Krumplihoz kötött pénzügyi ügyletek néhány hét alatt több mint 700%-kal emelkednek Európában; túlkínálat ellenére az iráni háború okozta bizonytalanságra építő spekuláció hajtja a piacot.
A burgonyára szóló contracts for difference (CFD) ügyletek, amelyek az alapvető piaci árakat követik, kevesebb mint egy hónap alatt mintegy 705 százalékos árugrást produkáltak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Április 21. óta 100 kilogrammonként az ár nagyjából 2,11 euróról megdöbbentő 18,50 euróra emelkedett.
Ez az ár ugyanakkor még mindig nagyon alacsony ahhoz képest, ahol a burgonyapiac az elmúlt két évben járt. Ennek oka, hogy az európai fizikai piacot jelenleg jelentős túlkínálat nyomja.
Az előző szezonok hiányai és magas árai után Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban és más országokban a gazdák jelentősen növelték a vetésterületet.
A kedvező időjárás aztán rendkívül bőséges termést hozott, ami számottevő többletet eredményezett az egész európai piacon. Ennek következtében a feldolgozók és exportőrök nehezen tudják felszívni a kínálatot, a felvásárlási árak pedig meredeken estek.
Beszámolók szerint egyes, takarmánynak vagy ipari felhasználásra szánt, gyengébb minőségű burgonyákért rendkívül alacsony, sőt olykor negatív árak alakultak ki. Ilyenkor a termelők gyakorlatilag ők maguk fizetik a szállítási vagy megsemmisítési költségeket, csak hogy megszabaduljanak a felesleges készletektől.
A hivatkozott, 18,50 eurós irányár általában az úgynevezett szabadpiaci („free-buy”) burgonyára vonatkozik, amelyet nyílt piacon értékesítenek, nem pedig azokra a tételekre, amelyeket már rögzített árú szerződések fednek le a termelők és feldolgozók között.
Bár ez az ár magasabb a másodlagos piacokon látott negatív értékeknél, sok termelő még mindig pénzügyileg fenntarthatatlannak tartja, mivel a termelési költségek – az üzemanyagtól és műtrágyától a tároláson és az áramon át – jelentősen megemelkedtek.
A gyenge fizikai árak és a pénzügyi irányadó árak heves mozgásai közötti ellentét jól mutatja a különbséget az árutőzsdei piacok és a valódi mezőgazdasági ellátási lánc között.
A pénzpiacok erősen reagálhatnak az árfolyam-ingadozásra, a jövőbeni terméssel kapcsolatos várakozásokra, az időjárási kockázatokra, az exportkeresletre vagy a lehetséges kínálati korrekciókra, még akkor is, ha a jelenlegi fizikai készletek továbbra is túl bőségesek.
Más szóval, a burgonyához kötődő pénzügyi instrumentumokban látható, jelentős százalékos emelkedés nem azt jelenti, hogy a burgonya hirtelen megdrágult volna Európában, hanem azt a volatilitást tükrözi, amely egy olyan piacot jellemzi, amely a jelenlegi bizonytalanságból fakadó jövőbeli feltételeket próbálja beárazni.
Irán háborúja: negatív hatások
A közel-keleti konfliktus komolyan megnehezítette az iparszerű mezőgazdasághoz szükséges alapvető vegyi anyagok és ásványi anyagok exportját, ami világszerte aggodalmat kelt az élelmezésbiztonság miatt.
Mivel a burgonya tápanyagigényes növény, az olcsó műtrágya hirtelen hiánya közvetlen hatással van a jövőbeni hozamokra és a jelenlegi piaci értékelésekre.
Mindezt súlyosbítja, hogy a térség instabilitása egyre veszélyesebbé teszi a fő hajózási útvonalakat, ami tovább bonyolítja a mezőgazdasági kereskedelem logisztikáját.
Az ENSZ szerint a világ műtrágyáinak – például a karbamid, a kálisó, az ammónia és a foszfátok – nagyjából egyharmada halad át normál esetben a jelenleg blokád alatt álló Hormuzi-szoroson.
A növekvő költségek és a bizonytalanság láttán a kereskedők láthatóan újraárazják a határidős szerződéseket, és már nem a jelenlegi túlkínálat valóságát tekintik elsődlegesnek.
Az európai fogyasztók számára mindez egyelőre nem jelent drasztikus áremelkedést egy alapvető élelmiszer esetében, a burgonya-CFD-k mozgása azonban rávilágít egy feszült piacra, amely megpróbálja beárazni az iráni háború többirányú, átfogó gazdasági hatásait.