Az elmúlt három év volt világszinten a valaha mért legmelegebb. A hűtésre fordított energiafelhasználás is nő: az EU-ban a háztartási fogyasztás hat év alatt megduplázódott.
2026 júniusa volt a valaha mért legmelegebb június Nyugat-Európában, és globálisan is a második legmelegebb hónap, a Copernicus adatai szerint. A világszinten eddig regisztrált három legmelegebb év 2024, 2023 és 2025 volt, ebben a sorrendben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A növekvő hőmérsékletek és a hőhullámok egyre több embert késztetnek arra, hogy megsterségesen hűtsék otthonukat. Ez Európa-szerte növeli az energiakeresletet. Az EU-ban a háztartások hűtésre fordított energiafogyasztása 2018 és 2024 között megduplázódott.
Hogyan változik a hűtésre felhasznált energia mennyisége Európa-szerte? Mely országokban volt a legnagyobb növekedés? És hol teszi ki a hűtés a legnagyobb arányt az energiafelhasználásból?
Az EU-ban a háztartások hűtésre felhasznált energiájának alakulása egyértelműen mutatja, hogy növekszik a kereslet. 2018-ban 40,5 ezer terajoule (TJ) volt, 2024-re 80,4 ezer TJ-ra emelkedett, ami 99%-os növekedés.
2010-ben mindössze 15,5 ezer TJ-t tett ki, vagyis 14 év alatt 420%-kal nőtt a fogyasztás.
Mi áll a legnagyobb növekedések hátterében
A változás 2018 és 2024 között jelentős eltérést mutat Európa-szerte. Ezeket a növekedési rátákat azonban óvatosan kell értelmezni.
Egyes országokban, ahol korábban alig vagy egyáltalán nem használtak energiát hűtésre, megjelent a légkondicionálás és más hűtési megoldások. Bár az abszolút fogyasztásuk továbbra is alacsony, ez nagyon magas százalékos növekedést eredményezhet.
Ausztriában például a háztartások hűtésre fordított energiafelhasználása 2018-ban 22 TJ-ről 2024-re 253 TJ-re nőtt.
Ausztria ezzel az az ország, ahol 2018 és 2024 között a legnagyobb mértékben, több mint 1 000%-kal emelkedett a hűtésre használt energiafogyasztás. Az EU-tagállamok közül Csehországban 244%-kal nőtt a hűtés energiaigénye. Olaszország a harmadik helyen áll 193%-os emelkedéssel, ami jól mutatja, hogy a kereslet tovább nő egy olyan országban is, ahol a légkondicionálás már mindennaposnak számít.
A vizsgált időszakban a helyiségek hűtésére fordított energiafelhasználás több mint a duplájára nőtt Magyarországon (171%), Finnországban (163%), Spanyolországban (127%), Szlovéniában (114%) és Görögországban (103%) is.
Az olasz adatokkal együtt a spanyol és a görög növekedés is azt jelzi, hogy Dél-Európa-szerte egyre nagyobb a hűtési igény.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Franciaországban 52%-kal nőtt a hűtésre felhasznált energia, míg Németország viszonylag stabil maradt, mindössze 8%-os emelkedéssel.
Az ábrán látható nulla érték azt jelenti, hogy nem jelentettek hűtésre irányuló energiafelhasználást, nem pedig azt, hogy nem történt növekedés.
Egyes országokban jelentős részt képvisel a hűtés
A háztartások végső energiafelhasználásán belül a helyiségek hűtésére fordított energia aránya Európa-szerte jelentős különbségeket mutat, ami a klíma és a földrajzi adottságok eltéréseit tükrözi.
2024-ben az uniós átlag mindössze 0,84% volt, azaz 1% alatt maradt.
Ugyanakkor néhány országban a hűtés jelentős hányadát teszi ki a háztartások energiafelhasználásának. Ciprus áll az élen, ahol a háztartási energiafogyasztás 16%-át fordítják hűtésre. Kétszámjegyű az arány Máltán (15%) és az EU-tagjelölt Albániában is (13,4%).
Görögországban a háztartási energiafelhasználás 7,4%-a jut hűtésre. Két százalék feletti az arány Észak-Macedóniában (3%), Montenegróban (2,9%), Spanyolországban (2,5%), Olaszországban (2,3%) és Horvátországban (2,1%).
Olaszország használja az EU hűtési energiájának harmadát
Olaszországban (26,3 ezer TJ) a legmagasabb a hűtésre fordított energiafogyasztás az EU-ban. Még fontosabb, hogy ezzel az uniós összfogyasztás csaknem egyharmadát adja, 32,7%-os részesedéssel.
Spanyolország mind a részesedés, mind az abszolút fogyasztás tekintetében a második helyen áll, 17,8%-kal és 14,3 ezer TJ-vel. Görögországé az EU-ban a harmadik legnagyobb részarány, 14,8%, jóval Franciaország (11,8%) előtt.
Ha a tagjelölt országokat is beleszámítjuk, Törökországban a harmadik legnagyobb a hűtésre fordított energiafogyasztás, 13,6 ezer TJ.
2026 júniusi hőhullámok felhajtották a villamosenergia-keresletet és az árakat
A növekvő hűtési igény már most átalakítja Európa villamosenergia-piacát.
A 2026. júniusi hőhullámok idején meredeken nőtt a villamosenergia-kereslet az EU négy legnagyobb gazdaságában,Franciaországban jegyezték fel a legnagyobb emelkedést. A francia hálózatüzemeltető, az RTE szerint minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés jellemzően 0,7 és 1 GW közötti többlet villamosenergia-igényt jelent, a hűtés pedig a legforróbb napokon várhatóan további 10–14 GW-tal járul hozzá.
A magasabb kereslet meredeken felhajtotta a nagykereskedelmi áramárakat. Németországban az árak 200 €/MWh fölé emelkedtek, Franciaországban csaknem 160 €/MWh-t értek el, Spanyolországban pedig meghaladták a 110 €/MWh-t. Az árrobbanást nemcsak a növekvő hűtési igény okozta, hanem a kínálat szűkössége is, mivel Németországban gyenge széltermelés esett egybe azzal, hogy átmenetileg csökkenteni kellett a francia atomerőművek teljesítményét a szokatlanul meleg folyóvíz miatt. Bár a nagykereskedelmi árak megugrása nem azonnal jelenik meg a háztartási számlákban, tartós drágulás esetén idővel a kiskereskedelmi áramárak is emelkedhetnek.
Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag
Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, a világátlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint 2023-ban a legnagyobb hőmérséklet-emelkedést tapasztaló tíz ország mind Európában volt, ami jól mutatja az éghajlatváltozás egyre erősebb hatását a kontinensen.