A következő, 2028-2034-es időszakot lefedő uniós hosszú távú költségvetés határozza meg, hogy az EU miként osztja el a forrásokat politikai prioritásai között, beleértve az egészségügyet is.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az egészségügy finanszírozása közös keretbe kerülne a biotechnológiával, a mezőgazdasággal és a bioökonómiával, egy tágabb Európai Versenyképességi Alap részeként. Az uniós országok már elfogadtak egy részleges tárgyalási álláspontot a javasolt alapról, de végső struktúrája és a konkrét forráselosztás még tárgyalások tárgyát képezi.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A rákszervezetek attól tartanak, hogy ha nem lesz külön, kifejezetten az egészségügyre szánt keret, veszélybe kerülhet a pénzügyi támogatás a már futó rákkal kapcsolatos projektek számára, amelyek a megelőzéstől és az oltásoktól az új diagnosztikai eljárások kutatásáig és a betegek támogatásáig terjednek.
Ezeket a projekteket az EU Beating Cancer Planje és a Cancer Mission finanszírozza, ezek Európa rákellenes kezdeményezései, amelyeket egy önálló egészségügyi költségvetés és az EU kutatási alapja, a Horizon Europe támogat. Mindkettő 2030-ig fut, és átfedésben lesz a következő hosszú távú költségvetés első éveivel, amely 2028-tól 2034-ig tart.
Mivel az országok közötti megállapodás a következő hosszú távú költségvetésről várhatóan az év végére megszületik, a szervezetek az egyik utolsó lehetőségüket használják ki, hogy további forrásokért lobbizzanak.
„Olyan projektek kerülnek most bizonytalan helyzetbe, amelyek valódi változást hoznak, például orvosokat képeznek, hangot adnak a rákos fiataloknak, vagy olyan kezeléseket fejlesztenek, ahol korlátozottak a lehetőségek”, mondta Isabel Rubio, az European Cancer Organisation elnöke az Euronewsnak.
Az ECHoS azok közé a projektek közé tartozik, amelyek bizonytalanságra készülnek, a kezdeményezés célja az uniós rákellenes intézkedések nemzeti és regionális szinten történő végrehajtásának támogatása.
„Úgy lavírozunk ebben a bizonytalanságban, hogy mindig a legjobbakban reménykedünk, de közben valamelyest a legrosszabbra is felkészülünk”, mondta Hugo Soares, az ECHoS társkoordinátora az Euronewsnak.
Soares szerint elvesztegetett lehetőség lenne, ha megszűnne a beruházás az ígéretes technológiát, terápiákat vagy fejlesztéseket alkalmazó projektekbe.
„Nem várjuk el, hogy a Bizottság örökké finanszírozza ezeket, mert ez nem megvalósítható, és vannak más prioritások is, de szükség lenne egy fokozatos kivezetési stratégiára, ahelyett hogy 2030-hoz érve mindent elvágnánk”, fogalmazott.
A Bizottság egyik szóvivője ugyanakkor az Euronewsnak azt mondta, hogy a Bizottság javaslata értelmében az EU4Health, az EU önálló egészségügyi költségvetése által jelenleg finanszírozott intézkedések „általában pályázhatnának” versenyalapú támogatásokra a következő hosszú távú költségvetés alatt, „ami lehetőséget kínálna az érintett egészségügyi intézkedések támogatására a következő finanszírozási időszakban, és biztosítaná a zökkenőmentes átmenetet”.
A szóvivő szerint a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek a nemzeti egészségügyi rendszerek támogatását szolgálnák, a Versenyképességi Alap célja az innováció és a versenyképesség erősítése lenne az egészségügyi ágazatban, a Horizon Europe pedig továbbra is finanszírozná a kutatást.
Ezt az országok is támogatják, végső soron ők mondják ki a végső szót a következő költségvetésről.
Németország Szövetségi Egészségügyi Minisztériuma az Euronewsnak azt közölte, hogy minden olyan projektnek, amely korábban jogosult volt EU4Health-támogatásra, továbbra is jogosultnak kellene maradnia az új költségvetésben is, hozzátéve, hogy az új struktúra lehetővé teszi az „Egészség minden politikában” megközelítés megerősítését uniós szinten.
