Reáljövedelmek Európában: az elmúlt két évben Lengyelországban és Portugáliában nő legjobban, a nagy gazdaságok között Spanyolország vezet
Az országok és a különböző intézmények számos mutatót követnek a gazdasági növekedés mérésére; ezek közül a legszorosabban figyelt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A GDP növekedése azonban – még inflációval korrigálva is – nem mutatja meg, valójában mekkora reáljövedelem kerül az emberek zsebébe.
A reál, egy főre jutó háztartási jövedelem azt méri, hogyan változik az a kereset, amelyet a háztartások ténylegesen elkölthetnek vagy félretehetnek, így pontosabban jelzi az életszínvonalat.
Mely európai országokban nőtt tehát a legnagyobb mértékben az éves reál, egy főre jutó háztartási jövedelem 2025-ben?
A vizsgált 16 európai ország közül 14-ben emelkedett az egy főre jutó reálháztartási jövedelem tavaly 2024-hez képest, és mindössze kettőben csökkent.
Lengyelország állt az élen 4,1 százalékos reálnövekedéssel. Az ország 2024-ben és 2025-ben is a legnagyobb bővülést érte el, ami arra utal, hogy a reálháztartási jövedelmek két év alatt jelentősen emelkedtek.
Az OECD kiemelte, hogy „a munkavállalói jövedelmek emelkedése ellensúlyozta a csökkenő szociális juttatásokat, ami felgyorsította az egy főre jutó reálháztartási jövedelem növekedését Lengyelországban”.
Hollandia (2,3%) és Portugália (2%) szintén legalább 2 százalékos növekedést ért el. Dánia (1,9%), Görögország (1,8%) és Spanyolország (1,5%) 1,5–2 százalék közötti emelkedést regisztrált.
Az OECD szerint Görögországban nemcsak a munkavállalói jövedelmek, hanem a nettó vagyonjövedelmek is nőttek, miközben a munkanélküliségi ráta 2009 óta a legalacsonyabb szintre esett, ami jelentősen hozzájárult a növekedéshez.
Belgiumban (1,4%), Magyarországon (1,2%) és Svédországban (1,2%) egyaránt 1 százalék feletti volt az egy főre jutó reálháztartási jövedelem növekedése.
Nagy gazdaságok között: Spanyolország vezet, Franciaország sereghajtó
Olaszországban 2025-ben 0,8 százalékos növekedés volt, ami megegyezett az OECD-átlaggal. Az év végén azonban jelentős visszaesés következett: az egy főre jutó reálháztartási jövedelem a harmadik negyedévi 0,4 százalékos emelkedés után a negyedik negyedévben 0,9 százalékkal zsugorodott.
Az OECD szerint ez elsősorban a gyorsuló inflációnak és a befolyó vagyonjövedelmek visszaesésének tudható be.
2025 egészét tekintve Csehország (0,7%), az Egyesült Királyság (0,7%) és Németország (0,6%) követte szorosan, valamennyien kevéssel az átlag alatt.
Az Egyesült Királyságban az utolsó negyedévben már erőteljes volt a növekedés: 1,1 százalékkal bővült a mutató a harmadik negyedévi 1,2 százalékos visszaesés után.
„A fordulat elsősorban a munkavállalói jövedelmek és a szociális juttatások növekedését, valamint az alacsonyabb jövedelem- és vagyonadókat tükrözi” – áll az OECD közleményében.
Franciaországban ezzel szemben mindössze 0,2 százalékos, minimális növekedést mértek.
Visszaesés: csak Finnország és Ausztria
Finnország és Ausztria volt az egyetlen két ország, ahol 2025-ben csökkent az éves, egy főre jutó reálháztartási jövedelem: előbbiben 0,7, utóbbiban 1,8 százalékkal.
„Finnország esetében számos tényező fékezi a háztartási jövedelmek növekedését, a fő okok azonban feltehetően az elmúlt néhány év lassú gazdasági növekedéséből erednek az aktuális konjunkturális ciklusban” – mondta Tuomas Matikka, a VATT Gazdaságpolitikai Kutatóintézet munkatársa az Euronewsnak.
Matikka hozzátette, hogy a lassulást növekvő munkanélküliség, valamint a társadalmi juttatások és más közkiadások lefaragása is kíséri, amelyek célja az egyre nagyobb államháztartási hiány mérséklése.
Az OECD Finnország visszaesését a jövedelmet és a vagyont terhelő adók emelésével is magyarázta.
Az OECD-országok összességében 2025-ben 0,8 százalékra lassult az egy főre jutó reálháztartási jövedelem növekedése a 2024-es 2,1 százalékról. Hasonló tendencia volt megfigyelhető az európai országok többségében is.
2024-ben a listán szereplő mind a 16 országban növekedés volt. 2024-et és 2025-öt összevetve azonban csak négy ország tudott 2025-ben nagyobb növekedési ütemet felmutatni, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb gyorsulás Belgiumban és Dániában volt: előbbiben 0,5-ről 1,4 százalékra, utóbbiban 1-ről 1,9 százalékra nőtt a mutató. Svédországban 0,4, Hollandiában 0,2 százalékponttal volt magasabb az ütem.
Ausztria ezzel szemben ellentétes irányba mozdult: a 2024-es 3,6 százalékos növekedést 2025-ben 1,8 százalékos visszaesés követte.