D9T Caterpillar motorja, amit Ciszjordániában és Gázában használtak – magyarázta a művész.
A marokkói Sara Ouhaddout azok a berber ékszerek inspirálták, amelyeket a 2011-ben elhunyt Ahmed Bouanani filmrendező, fotográfus, író tervezett, aki igen gazdag életművének 90 százalékát sosem publikálta.
- Ahmed Bouanani lerajzolta az amazigh ékszerészek munkáit, és ezek alapján dolgozott. Én átdolgoztam ezeket a terveket, megújítottam az általa alkalmazott technikát, és módosítottam az anyagokon. Az interpretációhoz pedig a meséi adják a keretet. Rengeteg népszerű arab és amazigh történetet gyűjtött össze – mondta Sara Ouhaddou.
A biennálén a hatvanas évek művészeti nyelvét megújító Farid Belkahia, Mohammed Melehi és Mohamed Chabaa munkáit is kiállították, amelyek még most is megragadják a figyelmet.
Régi anyagokat és Ahmed Bouanani meséit szövi munkáiba az amazigh Yto Barrada.
- A fiatalok megtanulják a régi mesterségeket. Én például azóta ismerkedem a régi szövési technikákkal, amióta eljöttem Marokkóból. Az alacsony presztízsű népi mesterségek mindig is fontos szerepet töltöttek be a polgárjogi, feminista és melegmozgalmak történetében – magyarázta Yto Barrada.
A biennálén Leila Alaoui francia-marokkói fotográfusról is megemlékeznek, aki a Burkina Fasó-i főváros, Ouagadougou központjában az év elején történt terrortámadásban vesztette életét.
A szervezők úgy tekintenek Marokkóra, mint a nyugati, az iszlám és az afrikai világ találkozási pontjára. A Marrakesh-i Művészeti Biennálé május 8-ig várja az érdeklődőket.