NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A „csodazongora” első nyilvános koncertje március 11-én

A „csodazongora” első nyilvános koncertje március 11-én
Szerzői jogok 
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A csodazongoraként emlegetett Bogányi-zongorát először hallhatja a közönség nyilvános koncerten a protokoll bemutatók után

HIRDETÉS

Először hallhatjuk nyilvános koncerten az új fejlesztésű magyar zongorát 2015. március 11-én, Bogányi Gergely zongoraestjén, a Zeneakadémián. A hangszer protokoll bemutatóját is itt tartották januárban. A március 11-i hangversenyen először Johann Sebastian Bach C-dúr prelúdiumát adja elő a művész saját átdolgozásában, amit Schubert Négy impromtuje követ. A koncert második felében a számos életrajzi utalást rejtő, eredetileg Beethoven emléke előtt tisztelgő, Liszt Ferencnek ajánlott Schumann-művet, a C-dúr fantáziat hallhatjuk.

A „csodazongora” első nyilvános koncertje...par euronews-hu

A hangszer érdekessége, hogy az űrtechnológiai karbon-kompozit alkalmazásával fejlesztettek ki magyar konstruktőrök Bogányi Gergely zongoraművész irányításával. A Chopin és Liszt műveit fejből játszó előadó emlékeztet, hogy már Liszt Ferenc is elégedetlen volt a koncerttermi zongorák hangzásával: – Liszt Ferencről is híresek azok a karikatúrák, amikor mintha négy keze lenne, olyan, úgy néz ki. Az azért volt, mert ő az akkori zongoráit tulajdonképpen szétverte, tehát a koncert felénél cserélni kellett – mesélte Bogányi Gergely.

A zongora megalkotásánál fontos volt, hogy a hang akkor is tiszta maradjon, amikor nagyon erősen játszanak rajta. De a művészeknek nagyobb kihívás úgy játszani, mintha énekelne a zongora:

- Talán a legfontosabb cél egy zongorista számára, hogy énekelni tudjon a zongorán, nekünk ez a legnehezebb, és ezért direkt erre próbáltunk figyelni a hangkép kialakításánál, hogy a zongora énekeljen, mert azt szeretjük nagyon – magyarázta Bogányi Gergely.

Budapest közelében, a halászteleki ipari parkban működik az a kis műhely, ahol az első zongorák készülnek. 2010-ben Bogányi Gergely régi, Ibach-zongoráját bontották szét a szakemberek. A 80 éves hangszer nagyon szépen szólt, de kíváncsi volt rá a művész, hogy egy űrkorszaki anyagot beépítve tökéletesebb lesz-e a hangzás:

- Akkor most szedjük szét, robbantsuk szét az egészet, ez fizikai roncsolással jár, és kirúgtuk belőle a farezonánst, és a farezonáns helyett elég sok kutatás és megoldáskeresés után beleraktunk egy karbonrezonánst, ami ebben a zongorában található, tehát ez egy teljesen tradicionális zongora, annyi, hogy egy farezonáns helyett karbon-kompozitot szereltünk bele, összeraktuk a hangszert, és minden problémánk idézőjelben itt kezdődött, mert Geri azt mondta, hogy ez annyira jó lett, hogy érdemes folytatni – emlékezett a kezdetekre Bolega Attila, főkonstruktőr.

A Bogányi-zongorában több mint 50 újítás található. Mechanikáját a magyar konstruktőrök kérései alapján készítette el az egyik legnevesebb zongoramechanika építő manufaktúra, a németországi Renner cég.

- Mi megszélesítettük egy kicsit nemcsak a menzúrát, tehát a rezonánslapot, hanem a klaviatúránk is a megszokott 88 billentyű helyett 90 billentyűs. Bartók is, és Kodály is annak idején írt olyan művet, ami a szubkontra G és gisz hangok használatát is igényli – tudtuk meg a műhelyben a Cs. Nagy József zene technikustól.

A szomszédos műhelyben zajlik a zongora futurisztikus formájú vázának építése. A bonyolult formát könnyen alakítható fából készítik el, és erről veszik le azt az öntőmintát, aminek a segítségével egy darabban önthető ki speciális műanyagból a végleges váz. Az eddig megszokott lábak eltüntetésével a zongora nyitottabbá vált a közönség felőli oldalon:

- Ugye a zongora nemcsak felfele, hanem lefele is szól, és magának a lábformának, a lábforma domborulatának kell kifelé nagyon finoman sugároznia az alulról jövő hangot, határozottabban, mint a korábbi zongoráknak – mutatta a zongora vázánál a főtervező, Üveges Attila Péter.

Vagyis a hosszan végigfutó hátsó talp nemcsak tartja a zongorát, de íve a lefelé útnak induló hangokat a közönség felé dobja ki a pódiumról. A hangszer budapesti bemutatóján és az utána következő két koncerten a négyszeres Grammy-jelöléssel elismert amerikai jazz-zongoristát, Gerald Claytont is lenyűgözte a hangzás tisztasága:

- Fantasztikus érzés volt! Mindig nagyon bensőséges hangulatú egy új hangszerrel ismerkedni, Minden alkalommal felfedezek valami újat a hangzásában. Érdekes volt figyelni a regiszterek hangzását, és felfedezni, hogy milyen mély, lágy és bársonyos a zongora hangja. Igazán élveztem, nagyon egyedi a hangja – mondta Gerald Clayton a hangszer januári bemutatója után.

A magyar fejlesztők alapvetően a zongora hangzását szerették volna tökéletesíteni, de a karbonrezonáns alkalmazásával és a műanyagból készített vázzal praktikus előnyök is járnak. Kevésbé kényes a környezeti tényezőkre, a páratartalomra és a hőmérsékleti ingadozásra.

A Bogányi-zongora egy tízéves projekt eredménye. 126 millió forintot nyert egy egy uniós pályázaton, az EU-s támogatáshoz szükséges önerőhöz 60 millió forinttal járult hozzá a Magyar Nemzeti Bank, további 100 millió forinttal támogatta a projektet a kulturális tárca.
A zongora egyedi árára még nem készült pontos kalkuláció, az első becslés szerint minimum annyiba kerül majd, mint a Steinway legjobb modelljeként emlegetett D-modell, azaz körülbelül 130 ezer euró (40 millió forint).

A 2015. március 11-i koncert részletes programjáról tájékozódhatnak a Zeneakadémia honlapján

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A divattervezők is dubajoznak

Classic Esterházy Kismartonban

A téboly visszhangjai