Szervezők és a résztvevők egyöntetűen azt mondták, talán április 12-e óta valamivel már közelebb vannak céljaikhoz, de még sok munka áll előttük.
A sorrendben a 31-ik meleg büszkeség napi felvonulást rekordkánikulában rendezték meg a fővárosban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Tegyük ma is egyértelművé: az egyenlőség nem kérés, nem kérdés, hanem jog!" - fogalmazott az egyik kamionon elmondott beszédében Filó Mariann, a Budapest Pride szervezője, még a menet indulása előtt.
A tömeg délután három óra után kicsivel indult el az Opera elől, és a kiskörúton, majd az Erzsébet-hídon át egészen a Vérmezőig sétáltak.
"Tavaly az volt a lényeg, hogy a rendszer ellen is tüntettek az emberek, nemcsak a melegek jogaiért" - idézte fel az egy évvel ezelőtti, ikonikus Budapest Pride-ot az egyik felvonuló. "Most viszont már felszabadultabb érzés van. Mindenki próbál örülni, hogy végre vége annak, ami eddig volt. Nyilván az még kérdéses, hogy hogy lesz ez a gyülekezési szabadság törvényileg meg jogilag, de szerintem meg lesznek oldva ezek a problémák" - fogalmazott.
A felvonulás előtt Karácsony Gergely főpolgármester a magyar fővárosban tartózkodó Hadja Lahbib egyenlőségért felelős uniós biztossal találkozott, aki elmondta: az idei Budapest Pride mögött több százezer támogató áll 36 országból.
"Áprilisban a magyarok eldöntötték, hogy saját kezükbe veszik a jövőjüket. Európát választották, a demokráciát választották, egy olyan Magyarországot, ahol mindenkinek helye van. Az idei Pride az új kezdet legújabb bizonyítéka, annak a bizonyítéka, hogy a változás szele fúj e nagyszerű nemzet felett, és ezt mindannyian érezzük” - fogalmazott az uniós politikus. Hadja Labib emellett méltatta a főpolgármester bátorságát, aki tavaly a tiltások ellenére, határozottan védelmébe véve a magyarországi kisebbségek jogait kiállt a felvonulás mellett, ami minden idők legnagyobb Budapest Pride-ja volt.
Karácsony Gergely az Európai Bíróság áprilisi ítéletét idézte fel, amely kimondta, hogy a 2021-es magyar gyermekvédelmi törvény jogellenesen diszkriminálja az LGTBQ+ közösséget. Mint mondta, az uniós bíróság tavasszal arra a következtetésre jutott: a korábbi kormányzati intézkedések egy része, amelyek szerinte politikai és propagandacélokat szolgáltak, és az LGTBQ+ közösséget a többségi társadalom előtt negatív színben tüntették fel, ellentétesek az európai uniós joggal.