BCG Global Wealth Report 2026: Németországban ugrásszerűen nő a szupergazdagok száma, vele együtt a társadalmi egyenlőtlenség
A globális magánpénzügyi vagyon 2025-ben 7,4 százalékkal nőtt, jóval gyorsabban, mint az infláció, amely a legfontosabb gazdasági térségekben mindenütt 3 százalék alatt maradt. Németországban 2,2 százalék volt. Mindez a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cég ma közzétett „Global Wealth Report 2026” című jelentéséből derül ki.
Növekedést főként az erős részvénypiacok hajtják
A vagyon gyarapodásának fő motorját elsősorban a tavalyi részvénypiaci fejlemények adták. Németországban az összvagyon 2025. december 31-i fordulónapon mintegy 23,3 billió USA-dollárt tett ki. Ennek több mint a fele tárgyi eszközökben, mindenekelőtt ingatlanban van.
A BCG „szupergazdagoknak” vagy Ultra High Net Worth Individualsnek (UHNWIs) nevezi azokat, akiknek pénzügyi vagyonuk meghaladja a 100 millió USA-dollárt. Németországban ez a csoport ma már mintegy 5000 főt számlál, nagyjából 1100-zal többet, mint egy évvel korábban. Világszerte csaknem 97 ezer szupergazdag él, több mint egyharmaduk az Egyesült Államokban.
A vagyon jelentős része erre a szűk csoportra összpontosul: a mintegy 5000 szupergazdag a teljes német pénzügyi vagyon 27,3 százalékát birtokolja. Összehasonlításképp: a körülbelül 769 ezer dollármilliomos – vagyis akiknek pénzügyi vagyona 1 és 100 millió USA-dollár közé esik – együttesen 25,5 százalékkal rendelkeznek, vagyis kevesebbel, mint a szupergazdagok önmagukban. Velük szemben Németországban mintegy 66 millióan élnek 250 ezer USA-dollárnál kisebb pénzügyi vagyonnal.
A vagyonolló tovább nyílik
„A vagyon csúcson való koncentrációja tovább erősödik” – idézi a Der Spiegel Michael Kahlich BCG-partnert. A tehetősebbek jobban tudják diverzifikálni vagyonukat, és nagyobb arányban fektetnek magas hozamú eszközökbe, például részvényekbe vagy private equity befektetésekbe. „Ez strukturálisan felgyorsítja a vagyonfelhalmozást” – teszi hozzá Kahlich. A BCG szerint a szupergazdagok részesedése a német pénzügyi vagyonból 2030-ig tovább nőhet.
A csökkenő tendencia ellenére a német pénzügyi vagyon mintegy egyharmada továbbra is készpénzben, illetve folyószámla-, lekötött és takarékbetéteken parkol – írja a Stern. További 25 százalék életbiztosításokban és nyugdíj-megtakarításokban van.
Politikailag kényes számok
A BCG szerint az összehasonlításban gyenge tőkepiaci kultúra az egyik oka annak, hogy a német nettó vagyon a következő években várhatóan lassabban nő majd, mint a nyugat-európai és a globális átlag. Ehhez olyan strukturális terhek társulnak, mint a gyakorlatilag stagnáló gazdaság, a demográfiai változások és a gyenge termelékenységnövekedés.
Az új adatok várhatóan az adópolitikai vitát is felizzítják a kormánykoalíción belül. A szövetségi kormány jelenleg egy átfogó reformcsomag finanszírozásáról próbál megállapodni. Miután kezdetben az SPD állt ki a tehetősebbek nagyobb terhelése mellett, mostanra az uniópárti politikusok, például Szászország miniszterelnöke, Michael Kretschmer is nyitottságot jeleztek a nagy vagyonokra kivetett magasabb adók iránt.