Az Euronews Business áttekinti, hogyan változott az egy főre jutó reál háztartási jövedelem a COVID-19 után és az elmúlt évtizedben.
Az EU-ban az egy főre jutó reálháztartási jövedelem mintegy 7%-kal emelkedett a járvány előtti időszakhoz képest, de 2019 és 2024 között az egyes országokban nagyon különbözően alakult.
Az északi országok általában kisebb növekedést értek el, míg számos kelet- és közép-európai államban jóval erőteljesebb volt a bővülés. Az elmúlt évtized folyamatai is jelentősen eltérnek Európa-szerte.
Hogyan változott tehát az egy főre jutó reálháztartási jövedelem Európában az elmúlt tíz évben, 2014 és 2024 között? Hogyan viszonyul mindez a járvány előtti időszakhoz? És mely országokban a legmagasabb az egy főre jutó háztartási jövedelem vásárlóerő-standardban (PPS), az Eurostat adatai szerint?
Uniós szinten 2014 és 2024 között 17%-kal nőttek. A növekedés 2020-ban, a Covid19-járvány idején nagyrészt megtorpant, ahogyan sok országban is, sőt néhol visszaesést is mértek.
Ezt követően fokozatosan újraindult, így 2019 és 2024 között összességében 7%-kal haladta meg a járvány előtti szintet.
Mit értünk háztartási jövedelem alatt?
Az egy főre jutó háztartási jövedelmet úgy számítják ki, hogy a háztartások kiigazított bruttó rendelkezésre álló jövedelmét elosztják a teljes népességgel. De pontosan mit takar ez a mutató?
Azt mutatja meg, mennyi pénz áll a háztartások rendelkezésére fogyasztásra vagy megtakarításra. A számítás azután történik, hogy levonták a jövedelemadókat és a nyugdíjjárulékokat.
Fontos, hogy magában foglalja az olyan szolgáltatások értékét is, mint az oktatás és az egészségügy, amelyeket a háztartások ingyenesen kapnak az államtól és a nonprofit szervezetektől.
A „reál” kifejezés azt jelenti, hogy a nominális értéket kiigazítják az árnövekedéssel, mégpedig a háztartások tényleges végső fogyasztási kiadásainak deflátorával.
A járvány óta a leglassabb növekedés az északi országokban
Horvátország érte el az elmúlt öt évben a legerősebb növekedést az egy főre jutó reálháztartási jövedelemben, 26%-kal. Máltán 24%-os, Magyarországon 20%-os, Romániában 19%-os, Lengyelországban pedig 16%-os emelkedést mértek; ezek az országok tartoznak a legnagyobb, 15% feletti növekedést felmutatók közé.
Máltát leszámítva ezek az országok nem tagjai az euróövezetnek, így a növekedés a nemzeti valuták árfolyamváltozásait is tükrözi. Svédországra és Dániára ez nem igaz.
A rangsor végén a három északi ország áll: Svédország mindössze 1, Finnország 2, Dánia pedig 3%-os növekedést ért el. Az OECD szerint a Covid19-válság csúcspontján az északi országokban nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség, mint sok más európai államban.
Az EU úgynevezett „nagy négyesének” gazdaságai is az uniós átlag alatt maradtak. Franciaországban és Spanyolországban (egyaránt 6%) az emelkedés kevéssel az EU-átlag alatt volt, míg Olaszország és Németország (mindkettő 4%) inkább az északi országokhoz áll közelebb.
Tíz év változás a háztartási jövedelmekben
Összességében a nem euróövezeti országokban volt erőteljesebb a növekedés 2014 és 2024 között: Romániában például 76%-ot ért el. A hét legnagyobb bővülést felmutató állam közül Málta az egyetlen euróövezeti tag, 55%-kal.
Törökországban (68%), Magyarországon (55%), Horvátországban (51%), Bulgáriában (45%) és Lengyelországban (42%) szintén jelentős növekedést mértek.
Horvátország és Bulgária később csatlakozott az euróövezethez.
Az Eurostat megjegyzi, hogy az eurózóna reál-GDP-növekedése az elmúlt két évtizedben elmaradt az EU egészétől.
A vizsgált tíz évben Svédország érte el a legalacsonyabb növekedést. A másik két északi ország szintén az uniós, 17%-os átlag alatt maradt: Finnország 10, Dánia 14%-kal.
Spanyolország éppen csak két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot, míg a másik három nagy gazdaság ez alatt marad.
Hol a legmagasabbak a háztartási jövedelmek PPS-ben mérve?
Bár a növekedési ütemek fontosak, önmagukban nem árulják el, mekkora a háztartási jövedelem tényleges szintje az egyes országokban. Az összehasonlításhoz az egy főre jutó, kiigazított bruttó rendelkezésre álló háztartási jövedelmet használják, vásárlóerő-standardban (PPS) mérve.
A legfrissebb, 2024-es adatok szerint a 32 vizsgált európai ország közül Luxemburgban a legmagasabb az egy főre jutó háztartási jövedelem, 41 552 PPS-sel. A sorrendben Németország (37 098), Ausztria (34 443), Hollandia (34 406) és Svájc (33 971) következik, ők alkotják az első ötöst.
Az egy főre jutó háztartási jövedelem Belgiumban, Franciaországban, Izlandon és Norvégiában is meghaladja a 30 000 PPS-t.
Bulgáriában a legalacsonyabb az egy főre jutó háztartási jövedelem: a 2022-es adatok szerint 7 802 PPS. A kelet-európai és balkáni országok – köztük az uniós tagjelöltek – szintén alacsonyabb PPS-alapú háztartási jövedelmet jelentenek.
Szerbia 13 311 PPS-en áll, míg több más ország – köztük Görögország, Törökország, Szlovákia, Románia és Magyarország – többnyire 20 000 és 25 000 PPS közötti sávba esik.
A PPS-rangsor első három helyezettje 2014-ben, 2019-ben és 2024-ben is változatlan maradt. Ezzel szemben Görögország és Svédország visszacsúszott a vizsgált 30 ország között. Svédország 2014-ben még a 6., 2019-ben a 8., 2024-ben pedig már csak a 10. helyen állt. Görögország pedig egy évtized alatt a 23. helyről a 28.-ra esett vissza.
Ezzel szemben Hollandia a 7. helyről a 4.-re lépett előre. Magyarország a 26. helyről a 22.-re, Románia pedig a 29.-ről a 24.-re jött fel.
Elméletileg egy PPS minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást képes megvásárolni.