Az energiadíj-plafon 13%-os emelése 2,9%-ra lökte fel a brit inflációt júliusban, ami a gázárak csaknem négy éve nem látott legélesebb drágulása volt.
Az Egyesült Királyság éves inflációs rátája júliusban 2,9 százalékra ugrott a júniusi 2,6 százalékról az Országos Statisztikai Hivatal szerdán közzétett hivatalos adatai szerint. Ennek fő oka a magasabb energiaszámlák voltak, az adat pedig nagyjából megfelelt az elemzői várakozásoknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az otthoni energiaszámlákra vonatkozó árplafon múlt hónapban 13 százalékkal emelkedett, amit a továbbra is zajló közel-keleti konfliktus fűtött.
Ezt az ONS „az elmúlt csaknem négy év legnagyobb gázáremelkedésének” nevezte.
„Az infláció újbóli megugrására számítani lehetett, miközben a közel-keleti háború továbbra is egy akadozó tűzszüneti folyamattal jár együtt. A Hormuzi-szorosban továbbra sem beszélhetünk normalitásról, és úgy tűnik, a helyzet belátható időn belül nem rendeződik, ami azt jelenti, hogy legalább az év hátralévő részében fennmarad az árnyomás” – írta e-mailes kommentárjában Jonathan Raymond, a Quilter Cheviot befektetési menedzsere.
Hozzátette: „Ugyanakkor arra számítunk, hogy az infláció a következő hónapokban mérséklődik, ahogy a kormányzati lépések elkezdenek megjelenni a headline mutatóban. Az energiaszámlákra kivetett áfa csökkentése, valamint a kedvezményes szabadidős és vendéglátóipari ajánlatok fokozatosan megjelennek majd a hivatalos adatokban, de feltehetően nem olyan ütemben, amely a Bank of Englandet már arra késztetné, hogy egyáltalán kamatcsökkentésben gondolkodjon.”
Emelkedett a szolgáltatások inflációja
A júliusi adatot elsősorban a szolgáltatások inflációjának emelkedése hajtotta, nem pedig az árucikkeké. Ide tartozik a tényleges lakbérek drágulása is: ezek júliusban 4,1 százalékkal nőttek a júniusi 3,4 százalék után, miközben az internetszolgáltatások ára 12,1 százalékkal emelkedett.
Az autóbiztosítás díjai 8,4 százalékkal emelkedtek, a mobilszolgáltatások pedig 9 százalékkal drágultak. Júliusban emellett nőttek az idősotthoni díjak, a fogászati szolgáltatások, az oktatás és a gyermekfelügyelet költségei, valamint a sportolás ára is.
„A szolgáltató szektorok jellemzően munkaigényesek, és sok, minimálbért kereső dolgozóra támaszkodnak, például az idősotthonokban, a vendéglátásban és a gyermekgondozásban. Ez azt jelenti, hogy amikor a minimálbér emelkedik, a költségek is nőnek. Ezt tetézi a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékok növekedése, így a szolgáltató ágazatok legalább részben áthárítják ezeket a többletköltségeket” – írta e-mailes elemzésében Sarah Coles, az AJ Bell személyes pénzügyekért felelős vezetője.
Hozzátette: „Emellett az egyes szolgáltató ágazatoknak megvannak a maguk sajátos nyomásai is. A bérleti díjak például részben azért emelkedtek, mert nőttek a jelzáloghitelek kamatai, és a jogszabályi környezet is terhesebbé vált a bérbeadók számára, amit ők a bérlőkre hárítanak tovább.”
Ezzel szemben Coles rámutatott, hogy a gyermekfelügyelet költségei részben azért emelkedtek, mert a szabadúszó gyermekgondozás kiterjesztése miatt megugrott a kereslet, noha a bérköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek. A kormány ráadásul nem állja teljes egészében az államilag finanszírozott férőhelyek költségét, így a fizetős gyermekfelügyeletnek kell fedeznie a különbözetet.
Ezzel szemben az élelmiszer-infláció 1,3 százalékra csökkent, olyan termékeknél, mint a pizza, a quiche, a vaj, a lekvár és a méz, árcsökkenés volt megfigyelhető. Hasonlóan mérséklődtek az árak a cipők, a férfiruházat, a kerti bútorok és a televíziók esetében is.
Az inflációról szóló júliusi jelentés arra az időszakra esik, amikor az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, Andy Burnham jelezte, hogy a megélhetési költségek okozta terhek mérséklésére törekszik, többek között a háztartási villamosenergia-árakat terhelő adók csökkentésével és a buszjegyárak felső korlátjának bevezetésével.