Jelenleg a Bizottság által javasolt, a következő hét évre szóló Többéves Pénzügyi Keret (MFF) az országok kezében van. 2026 júniusában megállapodtak arról, hogy fenntartják a Bizottság által javasolt struktúrát. (forrás: angol) Ami még hátravan, az a pénzügyi elosztás meghatározása, ez továbbra is része annak a szélesebb körű hosszú távú költségvetési vitának, amelyet az év végére szeretnének lezárni, közölte a Tanács az Euronewsnak.
Az országok már ideiglenes megállapodásra jutottak
Nem minden ország, amellyel az Euronews beszélt, osztja Németország optimizmusát.
Egyes országok, például Spanyolország, sikertelenül szorgalmazták egy önálló egészségügyi program létrehozását az új hosszú távú költségvetésben.
Spanyolország kiállt a civil társadalom egészségügyi szervezeteinek működési támogatása mellett, és azzal érvelt, hogy az egészségügynek „a Versenyképességi Alaptól elkülönült szerepet” kellene kapnia, mondta Javier Sanchez Padilla, az ország egészségügyi államtitkára az Euronewsnak. Ugyanakkor elismerte, hogy a tendencia az, hogy „mindent beletesznek a versenyképességi kosárba”.
Luxemburg Egészségügyi Minisztériuma az Euronewsnak azt mondta, hogy aggódik az uniós közegészségügyi finanszírozás láthatósága és folyamatossága miatt, különösen a megelőzés, az egészségfejlesztés és az egészségügyi hatóságok közötti bevált gyakorlatok cseréje terén, míg Szlovénia garanciákat kért az egészségügyi beruházások biztosítására.
Észtország azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb biztosítékokat az alap többéves munkaprogramjai fogják jelenteni, ezek határozzák majd meg az elosztásokat, a támogatott tevékenységeket és a társfinanszírozási szabályokat.
Mit mond a Parlament?
Az Európai Parlament képviselői is aggályokat fogalmaztak meg a javasolt struktúrával kapcsolatban.
Vytenis Andriukaitis, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának tagja az Euronewsnak azt mondta, hogy a Versenyképességi Alap elsősorban az iparra összpontosít, és emiatt a megelőzési programok kevesebb figyelmet kaphatnak.
„A Versenyképességi Alapot inkább az iparra célzottan hozták létre. Az egészségügyi ipar számára is, de a megelőzési programok messze lesznek a figyelem középpontjától, és nyilvánvaló, hogy emiatt óriási kihívásokkal kell majd szembenéznünk”, mondta.
A Parlament közegészségügyi bizottsága azt kérte, hogy az EU4Health maradjon önálló program, és hogy a Horizon Europe több forrást kapjon az egészségügyi megelőzésre. A szeptember 28-án elfogadott jelentésében legalább 10,05 milliárd eurót javasolt egészségügyre a 2028-2034-es uniós költségvetésben, ebből 2,5 milliárd eurót kifejezetten a rákellenes intézkedésekre különítve el.
A Parlament nem módosíthatja a hosszú távú költségvetés szövegét, de vétójoga van, a Tanács csak akkor fogadhatja el a rendeletet, ha a Parlament abszolút többséggel hozzájárulását adta.
Az European Cancer Organisation hasonló követelést fogalmaz meg. Szerinte a következő uniós hosszú távú költségvetésben legalább 10 milliárd eurót kellene az egészségügyre fordítani, ebből legalább 2 milliárd eurót egy külön rákalapra. Azt is szeretné, ha ezt a pénzt megvédenék az ipari és kereskedelmi prioritásokkal való versenytől, és hosszú távú finanszírozási kötelezettségvállalásokat kér.
„Nincs értelme annak, hogy Európa milliókat fektet olyan programokba, amelyek életeket mentenek, majd hagyja eltűnni őket, mert engedtük, hogy a finanszírozás elapadjon”, tette hozzá Rubio.