Eurószázmilliókat tartott vissza az EU Lengyelországtól az elmúlt években azért, mert a magyar kormány blokkolta a kifizetéseket az Európai Békekeretből. A vétót visszavonta Magyar Péter, de az Európai Bizottság most új elosztási tervet nyújtott be, amivel nagyon rosszul járna Varsó.
Lengyelország Ukrajna egyik legkiszámíthatóbb támogatójának számít egészen onnantól kezdve, hogy Oroszország megindította az átfogó inváziót 2022 februárjában délnyugati szomszédjával szemben. Varsó fegyvereket, lőszert és egyéb katonai felszereléseket küldött Kijevnek az anyagi és humanitárius támogatás mellett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hamarosan uniós szinten is megállapodtak abban, hogy Ukrajna az Európai Békekeret (EPF) egyik fő kedvezményezettje lesz. Ez egy, az uniós költségvetésen kívül működő külön alap, amely a nemzetközi békét és biztonságot erősítő intézkedések finanszírozására szolgál. 2022 után Brüsszel úgy döntött, hogy az EPF forrásainak jelentős részét Ukrajna támogatására irányítja.
Súlyos pénzektől esett el Lengyelország a magyar vétó miatt
A mechanizmus eleinte úgy működött, hogy a tagállamok katonai felszerelést és lőszert adtak át Ukrajnának, és az uniós alapból részleges költségtérítést kaptak. A helyzet azonban 2024-ben bonyolódott, amikor Magyarország blokkolni kezdte a mechanizmus működését.
Ennek eredményeként 6,6 milliárd eurót fagyasztottak be, ami a tagállamok, köztük Lengyelország számára járó visszatérítések leállítását is jelentette. Varsó számításai szerint mintegy 450 millió eurót nem kapott meg a lengyel költségvetés, ami az Ukrajna felfegyverzésére fordított összegek 43 százalékával egyenlő.
Mostanra a helyzet ismét megváltozott. A budapesti kormányváltást követően az új magyar vezetés visszavonta a vétót, megnyitva az utat az alap feloldása és a tagállamoknak járó összegek kifizetése előtt.
Ezzel párhuzamosan az uniós diplomácia vezetője, Kaja Kallas a ciprusi ülésen, az uniós védelmi miniszterek találkozóján módosításokat javasolt magának az alapnak a működésében is.
Kevesebb pénzt kapnának a lengyelek, Varsó elutasítja Kaja Kallas tervét
Javaslata szerint a feloldott 6,6 milliárd euróból 900 millió eurót az Ukrajnát támogató uniós kiképzési misszió finanszírozására fordítanának, további 1 milliárd euróból pedig Kijev közvetlen fegyvervásárlásait finanszíroznák. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a tagállamok között már csak 4,7 milliárd eurót osztanának szét a teljes, 6,6 milliárd eurós keret helyett.
Ez azonban nem az egyetlen javasolt változtatás. Kallas egy új elosztási kulcsot is szorgalmaz: a jelenlegi, a felmerült kiadások arányában járó visszatérítések helyett minden tagállam azonos arányú támogatást kapna, amely nagyjából az Ukrajnának nyújtott segítség költségeinek 10 százalékának felelne meg.
Lengyelország számára ez jelentős veszteséget jelentene, hiszen a korábbi, nagyjából 43 százalékos költségtérítés helyett mindössze mintegy 10 százalékos visszatérítésre számíthatna. A védelmi miniszterek mai ülésén Varsó nem fogadta el ezt a javaslatot. Az Euronews értesülései szerint többek között Szlovákia is ellenzi ezt a megoldást, míg többek között Németország és Belgium támogatják az ötletet.
Egyelőre azonban ez csupán az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat előzetes javaslata. A vita következő szakasza a tagállamok uniós nagyköveteinek brüsszeli szintű egyeztetése lesz.