Csak néhány uniós ország teljesítette a Bérátláthatósági irányelv határidejét. Az Indeed adatai a fizetést feltüntető álláshirdetések arányának változását jelzik.
Az európaiak nagy többsége nem tudja, mennyi fizetést kapna egy állásra jelentkezve, mivel a fizetésre vonatkozó adatok általában nem szerepelnek az álláshirdetésekben. A pályázók sok időt és energiát fordítanak a jelentkezésre, beleértve az állásinterjúkon való részvételt is. Bizonyos esetekben gyakorlati készségfelméréseken is részt vesznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek ellenére sokszor még a felvételi eljárás sikeres lezárultáig sem derül ki számukra a fizetés összege. Arról pedig általában alig van információjuk, hogy ugyanazon a munkahelyen mások mennyit keresnek.
Az Európai Bizottság szerint ez bérdiszkriminációhoz és a nemek közötti bérszakadék további tágulásához vezethet. A probléma kezelésére az EU elfogadta a fizetési átláthatóságról szóló irányelvet. Az irányelv átültetésének határideje idén június 7-e volt, ám a legtöbb tagállam nem teljesítette azt.
Olaszország az egyetlen a nagy európai gazdaságok közül, amely már végrehajtotta az irányelvet. Az eredmény nagyon egyértelmű – állítja a globális állásközvetítő platform, az Indeed. Az Olaszországban közzétett álláshirdetések között a fizetési információkat tartalmazók aránya 2025 júliusában 26 százalékról az idei júliusra 61 százalékra emelkedett.
Olaszországban jelenleg a fizetési adatokat is feltüntető álláshirdetések aránya a legmagasabb az öt legnagyobb európai gazdaság közül.
„Olaszország a fizetési átláthatóság élharcosává válik Európa nagy gazdaságai között, és az adatok azt mutatják, hogy a szabályozás valódi változást hoz” – mondta Pawel Adrjan, az Indeed gazdasági kutatásokért felelős igazgatója az Euronews Businessnek.
A PwC egyik, augusztus elején megjelent cikke szerint eddig mindössze öt uniós tagállam ültette át a fizetési átláthatóságról szóló uniós irányelvet. Novemberig Olaszország, Szlovákia, Málta, Litvánia és Görögország tette ezt meg.
Spanyolország csak korlátozott előrehaladást ért el, Németország pedig 2027 elejére halasztotta az irányelv bevezetését. Franciaország helyzete továbbra is „nem meghatározott”.
Noha az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, 2020 eleje óta – amióta az Indeed gyűjti az adatokat – ott volt a legmagasabb a fizetési információt tartalmazó álláshirdetések aránya. 2020 januárjában az Egyesült Királyságban ez az arány 40 százalék volt, míg Franciaországé 20 százalék, ami a második legmagasabb értéknek számított az öt legnagyobb európai gazdaság és Hollandia körében.
Olaszország először előzi meg az Egyesült Királyságot
2026 júliusában Olaszország először előzte meg az Egyesült Királyságot a fizetési átláthatóság terén ebben a hat országban: az arány Olaszországban 61, az Egyesült Királyságban 60 százalék volt.
A másik négy országban továbbra is 50 százalék alatt van ez az arány, Hollandiában például 49,5 százalék.
In két nagy európai gazdaságban 20 százalék alatt van a fizetési adatokat tartalmazó álláshirdetések aránya: Németországban 14, Spanyolországban 18 százalék. Franciaországban ez az érték 43 százalék.
Az elmúlt egy évben végbement változás Olaszországban figyelemre méltó. Az Indeed adatai szerint tavaly júliusban az álláshirdetéseknek mindössze egynegyede (26 százaléka) tartalmazott fizetési információt.
„Az Olaszországban közzétett, fizetési adatokat is feltüntető álláshirdetések aránya januárban 35 százalékról júliusra 61 százalékra ugrott, és a növekedés felgyorsult, miután júniusban életbe lépett az EU fizetési átláthatósági irányelve” – mondta Adrjan.
„Olaszország az uniós irányelvben foglaltakon is túllépett azzal, hogy kötelezi a munkáltatókat a fizetési sáv közvetlen feltüntetésére az álláshirdetésben, így az álláskeresők már a jelentkezési döntés előtt hozzáférnek ezekhez az információkhoz.”
A jogszabály hatálybalépése után felgyorsult a fizetési átláthatóság
Adrjan közösségi médiás bejegyzésében azt is hangsúlyozta, hogy a növekedés már a határidő előtt megindult, mivel egyes munkáltatók megelőzték az új szabályok hatálybalépését. „A fizetési átláthatóság ezt követően a jogszabály életbe lépése után gyorsult fel” – írta.
A munkáltatóknak mostantól a kiinduló bért vagy a fizetési sávot is fel kell tüntetniük az állásleírásban, nem elegendő azt a felvételi folyamat valamely pontján közölni a jelöltekkel.
Az arány várhatóan nem éri el a 100 százalékot az irányelv hatálya miatt. Olaszországban például bizonyos állástípusok mentesülnek a szabály alól, és az érvényesítés egyes jogi részletei még viták tárgyát képezik.
Adrjan rámutatott: bár jelenleg még nem minden álláshirdetés tartalmaz fizetési adatokat, ahogy a munkáltatói gyakorlatok igazodnak az új szabályokhoz, a tendencia egyértelműen emelkedő.
A nők 11 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban 2024-ben 11,1 százalékos volt a nemek közötti bérszakadék. Ez azt jelenti, hogy amikor a férfiak 100 eurót keresnek, a nők átlagosan 88,9 eurót kapnak.
„A következő próbát az jelenti majd, hogy más európai országok is képesek lesznek-e ugyanilyen mértékben a transzparencia elvét a gyakorlatba átültetni” – fogalmazott Pawel Adrjan.
Kiemelte, hogy a transzparencia egész Európában továbbra is elmarad az elvárttól, mivel számos ország törvényhozása egyelőre késlekedik a szabályozás nemzeti jogba való átültetésével. Egyes országokban jelenleg az a várakozás, hogy a fizetési sávok feltüntetése az álláshirdetésekben végül nem lesz kötelező.
„A dolgozó nők elárulása”
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, Esther Lynch szerint a határidő be nem tartása a dolgozó nők elárulása.
„A fizetések titokban tartása minden hatalmat a munkáltató kezébe ad, miközben a nőket és szakszervezeteiket megfosztja azoktól az alapvető információktól, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy kiálljanak magukért” – mondta.
Az ETUC kutatása szerint az EU-ban dolgozó nők évente 358 milliárd eurót veszítenek a nemek közötti bérszakadék miatt. Ez nőnként csaknem 3900 eurót jelent.