Az alulhasznosított lakások kihasználatlan hálószobákkal rendelkező ingatlanok. A jelenség egyre gyakoribb Európában és összefügg a lakhatási egyenlőtlenségekkel. Azért van egyre több ilyen ingatlan, mert a szülők azután sem költöznek kisebb ingatlanba, hogy gyermekeik kirepültek.
Európában egyszerre jelent problémát a kihasználatlan lakóterek nagy száma és a súlyos lakhatási válság. Bár az Európai Unióban nagy hiány van megfizethető lakásokból, az Eurostat szerint minden harmadik uniós állampolgár olyan lakásban vagy házban él, ahol van szabad hálószoba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az alulhasznosított lakások olyan otthonok, amelyek nagyobbak, mint lakóik szükségletei, jellemzően azért, mert a kelleténél több hálószoba van bennük. A jelenség gyakran ahhoz köthető, hogy az idősebbek azután is ugyanabban a lakásban élnek, hogy gyemrekeik kirepültek.
Kelet-Európában a legtelítettebbek a lakások
A kontinens más részeihez képest Kelet- és Délkelet-Európában jóval ritkább az alulhasznosítás. Az EU-ban átlagosan a lakosság 33,4 százaléka él alulhasznosított lakásokban. Az arány Romániában mindössze 8,1 százalék, Cipruson a legnagyobb 69,4 százalék. A 15 százalék alatti országok közé tartozik Szerbia (8,2 százalék), Törökország (10,3 százalék), Lettország (10,5 százalék), Görögország (12,5 százalék) és Horvátország (14,7 százalék).
Viszonylag alacsony az alulhasznosított otthonokban élők aránya Bulgáriában (15,8 százalék), Szlovákiában (15,9 százalék), Észak-Macedóniában (17 százalék), Lengyelországban (17,9 százalék), Litvániában (18 százalék) és Olaszországban (18,2 százalék) is. Utánuk Észtország, Csehország és Magyarország következik, ahol az arányok mind 27 százalék körül alakulnak.
Hol a legmagasabb az alulhasznosítás aránya?
Európában Cipruson a legmagasabb az alulhasznosítás aránya (69,4 százalék). Ezt Írország (66 százalék) és Málta (63,2 százalék) követi. Mindhárom ország szigetállam. Hollandiában (58,5 százalék), Belgiumban (57 százalék), Spanyolországban (54,3 százalék), Luxemburgban (52,2 százalék) és Norvégiában (51 százalék) is meghaladja az arány az 50 százalékot. A skandináv országok közül Finnország (46,6 százalék) és Dánia (42,4 százalék) jóval az uniós átlag fölött áll.
Az EU négy legnagyobb gazdasága rendkívül eltérő adatokat mutat. Spanyolországban az alulhasznosítás aránya az egyik legmagasabb, 54,3 százalék. Míg Olaszországban csupán 18,2 százalék, Franciaország 40,4 százalékon áll, Németország pedig szinte pontosan megfelel az uniós átlagnak, 33,3 százalékkal.
Dél-Európában a tendenciák kétfélék. Ciprus, Málta és Spanyolország az élmezőnyben van, míg Olaszországban, Görögországban, Törökországban és a Balkánon alacsonyabb az alulhasznált lakások aránya. A jelenség tehát nem magyarázható egyszerűen az északi és déli régiók közötti lakhatási tendenciák különbségeivel.
Csökkenthető-e az alulhasznosítás lakáspolitikával?
A Fedération Européenne des Associations Nationales Travaillant avec les Sans-Abri (FEANTSA) rámutatott, hogy a kulcskérdés az, hogy a lakásállomány képes-e kielégíteni a kisebb lakások iránti egyre növekvő keresletet. „Valóban elérhetők és megfizethetők-e a kisebb lakások?” – tette fel a kérdést a FEANTSA egyik szóvivője az Euronews Businessnek.
A 2013-ban az Egyesült Királyságban „hálószobaadót” vezettek be: azok, akiknek a hatóság szerint több hálószobájuk van a szükségesnél, kevesebb lakhatási támogatást kapnak. A szervezet ezzel kapcsolatban közölte, hogy az intézkedés hatástalannak bizonyult. A FEANTSA szerint ennek az volt az oka, hogy mivel kisebb méretű lakások alig álltak szabadon, a háztartásoknak nem maradt más választásuk, mint ott maradni, ahol voltak, és elszenvedni a jövedelemkiesést.
Az Eurostat szerint az alulhasznosított lakásokban élők aránya a bérlők körében 14,2 százalék, míg a saját tulajdonú lakásban élők körében 40,5 százalék.
Sebastian Kohl, a Berlini Szabad Egyetem professzora szerint az országok közötti különbségeket nagyrészt az intézményi berendezkedés határozza meg: elsősorban a lakástulajdon aránya és a demográfiai összetétel. „A tulajdonviszonyok óriási szerepet játszanak. A modelljeinkben a lakástulajdon a legfontosabb előrejelzője az objektív alulhasznosításnak” – mondta az Euronews Businessnek.
Kik élnek alulhasznosított lakásokban?
Jonas Lage, a Flensburg-i Egyetem kutatója megállapította, hogy az alulhasznosítás szorosan összefügg a háztartás típusával. A legtöbb alulhasznosított szoba egy- és kétfős háztartásokban található. Az arány általában magasabb a gyermektelen háztartásoknál is. Az EU-n belül az alulhasznosított lakások 41 százaléka városokban található, további mintegy 30-30 százalék pedig vidéki térségekben és kisvárosokban.
A legtöbb országban – és uniós átlagban is – a magasabb jövedelmű háztartások nagyobb valószínűséggel laknak alulhasznosított lakásokban, és nagyobb hányadát adják az alulhasznosított szobáknak.