Loader
Hirdetés

Matignon szigorítja a külföldi befektetők „érzékeny” cégvásárlásainak ellenőrzését

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök beszédet mond előre felvett televíziós beszédében a párizsi Matignon-palotában 2026. április 10-én, pénteken.
Franciaország miniszterelnöke, Sébastien Lecornu beszédet mond egy előre felvett televíziós üzenetben a párizsi Matignon-palotában 2026. április 10-én, pénteken. Szerzői jogok  Ian Langsdon/Pool
Szerzői jogok Ian Langsdon/Pool
Írta: Nathan Joubioux
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Eddig a Gazdasági Minisztériumnak is volt beleszólása, ha egy külföldi vállalat egy francia cég legalább 25 százalékát megvette; ezt a küszöböt most 10 százalékra csökkentették.

A Matignon úgy döntött, hogy szigorít a szabályokon. Egy vasárnap, augusztus 2-án kihirdetett rendeletben (forrás: francia) Sébastien Lecornu miniszterelnök megerősítette az állam ellenőrzését a külföldi befektetők által végrehajtott, érzékeny ágazatokban működő vállalatok felvásárlásai felett.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Eddig a Gazdasági Minisztérium akkor rendelkezett ellenőrzési jogkörrel, ha egy nem európai befektető legalább 25 százalékos részesedést szerzett egy, az Európai Unión kívüli szabályozott piacon jegyzett francia tőzsdei társaságban. „Mostantól minden, nem európai befektető által szerzett legalább 10 százalékos részesedés egy, az Európai Unión kívüli szabályozott piacon jegyzett francia vállalatban állami engedélyhez lesz kötve” – írta a miniszterelnök az X-en.

„Stratégiai vállalataink védelme szuverenitásunk védelmét jelenti. Kettős a felelősségünk: egyszerre kell elősegítenünk vállalataink fejlődését és megőriznünk stratégiai érdekeinket” – hangsúlyozta Sébastien Lecornu.

A döntés célja, hogy „megvédje az Európai Unión kívül jegyzett francia vállalatokban történő, opportunista, nem európai tőkebefektetésektől, amelyek veszélyt jelenthetnek a nemzetbiztonságra” – közölte a miniszterelnök hivatala közleményében.

„Annak érdekében, hogy ne csorbuljon túlzottan a vállalatok képessége arra, hogy a piacokról finanszírozást vonjanak be, a megerősített ellenőrzés gyorsított eljárás keretében valósul meg” – olvasható továbbá a rendeletben.

A befektetőnek ezentúl be kell jelentenie a tranzakciót a Direction générale du Trésornek. Ezt követően a gazdasági miniszternek tíz nap áll majd rendelkezésére annak eldöntésére, szükséges-e az ügy mélyreható vizsgálata.

„Nem elég megvédeni a vállalatainkat”

A rendelet összhangban van több olyan ajánlással, amelyek egy parlamenti jelentésben fogalmazódtak meg, és amelyek „radikális szemléletváltást” sürgettek az ország gazdasági biztonságának megerősítése érdekében. A Christophe Plassard (Charente-Maritime Horizons-képviselője), Jean-Louis Thiériot (Seine-et-Marne megye, Droite républicaine) és Charles Rodwell (Yvelines megye, Ensemble pour la République) által készített jelentés rámutatott, hogy a francia szabályozást meg kell erősíteni egy olyan időszakban, amikor a külföldi befektetések „a geopolitikai helyzet miatt nagyobb súlyt kapnak”.

„Franciaországnak Európa egyik legszigorúbb és legátfogóbb rendszere van a külföldi befektetések ellenőrzésére. Szuverenitásunk azonban azon is múlik, hogy képesek vagyunk-e finanszírozni stratégiai vállalatainkat” – írta Jean-Louis Thiériot az X-en (forrás: francia). „Nem elég megvédeni a vállalatainkat. Eszközöket kell adnunk a kezükbe ahhoz is, hogy növekedni tudjanak.”

A Franciaország és a befektetők közötti erőviszonyokat elemző jelentésben Christophe Plassard arra szólít fel, hogy „lépjünk ki a naivitásunkból”. „Védekező álláspontra kell helyezkednünk, ha tőkénket és vállalatainkat támadás éri. Ugyanakkor offenzívnak is kell lennünk, és tisztán kell látnunk, mire vagyunk képesek tudásunk és szakértelmünk megőrzése terén” – emelte ki a képviselő a France 24 (forrás: francia)-nek.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Az USA–Irán konfliktus felveri az energiaárakat, az olajcégek jelentős profitot érnek el

Európában a munkanap egyre inkább rátelepszik a magánidőre

Lakhatás Portugáliában: miért nem elég már 400 ezer euró lakásra?