Az euróövezeti országoknak péntekig van idejük, hogy jelölteket állítsanak Christine Lagarde utódjaként az Európai Központi Bank élére, a pénzügyminiszterek pedig november 9-én tekintik át a jelöléseket – közölte az Eurócsoport szóvivője az Euronewsnak.
Hivatalosan elindult a verseny az Európai Központi Bank (EKB) vezetéséért.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az euróövezeti kormányoknak legkéső ezen a pénteken kell jelöltet állítaniuk Christine Lagarde utódjaként, és a blokk pénzügyminiszterei november 9-i ülésükön tekintik át a neveket, közölte az Euronewsszal az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup szóvivője.
Lagarde múlt csütörtöki, António Costa, az Európai Tanács elnöke részére küldött levele után „az Európai Unió Tanácsa megindította az eljárást az EKB-elnök utódjának kinevezésére” – mondta a szóvivő.
„Az EKB Igazgatóságának tagjait az Európai Tanács nevezi ki, amely a döntését egy jelöltről szóló tanácsi ajánlás alapján hozza meg” – magyarázta, az uniós vezetőkre, illetve a nemzeti miniszterekre utalva.
A javaslatról csak az eurót használó országok szavaznak, ezért ezeket a kinevezéseket előzetesen az Eurogroupban vitatják meg.
A testület elnöke, Kiriákosz Pierrakakisz görög pénzügyminiszter „felszólította a tagállamokat, hogy legkéső péntek, november 6-ig küldjék meg jelöléseiket” – tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy „az Eurogroup november 9-i ülésén áttekinti a jelöléseket”.
A jelöltnek legalább 21 euróövezeti ország közül 16 támogatását kell elnyernie, amelyek az övezet népességének legalább 65%-át képviselik.
Az uniós vezetők ezután hozzák meg a végső döntést, miután az Európai Parlament és az EKB Kormányzótanácsa ismertette a véleményét.
Miért távozik Lagarde
Lagarde múlt héten jelentette be, hogy 2027. február 7-én távozik, így közel kilenc hónappal lerövidíti a nyolcéves mandátumát.
Újságíróknak nyilatkozva még aznap Frankfurtban azt mondta, hogy a távozás szabadságot ad neki ahhoz, hogy a monetáris politikán túlmutató kérdésekről is nyíltan beszéljen.
„Nem gondolom, hogy semleges tudok maradni” – mondta Lagarde. „Az igazság érdekel, és azt látom, hogy az igazságot nagyon gyakran károsítják, félremagyarázással ellentmondanak neki.”
Lagarde ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy támogatna-e jelöltet a francia elnökválasztáson, amelyet 2027 áprilisában tartanak.
Amint azt az Euronews már február óta írja, egész évben tartotta magát az a pletyka, hogy távozásának időzítése a francia választásokhoz kapcsolódik, mivel a korai kilépés lehetőséget ad Emmanuel Macron francia elnöknek és Friedrich Merz német kancellárnak, hogy beleszóljanak utódja kiválasztásába, miközben a szélsőjobb erős támogatottságot mérnek az áprilisi voksolás előtt.
Lagarde „tökéletes üzletmenet-folytonosságot” ígért, az EKB-t pedig úgy jellemezte, mint „szilárd, erős, akár egy szikla”.
A központi bank ugyanazon a napon változatlanul hagyta a betéti kamatlábat 2,5%-on, és Lagarde decemberben, illetve februárban még két kamatdöntő ülést fog vezetni.
Az esélyesek
Két név vezeti a versenyt az EKB elnöki posztjáért, mindkettőt szeptemberben, hetekkel Lagarde bejelentése előtt nyilvánosan támogatta a saját kormánya.
Az egyik Pablo Hernández de Cos, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) vezérigazgatója, amelyet gyakran a jegybankok jegybankjának neveznek, korábban pedig 2018 és 2024 között a Spanyol Nemzeti Bank kormányzója volt.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szeptember 23-án egy Bloomberg-interjúban állt ki mellette, ezzel megerősítve Spanyolország történetének első EKB-elnöki pályázatát. Szokatlan módon októberben Alberto Núñez Feijóo, az ellenzék vezetője is támogatásáról biztosította, még a hónap eleji előrehozott választások előtt.
A másik fő esélyes Klaas Knot, aki 14 éven át vezette a holland jegybankot, egészen 2025-ig. Egy nappal Sánchez támogatása után Rob Jetten holland miniszterelnök a Bloombergnek azt mondta, hogy Knot „tökéletes választás” lenne sok ország számára.
Az előrejelzési piacok is két szereplős versenyt jeleznek.
Keddi reggel a Kalshi platform kereskedői 34%-os esélyt adtak Hernández de Cosnak a poszt megszerzésére, Knotnak pedig 31%-ot, míg a Polymarketen nagyobb volt a különbség, 41%, illetve 30%.
Mindkét platformon François Villeroy de Galhau, a francia jegybank volt kormányzója, aki februárban lemondott, a harmadik helyen állt, 5, illetve 13%-kal, bár mindkét piacon csak néhány ezer dollárt tették fel.
A versenyben korábban felmerült a Bundesbank elnöke, Joachim Nagel neve is, jóllehet német még soha nem állt az EKB élén.
Az elnöki poszt csak egy része az alkudozásnak.
A piacműveletekért felelős német Isabel Schnabel 2027. január 3-án az IMF-hez távozik, az ír vezető közgazdász, Philip Lane mandátuma pedig jövő év májusának végén jár le.
Mivel az igazgatóság hat tagja közül három poszt öt hónapon belül gazdát cserél, a fővárosok várhatóan csomagban próbálnak megegyezni a három tisztségről.
Párizs várhatóan a vezető közgazdász posztra fog pályázni egy harmadik francia elnökség helyett, míg Madrid szeretne visszakerülni az igazgatóságba, miután idén elveszítette az alelnöki posztot.