Európában jelentősen eltér, mekkora a jövedelem adók és más levonások formájában elvont része. De mennyi marad végül a dolgozóknál? Az Euronews utánajárt.
A személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási rendszerek Európán belül jelentősen eltérnek, és ezzel együtt a munkavállalók bérét terhelő összköltség is. A dolgozók számára azonban az a legfontosabb, hogy fizetésükből az adók és kötelező levonások után mennyit visznek haza ténylegesen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek bemutatására az Euronews Business az Eurostat adatait felhasználva kiszámította a nettó éves kereset arányát a bruttó bérhez képest, vagyis a hazavihető jövedelem arányát. Ebből következtetett arra, hogy a bruttó kereset mekkora hányada megy el adókra és egyéb levonásokra.
Néhány esetben az eredmény negatív, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók a családi támogatásoknak és adó-visszatérítéseknek köszönhetően többet visznek haza, mint amennyi a bruttó keresetük.
Az adókra és levonásokra jutó részarány a családi állapottól és attól is függ, hogy a dolgozóknak vannak-e eltartott gyermekeik. Ez a cikk elsősorban gyermektelen egyedülállóra koncentrál, bár a grafikonok más háztartástípusokra is tartalmaznak adatokat, rövid elemzéssel kísérve.
A bruttó keresetből adókra és egyéb levonásokra fordított részarány
Az Eurostat 2025-ös, 2026 közepén közzétett adatai szerint a bruttó keresetből adókra és egyéb levonásokra fordított részarány jelentős eltéréseket mutat a kontinensen. Egy átlagbért kereső, gyermektelen egyedülálló esetében Cipruson 15,1%, Romániában 41,5% ez az arány. Az uniós átlag 29,1%.
Például az EU-ban az átlagos éves bruttó kereset 37 958 euró, míg a nettó kereset 26 929 euró. Ez azt jelenti, hogy 11 029 euró megy el adókra és egyéb levonásokra.
Románián kívül további hat olyan ország van, ahol a bruttó kereset több mint egyharmada adókra és egyéb levonásokra megy: Litvániában 39,1%, Belgiumban 37,6%, Szlovéniában 36,9%, Németországban 34,8%, Dániában 34,0%, Magyarországon pedig 33,5%.
Az arány az EU-átlag felett van Luxemburgban (32,6%) és Horvátországban (31,5%) is.
A skála másik végén Görögország (17,0%) követi Ciprust: ott a bruttó kereset kevesebb mint egyötöde megy el adókra és egyéb levonásokra.
A négy nagy gazdaság: Németország a legmagasabb, Spanyolország a legalacsonyabb értékkel
Több ország a 22–25%-os sávban helyezkedik el. Csehorság (21,6%), Írország (21,6%), Portugália (21,8%), Spanyolország (22,1%), Bulgária (22,4%), Málta (23,1%), Észtország (23,2%), Olaszország (24,1%), Svédország (24,5%) és Szlovákia (24,6%) mind egynegyed alatti arányt mutat.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Németországban a legmagasabb a bruttó keresetből adókra és egyéb levonásokra jutó rész, 34,8%, míg Spanyolországban a legalacsonyabb, 22,1%. Franciaországban 26,2%, Olaszországban 24,1% ez az arány.
Összességében a dél-európai országokban jellemzően alacsonyabb a bruttó keresetből adókra és levonásokra jutó hányad, míg Közép- és Kelet-Európában gyakoribbak a magasabb értékek. Nyugat-Európa vegyes képet mutat, bár Belgium és Németország az élmezőnyben szerepel. A skandináv és balti országokban is nagy a szórás, ami arra utal, hogy önmagában a földrajzi elhelyezkedés nem magyarázza a különbségeket.
Számít, hogy van-e gyermek: 16 424 eurós különbség Németországban
Az eltartott gyermekek jelentősen csökkenthetik a bruttó keresetből adókra és egyéb levonásokra jutó arányt, különösen az egykeresős párok esetében. Ennél a háztartástípusnál az érték Görögországban mínusz 3,3%-tól Romániában 33,4%-ig terjed.
A mutató Lengyelországban is negatív (−0,6%), ami azt jelenti, hogy a családi támogatásoknak és adó-visszatérítéseknek köszönhetően a nettó kereset meghaladja a bruttót.
Az uniós átlag 8,0%-ra csökken, szemben a gyermektelen egyedülállók 29,1%-os értékével.
Románia a rangsor felső végén lóg ki a sorból. A második legmagasabb érték Litvániában 23,8%, ami közel 10 százalékponttal alacsonyabb. E két országon kívül 20% fölé csak Magyarországon, Szlovéniában, Finnországban és Dániában emelkedik az arány.
Ha a gyermektelen egyedülállót egy kétgyermekes, egykeresős párral vetjük össze, Németország emelkedik ki a leginkább. A bruttó keresetből adókra és egyéb levonásokra jutó arány 34,8%-ról mindössze 0,2%-ra esik vissza, ami 34,6 százalékpontos csökkenés.
Mindkét esetben az éves bruttó kereset 47 514 euró. Egy kétgyermekes, egykeresős pár azonban szinte teljes egészében hazaviszi a 47 424 eurót, míg egy gyermektelen egyedülálló 31 000 eurót kap kézhez – a különbség 16 424 euró.
A kétkeresős, kétgyermekes párok esetében az adókra és egyéb levonásokra jutó részarány minden uniós országban alacsonyabb, mint a gyermektelen egyedülállók esetében, egyedül Görögországban azonos.
Lengyelország azon országok közé tartozik, ahol a különbség a legnagyobb, 11,5 százalékpont. Görögországban ezzel szemben a bruttó keresetből adókra és egyéb levonásokra jutó hányad mindkét forgatókönyvben ugyanakkora.
Alex Mengden, a Tax Foundation közgazdásza rámutat arra, hogy az európai országok jelentősen különböznek abban, hogyan adóztatják a munkát, és hangsúlyozza: az összes teher számít, nem csupán a személyi jövedelemadó.
„Például a munkát terhelő adóteher Dániában alacsonyabb, mint Lengyelországban, mégis Dánia kerül a rangsor élére, mivel a munkára kivetett terhek szinte kizárólag a személyi jövedelemadóra épülnek. Lengyelországban viszont a társadalombiztosítási hozzájárulások csaknem két és félszer akkora összeget vonnak el egy átlagbért kereső dolgozó után, mint a személyi jövedelemadó, ami az országot a lista végére sorolja” – magyarázta az Euronews Businessnek.