Nettó fizetés Európában: dolgozók éves keresete 13 ezertől 54 ezer euróig, megélhetési költségekkel korrigálva is jelentős különbségekkel
A legfrissebb Eurostat-adatok szerint egy átlagbért kereső munkavállaló Luxemburgban több mint négyszer annyit visz haza, mint Magyarországon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az éves nettó kereset – vagyis az az összeg, amelyet az emberek ténylegesen kézhez kapnak – gyermektelen, egyedülálló munkavállalók esetében 12 967 eurótól (Magyarország) 54 260 euróig (Luxemburg) terjed, ami jól mutatja, milyen élesek a különbségek a kézhez kapott fizetésben Európán belül.
A rangsorok jelentős különbségeket tárnak fel az egyes országok között. Bár a szakadék szűkül, ha a vásárlóerőt is figyelembe vesszük, továbbra is számottevő marad.
A különbségek a bérek szintje, az adórendszer, a társadalombiztosítási járulékok és a családtámogatási rendszerek együttes hatását tükrözik. A magasabb fizetéseket kínáló országok nem feltétlenül szerepelnek olyan jól, ha az adókat és a megélhetési költségeket is beleszámítjuk.
Mit jelent a nettó kereset?
A nettó kereset azt mutatja meg, mennyit visznek haza a munkavállalók azután, hogy levonták a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat. Gyermekes háztartások esetében a családi juttatásokat is beleszámítják.
2025-ben az EU-ban az átlagbért kereső, gyermektelen egyedülálló éves nettó keresete 26 929 euró a 2026 közepén közzétett legfrissebb Eurostat-adatok szerint.
Mivel a nettó kereset a családi állapottól és az eltartott gyermekek számától függően változik, az alábbiakban más élethelyzetekre is bemutatunk számításokat.
Mely országokban a legmagasabb a nettó kereset?
A legmagasabb helyen álló uniós országok közül csak Luxemburg lépi át az évi 50 000 eurós szintet, és mindössze két országban keres egy egyedülálló, gyermektelen munkavállaló évi 40 000 eurónál többet nettóban: Írországban (44 263 euró) és Dániában (41 981 euró).
Más, az uniós 26 929 eurós átlag fölött lévő országok 30 000 euró fölé is kerülnek: Hollandia (36 837 euró), Belgium (34 642), Svédország (34 624), Finnország (33 641), Németország (31 000) és Franciaország (30 832).
Míg Németország és Franciaország csak kevéssel az uniós átlag felett áll, Spanyolország és Olaszország ez alatt marad. Egy egyedülálló Németországban vagy Franciaországban legalább 5 000 euróval többet keres évente, mint spanyol vagy olasz társa, ahol a nettó éves kereset 25 263, illetve 24 471 euró.
Azok az uniós országok, ahol az éves nettó kereset 20 000 euró alatt marad
Tíz uniós országban az éves nettó kereset nem éri el a 20 000 eurót. Magyarország (12 967 euró), Románia (13 233), Görögország (15 050), Szlovákia (15 686) és Lengyelország (16 163) alkotják a legalacsonyabb jövedelmű csoportot. Lettország (16 793), Horvátország (17 256), Litvánia (18 650), Csehország (19 569) és Portugália (19 709) ehhez képest valamivel magasabb keresetet kínálnak, bár a különbség nem nagy.
Észtország (20 045 euró), Szlovénia (22 503), Ciprus (23 524) és Málta (25 544) szintén a 20 000 euró és az uniós átlag közötti sávban helyezkednek el.
Bulgáriában volt a legalacsonyabb a nettó kereset az EU-ban 2024-ben, az Euronews Business azonban egyelőre nem vette fel a rangsorba, mert a frissített adatok szokatlanul meredek növekedést mutatnak, és az Eurostat megerősítésére vár.
Szűkül a szakadék, ha a megélhetési költségeket is figyelembe vesszük
Ha a megélhetési költségeket is számításba vesszük, a kép jelentősen megváltozik. Olyan országok dolgozói, mint Románia és Lengyelország, euróban kevesebbet visznek haza, mint nyugat-európai társaik, de az alacsonyabb árak miatt keresetük belföldön tovább kitart.
Ennek eredményeként a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetű országok közötti különbség jóval kisebb, mint első pillantásra tűnik. Míg nominálisan a listavezető ország nettó keresete 4,2-szerese a sereghajtóénak, vásárlóerő-paritáson számolva ez a különbség 2,3-szorosra csökken.
Görögország vásárlóerő-paritáson az utolsó helyre csúszik
Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva az uniós átlag 26 346 euró, a skála Görögország 17 509 eurójától Luxemburg 40 846 eurójáig terjed.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Németországban a legmagasabb a nettó kereset, 28 536 euróval, utána pedig nem Franciaország (27 724 euró), hanem Spanyolország (27 794 euró) következik, jóllehet a különbség csekély. Olaszország (25 095 euró) továbbra is az uniós átlag alatt marad.
Néhány ország kifejezetten sokat javít a helyezésén, ha vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk a béreket. Románia a második legalacsonyabb helyről a középmezőnybe ugrik, több országot is megelőzve. Lengyelország szintén Észtország, Lettország és Litvánia elé kerül. Spanyolország megelőzi Franciaországot, és érezhetően csökkenti a Németországgal szembeni lemaradását.
Ezzel szemben egyes országok sokat rontanak PPS-alapon. Görögország az EU utolsó helyére esik vissza, Magyarország mögé. Dánia pedig Írország, Ausztria és Hollandia mögé csúszik vissza.
Mindkét mutatóban regionális mintázatok rajzolódnak ki. Nyugat-európai országok euróban és PPS-ben is dominálnak, bár Dánia vásárlóerő-paritáson veszít a pozíciójából. A kelet-európai országok – köztük Románia, Lengyelország és Horvátország – viszont javítanak a PPS-rangsorban, mivel az alacsonyabb megélhetési költségek részben ellensúlyozzák az alacsonyabb nominális béreket. Ez hozzájárul a kelet–nyugati szakadék mérséklődéséhez.
Sokat számít a családtámogatás: Németország az élen
A fenti adatok gyermektelen egyedülállókra vonatkoznak. Ha eltartott gyermekek is vannak, a nettó kereset és a rangsor is jelentősen átrendeződik azokban az országokban, ahol bőkezű családtámogatási rendszerek működnek. Ez történhet adókedvezmények formájában vagy a gyermekek után járó készpénzes juttatásokkal.
Ha a gyermektelen egyedülállót egy kétgyermekes, egykeresős házaspárral vetjük össze, Németország bizonyul a legbőkezűbbnek. Egy egykeresős, kétgyermekes család nettó keresete 53 százalékkal magasabb, 31 000 euróról 47 424 euróra emelkedik.
Lengyelország (39%), Belgium (37%) és Ausztria (33%) szintén kiemelkedik viszonylag erős családtámogatási rendszerével.
A nagyobb gazdaságok közül Spanyolországban a legkisebb a különbség, mindössze 13%, míg Franciaországban 26%, Olaszországban pedig 25%.
A rangsor végén Ciprus (6%), valamint a két északi ország, Finnország (7%) és Svédország (8%) áll. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermekes családok nem kapnak támogatást; a segítség más csatornákon is érkezhet.