A két szövetséges tavaly közel 1 billió dollár értékben kereskedett árukkal és szolgáltatásokkal, noha feszült volt a viszonyuk, miközben Donald Trump amerikai elnök továbbra is elszántan vámokat és illetékeket erőltet északi szomszédaira.
Donald Trump amerikai elnök kedden közölte, hogy elhalasztja a 20 milliárd dollár (17,27 milliárd euró) értékű kanadai importot sújtó, 50 százalékos amerikai vámok bevezetését, miután a két ország az utolsó pillanatban megállapodásra jutott, néhány órával az előtt, hogy a szankciók életbe léptek volna.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A bejelentés, amelyet Trump saját közösségi oldalán tett, időt ad további tárgyalásokra, és egyelőre elkerüli, hogy újabb feszültség terhelje az amúgy is feszült viszonyt a történelmi szövetségesek és közvetlen szomszédok között.
„Felfüggesztettem Kanadával szemben az 50 százalékos vámokat, amelyeket holnap reggelre terveztünk bevezetni egy háromnapos időszakra, azon az alapon, hogy Kanada és az USA – a dokumentumok véglegesítésének függvényében – MEGÁLLAPODÁST kötött!” – írta Trump a Truth Socialön, kevesebb mint két órával a szerdai éjféli határidő előtt.
Ha a vámok a tervek szerint szerdán 0 óra 1 perckor életbe léptek volna, Trump importvámjai a kanadai termékek széles körét érintették volna, a jégkorongütőktől az orvosi nyelvlenyomókig.
A politikai hatás azonban várhatóan nagyobb lett volna, mint a gazdasági. Kanada azzal fenyegetett, hogy bármilyen új vámra saját intézkedésekkel válaszol, tovább élezve a kereskedelmi konfliktust a két ország között, amelyek tavaly 880 milliárd dollár (760 milliárd euró) értékben kereskedtek egymással áruk és szolgáltatások terén.
Mark Carney kanadai miniszterelnök és Trump az elmúlt két napban kétszer is telefonon beszélt az éppen folyó tárgyalásokról, köztük kedden délután – közölte Carney hivatala –, ami rámutat az utolsó pillanatban tett erőfeszítésekre a megállapodás érdekében.
Mindkét félnek megvolt az oka arra, hogy visszalépjen a szakadék széléről. Kanada áruexportjának csaknem 72 százaléka tavaly az Egyesült Államokba irányult.
A Trump-kormányzat számára is kockázatos lett volna jelentős új vámot bevezetni – amelyet az amerikai importőrök fizetnek, és amelynek költségét magasabb árakon próbálják áthárítani a fogyasztókra – a novemberi félidős választások előtt, tovább súlyosbítva az Egyesült Államokban amúgy is súlyos megélhetési válságot.
„Nem hiszem, hogy bármelyik fél valóban azt szeretné, hogy ezek a vámok életbe lépjenek” – mondta még a halasztás bejelentése előtt Ryan Majerus, a King & Spalding ügyvédi iroda partnere, korábbi amerikai kereskedelmi tisztviselő. „Mindkét oldalon elég erős a törekvés arra, hogy találjanak egy kivezető utat ebből a helyzetből.”
Trump Kanada-politikája rendkívüli módon szakít a két ország hagyományosan együttműködő viszonyával.
Trump vámokkal sújtotta a kanadai árukat – azzal a céllal, hogy visszahozza a gyártást az Egyesült Államokba –, és többször tett provokatív kijelentéseket arról, hogy Kanadát az USA 51. tagállamává kellene tenni.
A republikánus elnök a vámokat tette második elnöki ciklusának gazdaságpolitikai programja középpontjába. Tavaly majdnem minden országra két számjegyű importvámot vetett ki, ezt azzal indokolva, hogy az Egyesült Államok régóta fennálló kereskedelmi hiányát nemzeti vészhelyzetnek nyilvánította.
A Legfelsőbb Bíróság februárban úgy ítélte meg, hogy túllépte hatáskörét, és megsemmisítette ezeket a vámokat, megnyitva az utat az előtt, hogy a szövetségi kormány visszatérítéseket fizessen az importőröknek.
Mivel Kanada ellen más jogi eszközt keresett, Trump egészen a nagy gazdasági világválság koráig nyúlt vissza, és a vámokról szóló 1930-as törvény 338. szakaszára hivatkozva fenyegetett 50 százalékos vámokkal azokra a termékekre, amelyek Kanada Egyesült Államokba irányuló exportjának mintegy 5 százalékát adják.
Közel egy évszázaddal ezelőtt, amikor az amerikai és a világgazdaság összeomlóban volt, a Kongresszus elfogadta az 1930-as vámtörvényt, amely világszerte vámokat vetett ki az importra. A jogszabály azóta a közgazdászok és történészek körében arról vált hírhedtté, hogy visszafogta a világkereskedelmet, és jelentősen súlyosbította a nagy gazdasági világválság következményeit.
A 338. szakasz alapján kivethető vámokat még soha nem alkalmazták. A rendelkezés felhatalmazza az elnököt, hogy akár 50 százalékos vámot vessen ki olyan országokból érkező importra, amelyek diszkriminálják az amerikai vállalkozásokat. A vámok igazolásához nem szükséges vizsgálat, és nincs korlátja annak sem, meddig maradhatnak érvényben.
Washington jelenleg újratárgyalja az észak-amerikai kereskedelmi egyezményt – a USA–Mexikó–Kanada Megállapodást –, amelynek elfogadására Trump első elnöki ciklusa idején rákényszerítette az Egyesült Államok szomszédait.
A 338. szakasz alapján kilátásba helyezett vámok fenyegetése eszközt ad az Egyesült Államok kezébe, hogy új engedményeket próbáljon kicsikarni Kanadától.