Feltörekvő piacok 2030-ig ezermilliárdokkal gyarapodnak, de a növekvő tehetős réteget alig szolgálják ki a bankok és tanácsadók
A hivatalos narratíva szerint 2025 rekordév volt a világ vagyonának alakulásában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A globális pénzügyi vagyon 10,7 százalékkal, rekordnak számító 333 billió dollárra nőtt – ez 2021 óta a leggyorsabb bővülés – a Boston Consulting Group legfrissebb Global Wealth Reportja szerint.
A vagyon zöme továbbra is Észak-Amerikában és Nyugat-Európában összpontosul, de az év egyik legbeszédesebb híre két régi pénzügyi központ státuszharcáról szólt: Hongkong megelőzte Svájcot a világ legnagyobb határon átnyúló elszámolási központjaként; mindkettő mintegy 2,9 billió dollárnyi nemzetközi eszközt kezel.
A leggyorsabban bővülő új vagyonforrások azonban már nem New Yorkban, Londonban vagy Zürichben, hanem egyre inkább Mumbaiban, Jakartában, Rijádban, Ho Si Minh-városban és São Paulóban találhatók.
A BCG számításai szerint a feltörekvő piacok – Kínát is beleértve – 2030-ig további mintegy 12 billió dollárnyi pénzügyi vagyont termelhetnek.
A tehetős és annál vagyonosabb háztartások köre – vagyis azoké, amelyek legalább 250 ezer dollárnyi pénzügyi eszközzel rendelkeznek – várhatóan évente nagyjából 8 százalékkal bővül, és az évtized végéig több mint egymillió új dollármilliomost teremthet.
A vagyon új földrajza
A korábbi vagyonboomokkal ellentétben ez a fellendülés nem egyetlen országra vagy régióra korlátozódik.
A prognózisok szerint India adja majd a legtöbb újonnan keletkező vagyont: 2030-ig több mint 2 billió dollárral gyarapodhat. Brazília várhatóan nagyjából 1 billió dollárt tesz hozzá, Mexikó pedig további 600 milliárdot.
A történet azonban messze túlmutat a legnagyobb gazdaságokon.
Vietnam, Indonézia, Szaúd-Arábia és több öböl menti állam olyan ütemben halmoz fel vagyont, amely versenyre kel sok fejlett országgal, sőt sokszor meg is előzi azokat. A jelenség különlegességét nemcsak a mérete, hanem a földrajzi kiterjedtsége adja.
A világ gazdagjai már nem elsősorban néhány nyugati pénzügyi központban születnek. Új vagyonok emelkednek fel egyszerre Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten.
A befektetők, a privátbankok és a luxusmárkák számára az üzenet egyértelmű: a jövő ügyfelei mindinkább olyan országokból érkeznek majd, amelyek hagyományosan a globális pénzügyi rendszer peremén helyezkedtek el.
A szupergazdagok felemelkedése
A Knight Frank 2026-os Wealth Reportja ízelítőt ad abból, milyen gyorsan zajlik az átrendeződés a vagyonpiramis legfelső szintjén.
Indiában a szupermagas nettó vagyonúak – vagyis a legalább 30 millió dollárnyi eszközzel rendelkező személyek – száma 2021 és 2026 között 63 százalékkal nőtt, és 2031-re várhatóan meghaladja a 25 ezret.
A tanácsadó cég szerint India olyan gazdasággá alakul, amely az eddigi vállalkozói dinamizmusból egyre inkább a mélyebb tőkepiaci bázisokra, fejlettebb pénzügyi piacokra és a nemzetközileg is beágyazott alapítók és befektetők növekvő rétegére támaszkodik.
India azonban nem a leggyorsabban növekvő piac.
Előrejelzések szerint a következő öt évben Indonézia produkálja majd a legnagyobb ütemű növekedést a szupergazdagok számában, 82 százalékos bővüléssel. Szaúd-Arábiában és Lengyelországban több mint 60, Vietnamban pedig közel 60 százalékos emelkedést várnak.
Az Öböl térsége önmagában is egyre jelentősebb vagyonközponttá válik.
A Közel-Kelet részesedése a világ szupergazdag lakosságából az elmúlt öt évben 2,4-ről 3,1 százalékra nőtt, miközben Szaúd-Arábiában 2031-ig a dollármilliárdosok számának leggyorsabb bővülésére számítanak a világon.
Különösen a milliárdosok szóródnak szét. Ma már az ázsiai–csendes-óceáni térségben él közülük a legtöbb, megelőzve Észak-Amerikát – ez csendes, de jelentős fordulat a korábbi hierarchiához képest.
A Knight Frank szerint ebben a folyamatban a generációváltás is fontos szerepet játszik.
Ázsia fiatalabb vagyonos rétege – mondja Christine Li, a cég ázsiai–csendes-óceáni kutatási vezetője – „jobban ráhangolódott az innovációra, a technológiára és a demográfiai folyamatokra”, és ez irányítja, hogy hová fektetnek.
Mumbai megmutatja, hogyan néz ki a fellendülés
Kevés város szemlélteti jobban ezt az átalakulást, mint Mumbai.
A Knight Frank India pénzügyi fővárosát „hazai óriásként” jellemzi, amelynek növekedését elsősorban a belföldön keletkező vagyon hajtja, nem pedig a külföldi tőke.
A prémium lakóingatlanok ára 2025-ben 8,7 százalékkal emelkedett, amit egy olyan gazdaság támasztott alá, amely az elmúlt öt évben csaknem 40 százalékkal bővült. A luxuslakások iránti kereslet felpörgött: az év során több tucat, 5 millió dollár feletti tranzakciót jegyeztek fel.
A világ számos más luxusingatlan-piacával ellentétben Mumbainak ezt a boomját helyi vállalkozók, technológiai cégalapítók, iparmágnások és befektetők táplálják.
„Mumbai előtt óriási növekedési potenciál áll” – mondta Ankita Sood, a Knight Frank India országos kutatási igazgatója, utalva a szuperprémium ingatlanok értékesítésének folyamatos emelkedésére.
A város egyre inkább arra hasonlít, amit a korábbi vagyonfelhalmozási hullámok idején New York, London vagy Hongkong jelentett: mágnesként vonzza a hazai tőkét és ambíciót.
A következő évtized nagy kérdése
A számok egy irányba mutatnak: a globális vagyonteremtés súlypontja lassan elmozdul azoktól a piacoktól, amelyek hosszú időn át meghatározták.
Az azonban bizonytalan, hogy mindez tartósan átrendezi-e a világ vagyonának erőviszonyait.
A geopolitikai feszültségek, a kereskedelem széttöredezése, az energiapiaci sokkok és a vagyonkoncentrációval szembeni erősödő politikai ellenállás egyaránt módosíthatják a pályát.
A közel-keleti konfliktus már most emlékeztette a befektetőket arra, milyen gyorsan felülíródhatnak a gazdasági feltételezések.
Egyelőre azonban a trend egyértelmű.
A világ leggazdagabb országai ma még birtokolják a vagyon döntő részét, de a holnap vagyonának egyre nagyobb hányada máshol keletkezik majd.