2016-ban a britek az elszakadásra szavaztak, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat. Azóta annyira leértékelődött a nemzeti fizetőeszköz, hogy főként a külföldi befektetőktől függ, hogy mennyi lesz egy brit fizetése. A brexit óta a befektetők 160 milliárd dollárt vontak ki a brit részvénypiacról.
Közel tíz évvel azután, hogy a brit választók a Brexit-népszavazás során az Európai Unió elhagyása mellett döntöttek, a londoni tőzsde vezető indexe, a FTSE 100 sorra dönti a negatív rekordokat. A felszín alatt azonban továbbra is jól láthatók a döntés pénzügyi következményei.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Morningstar „The Brexit Decade” című elemzése szerint a brit részvényalapokból a referendum óta összesen mintegy 160 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki. Hat egymást követő évnyi tőkekivonás után ez már nem átmeneti megingásnak, hanem tartós bizalomvesztésnek tűnik.
London Lemaradásban
Számokban mérve is jelentős a lemaradás. A FTSE 100 a Brexit óta 62 százalékkal emelkedett, ami éves szinten alig 5 százalékos növekedést jelent.
Ezzel szemben az amerikai S&P 500 ugyanebben az időszakban 253 százalékot erősödött, évente 13,4 százalékos hozammal. Európán belül is jobban teljesítettek a versenytársak: a DAX 151, míg az Euro STOXX 50 bő 100 százalékos pluszt hozott.
Nem csak a Brexitről szól
A Morningstar szerint a Brexit inkább felerősítette a már meglévő problémákat. A brit piac már 2016 előtt is strukturális gondokkal küzdött: csökkent a nyugdíjalapok iránti kereslet, és a tőke inkább a gyorsan növekvő amerikai tech cégek felé vándorolt. A londoni tőzsde, összetétele miatt (energia, bankok, bányacégek) lemaradt a technológiai bumm alatt.
A Brexit ezt a folyamatot gyorsította fel, növelve az ország kockázati megítélését és aláásva a befektetői bizalmat.
A befektetők látványosan fordultak el a brit piactól: a tőke az Egyesült Államokba áramlott, miközben a passzív befektetések aránya nőtt. Az Egyesült Királyság súlya a globális indexekben az elmúlt két évtizedben nagyjából a felére csökkent.
Gyengülő font
A devizapiacon is hasonló a kép. A brit font nagyjából 10 százalékot veszített értékéből a dollárral és 12 százalékot az euróval szemben a népszavazás óta. Míg 2016-ban egy font még 1,31 eurót ért, ma már csak körülbelül 1,15-öt.
A közép-kelet-európai devizákhoz képest még nagyobb az esés: a font több mint 20 százalékot gyengült a cseh koronával és 13 százalékot a lengyel zlotyval szemben. Még a gyengélkedő magyar forinthoz képest is csak 1,8 százalékkal lett erősebb.
Van visszaút?
Az utóbbi években változni látszik a trend. 2022 óta a brit részvények felülteljesítették a globális piacokat, részben az úgynevezett „value” részvények erősödése és a stabil osztalékok miatt. A JP Morgan elemzői szerint a brit piac inkább védekező jellegű, és bár emelkedhet, hiányzik az a növekedési hajtóerő, amely például Németországban vagy Kínában látható.
Tíz évvel a népszavazás után így már nem az a fő kérdés, hogy a Brexit ártott-e a brit piacoknak, hanem az, hogy mennyit. Persze a leértékelt fizetőeszköz mindig vonzza a külföldi befektetőket. Kérdés, hogy ennek örülnek-e azok a büszke britek, akik 10 éve az elszakadásra szavaztak.