A legtöbb európai országban a magasabb jövedelműek általában több adót fizetnek. A legfelső jövedelemadó-kulcsok azonban erősen eltérnek, és világos törésvonal húzódik Északnyugat- és Kelet-Európa között.
Az adózás méltányossága minden társadalom számára fontos, mert azt mutatja, hogy az emberek jövedelmükhöz és vagyonukhoz mérten fizetnek-e adót. A legtöbb európai országban a rendszer progresszív: minél többet keres valaki, annál nagyobb az adóteher.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Tax Foundation adatai szerint 2026-ban a legfelső személyi jövedelemadó-kulcs Bulgáriában és Romániában 10%, míg Dániában 60,5%.
Dánián kívül további hat országban haladja meg az 50%-ot a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs: Franciaországban, Ausztriában, Spanyolországban, Belgiumban, Portugáliában és Svédországban.
A legjobban keresők Szlovéniában és Hollandiában is ehhez közeli adókulcsokkal szembesülnek.
Európai átlag
A 35 európai országot felölelő minta átlagos legfelső személyi jövedelemadó-kulcsa 38,5%. Az európai OECD-tagállamok körében ez 43,4%-ra emelkedik. Tizennyolc országban a legfelső kulcs meghaladja a 40%-ot.
Kilenc országban 40 és 48% között mozog a legfelső kulcs: Írországban, Németországban, Olaszországban, Izlandon, Luxemburgban, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban és Törökországban.
Európa öt legnagyobb gazdasága között a legfelső adókulcs az Egyesült Királyságban érvényes 45%-tól a franciaországi 55,4%-ig terjed; a különbség mintegy tíz százalékpont, ami meglehetősen nagy szórás.
Ezzel szemben Bulgárián és Románián kívül Moldovában, Magyarországon, Ukrajnában, Grúziában, Csehországban és Észtországban is 25% alatt van a legfelső személyi jövedelemadó-kulcs.
Erős regionális megosztottság: Északnyugat- és Kelet-Európa
A legfelső személyi jövedelemadó-kulcsok egyértelmű regionális mintázatot mutatnak. Általánosságban a skandináv és nyugat-európai országokban a legmagasabb a felső sávra vonatkozó adókulcs, jellemzően 45 és 60% között. Vannak azonban kivételek, például Norvégia, ahol ez az érték éppen 40% alatt van.
A legtöbb, nem uniós kelet-európai gazdaság alacsonyabb felső adókulcsot alkalmaz, bár Törökország mintegy 41%-os rátájával kilóg a sorból, és közelebb áll a közepes EU-s adóterheléshez. Közép- és Kelet-Európában, a Balkánon is jellemzően alacsonyabbak a kulcsok. Egyes országokban az egykulcsos adórendszer is hozzájárul ahhoz, hogy a legfelső kulcs viszonylag alacsony maradjon.
Az adókulcsok a kormányzati döntésekkel együtt változnak
Ezek az adókulcsok nem kőbe vésettek, a kormányok a politikai döntéseknek megfelelően módosítják őket. A Tax Foundation szerint az elmúlt évben több ország is változtatott a legfelső személyi jövedelemadó-kulcsán.
„A kormányok általában hatékonyabban tudnak bevételhez jutni az alacsonyabb jövedelmi sávokban alkalmazott marginális adókulcsokkal, mint a magasabb felső kulcsok emelésével” – írta cikkében Alex Mengden, a Tax Foundation globális szakpolitikai elemzője.
„Ennek oka, hogy egy adósávra kivetett magasabb kulcs csak az adott sávba tartozók munkakedvét befolyásolja, miközben a magasabb sávok összes adófizetőjétől többletbevételt eredményez” – tette hozzá.
Dánia új adósávot vezetett be a 2,8 millió dán koronát (375 ezer eurót) meghaladó jövedelmekre, amivel a legfelső kulcsot 55,6%-ról 60,5%-ra emelte.
Észtország az egykulcsos jövedelemadó mértékét 22%-ról 24%-ra emelte, Szlovákia pedig két új adósávot vezetett be, így a legfelső kulcs 25%-ról 35%-ra nőtt.
Ezzel szemben Finnország 51,5%-ról 45%-ra csökkentette a legfelső személyi jövedelemadó-kulcsot.
2025-ben az EU lakosságának mindössze egyötöde úgy vélte, hogy az adókat „nagy mértékben” a jövedelmekhez és a vagyonhoz arányosan fizetik. Egy Eurobarométer-felmérés szerint nagyjából minden második megkérdezett (51%) értett egyet azzal, hogy ez „bizonyos mértékig” igaz.