Az euróövezeti inflációt júniusra 2,8%-on erősítették meg, ez az idei első csökkenés, ami érvet ad az EKB-nak, hogy e heti ülésén 2,25%-on tartsa betéti rátáját.
Az Eurostat pénteken közzétett végleges adatai szerint az éves infláció májusi 3,2 százalékról júniusban 2,8 százalékra lassult. Ez az első visszaesés azóta, hogy januárban ismét gyorsulni kezdtek az árak, alig egy héttel azelőtt, hogy az EKB kormányzótanácsa csütörtökön bejelenti kamatdöntését, és arról határoz, követi-e a júniusi, közel három év utáni első kamatemelést egy újabb szigorítás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A részletes adatok inkább egy kamatszünetet valószínűsítenek.
A nyersanyagáraktól és az élelmiszer-, alkohol- és dohánytermékektől megtisztított maginfláció 2,6 százalékról 2,4 százalékra mérséklődött, az energiaár-infláció 10,8 százalékról 8,5 százalékra hűlt ki, a szolgáltatások inflációja pedig 3,5 százalékról 3,2 százalékra csökkent, miközben az összesített mutató az EU 27 tagállamából 22-ben esett vissza.
Az eurózóna négy legnagyobb gazdasága közül Németországban 2,4, Franciaországban 2, Olaszországban 3, Spanyolországban pedig 3,6 százalékos volt az infláció.
Az adatok azért különösen fontosak, mert mi előzte meg őket.
Júniusban az EKB 2 százalékról 2,25 százalékra emelte a betéti rendelkezésre állás kamatát – ez volt az első emelés csaknem három év után –, miután az Iránban zajló háború miatt az infláció májusban 3,2 százalékra ugrott az euróövezetben, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték.
Újra fellángoló iráni háború
A helyzetet az bonyolítja, hogy az emeléshez vezető sokk ismét jelentkezett.
Az olaj ára márciusban hordónként közel 120 dollárig emelkedett, majd egy június végén megkötött ideiglenes békemegállapodás után 72 dollár körüli szintre esett vissza, a tűzszünet azonban ebben a hónapban súlyosan meggyengült.
Az Egyesült Államok és Irán újabb csapásokat váltottak, Teherán hajókat támadott meg és regionális energiaexportokat fenyegetett, Washington pedig ismét bevezette a szankciókat és szigorította tengeri blokádját, aminek hatására a Brent típusú kőolaj ára péntekre ismét 87 dollárra emelkedett hordónként.
Az árak újbóli megugrása ismét napirendre tette egy csütörtöki, váratlan kamatemelés lehetőségét az ING szerint, a bank azonban továbbra is kamattartást vár, és egy második emelést szeptemberben tart reálisnak.
Kiújuló konfliktus Irán részvételével
A helyzetet az bonyolítja, hogy a júniusi kamatemelést kiváltó sokk újra megjelent.
Az olajárak márciusban hordónként majdnem 120 dollárig emelkedtek, majd egy június végén létrejött ideiglenes békemegállapodás után mintegy 72 dollárra estek vissza. A tűzszünet azonban ebben a hónapban súlyosan erodálódott.
Az Egyesült Államok és Irán újabb csapásokat váltottak, Teherán a kereskedelmi hajózás ellen intézett támadásokat és a térség energiaexportját fenyegette, Washington pedig újra bevezette a szankciókat és szigorította tengeri blokádját, ami péntekre ismét 87 dollárra tornázta fel a Brent árát hordónként.
Az eszkaláció kiújulása az ING szerint újra napirendre tette egy csütörtöki, váratlan kamatemelés lehetőségét, a bank azonban továbbra is arra számít, hogy az EKB változatlanul hagyja a kamatokat, és egy második emelést inkább szeptemberben tart valószínűnek.
Július ráadásul nem előrejelzési ülés, ami mozgásteret ad a döntéshozóknak ahhoz, hogy további lépések előtt megvárják a frissített gazdasági prognózisokat.
Mit jelzett Lagarde
Az EKB sintrai fórumán néhány héttel ezelőtt Christine Lagarde elnök hangsúlyozta, hogy a júniusi kamatemelés nem „biztosítási emelés” volt, hanem válasz egy valós inflációs problémára. Rámutatott: az EKB előrejelzései szerint az infláció csak 2027 végére tér vissza a 2 százalékos célhoz, és akkor is csak további monetáris szigorítás mellett.
Lagarde azt is egyértelművé tette, hogy nem kíván előre elköteleződni egy adott pálya mellett: szerinte „előretekintő iránymutatásról nincs szó”, a döntéseket pedig továbbra is ülésről ülésre, a beérkező gazdasági adatok alapján hozzák meg.
Az EKB továbbra is az egyetlen nagy nyugati jegybank, amely ténylegesen meghúzta a ravaszt.
Az amerikai jegybank, a Federal Reserve júniusban 3,50–3,75 százalékon hagyta irányadó kamatát Kevin Warsh első elnöki ülése után, jóllehet héjább hangvétele nyugtalanította a piacokat.
A Bank of England szintén változatlanul, 3,75 százalékon tartotta alapkamatát egy 7–2 arányú szavazáson, amelyben két döntéshozó a 4,0 százalékra emelést támogatta, miközben a japán jegybank 1,0 százalékra emelte irányadó kamatát, ami 31 éves csúcsnak felel meg.