Íme a Helsinkiben felépülő új Guggenheim Múzeum modellje. A 130 millió eurós projekt körül komoly viták alakultak ki Finnországban. A tervet, amely a
Íme a Helsinkiben felépülő új Guggenheim Múzeum modellje. A 130 millió eurós projekt körül komoly viták alakultak ki Finnországban. A tervet, amely a több mint 1700 pályázatból kiválasztott hat esélyes közül került ki győztesen, a Kusunoki Hiroko és Nicolas Moreau által 2011-ben alapított, párizsi székhelyű Moreau Kusunoki építésziroda készítette.
Ez rendkívül tisztességtelen, ugyanis a város fizet mindent.
- A koncepció lényege a nyitottság és a transzparencia. Emberi mércével mérve. A város és a múzeum kapcsolódásáról szól, ezért kapta a „Művészet a városban” címet – magyarázza Kusunoki Hiroko és Nicolas Moreau.
- Határozottan figyelembe veszi az utcahálózatot, tiszteli a fát, amely Finnország gerincét alkotja. Meghitt kapcsolatban van a tengerrel, amely a finn természet másik legfontosabb eleme – mondja a Solomon R. Guggenheim Alapítvány igazgatója, Richard Armstrong.
- Olyan, mintha mindig is lett volna. Szerintem nagyon érdekes, hogy Finnország részének tűnik, mégis új dolog – mondja Mark Wigley, a Columbia Egyetem professzora, a terveket elbíráló zsűri elnöke.
Az építkezés költségein felül 20 millió euró koncessziós díjat kell fizetni a Guggenheim Alapítványnak. Kaarin Taipale városkutató, helyi politikus szerint a köz pénzét nem lenne szabad egy amerikai magántársaságnak adni.
- Ez rendkívül tisztességtelen, ugyanis a város fizet mindent. Nem csak magát az építkezést finanszírozza, ezt a nagyon értékes területet is ingyen adja, de a személyi és az üzemeltetési költségeket is a város állja, ami azt jelenti, hogy évente 7 millió euró menne erre az önkormányzati kasszából, miközben mindenütt megszorítások vannak – mondja Kaarin Taipale.
A legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat 2012-ben felmérést készített a Guggenheim-projekt társadalmi fogadtatásáról. Akkoriban Helsinki lakóinak háromnegyede ellenezte a tervet. A többség véleménye azóta sem változott.
- Az emberek szerint a Guggenheim-terv túl sokba kerül Finnországnak, nem igazán hisznek abban, hogy megtérül ez a befektetés. Szkeptikusok, úgy gondolják, hogy ilyen nehéz időkben talán nem egy művészeti múzeum a legfontosabb dolog – magyarázza Hanna Mahlamäki, a Helsingin Sanomat kulturális rovatvezetője.
A Guggenheim-projekt támogatói mindent megtesznek azért, hogy meggyőzzék az embereket a terv hasznosságáról. A győztes pályázat kihirdetése után nyilvános vitát szerveztek, ahol mindenki feltehette kérdését a múzeum építészeinek.
- Szerintem ez óriási megtiszteltetés és hatalmas lehetőség Helsinki számára. Remélem, felépül a múzeum – mondja Juha Christensen üzletember.
- Természetesen a Guggenheim név komoly kulturális márka, de Finnország is erős a brandépítésben. Ennyi pénzből saját kulturális brandet is létre tudnánk hozni. Ezt meg kell fontolni – tanácsolja Omer Kanipak építész.
Amikor a finn várostervezők fejében megszületett a Guggenheim Múzeum ötlete, arra gondoltak, hogy Helsinkiben is az történik, mint Bilbaóban, ahol az új kulturális központ határozottan felpezsdítette a város gazdasági életét.
A Guggenheim-projekt ellenzői létrehozták a “Next Helsinki”:http://www.nexthelsinki.org/ nevű szervezetet. Meghirdettek egy ellenpályázatot, amelyre építészek, urbanisták, tájépítészek környezetvédők, diákok, költők, aktivisták, sőt még politikusok is kaptak meghívást, hogy találjanak ki valamit a múzeum helyett.
