Világbank: az iráni háború történelmi sokkot okozott, az energiaárak idén 24%-kal emelkedtek.
A Világbank kedden közzétett, legfrissebb Commodity Markets Outlook jelentése szerint az energiahordozók ára idén 24 százalékkal emelkedhet, mivel az iráni háború és a vele járó, a Hormuzi-szorost érintő blokád történelmi sokkot okoz a világpiacokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a prognosztizált drágulás az energiahordozók legjelentősebb áremelkedése Oroszország Ukrajna elleni, 2022-es teljes körű inváziója óta, és azzal fenyeget, hogy tartósan magas inflációt idéz elő, valamint megakasztja a fejlődő országok gazdasági előrehaladását.
A jelentés szerint a globális nyersanyagpiacok a legingadozóbb időszak elé néznek az elmúlt négy évben; 2026-ban az energiahordozók és a műtrágyák árai húzhatják magukkal a nyersanyagköltségek összességében 16 százalékos emelkedését.
A térségbeli instabilitás már most a valaha mért legnagyobb olajkínálati zavarhoz vezetett: a válság idején a világtermelés napi több mint 10 millió hordóval esett vissza.
Noha egyes árak valamelyest visszarendeződtek a kezdeti csúcsokról, a tanulmány szerint az infrastruktúra elleni támadások és a Hormuzi-szorosban kialakult szállítási szűk keresztmetszetek elhúzódó hatásai a belátható jövőben magasan tartják az energiaköltségeket.
Elemzők szerint a jelenlegi felfordulás gyakorlatilag megfordította a nyersanyagárak tavaly egész évben megfigyelt csökkenő trendjét, stagflációs környezetet teremtve és megnehezítve a jegybankok számára a kamatpolitika alakítását.
Ayhan Kose, a Világbank helyettes vezető közgazdásza hozzátette, hogy a kormányoknak ellen kell állniuk az átfogó, nem célzott költségvetési támogatások csábításának, amelyek torzíthatják a piacokat, és ehelyett átmeneti segítségre kell összpontosítaniuk a legkiszolgáltatottabb háztartások számára, hogy azok átvészeljék a következő, gazdasági bizonytalansággal teli hónapokat.
Olaj- és gázpiacok a vihar szemében
A jelenlegi piaci bizonytalanság fő hajtóereje a közel-keleti hajózási útvonalak példátlan mértékű zavara.
A Hormuzi-szoros, egy kulcsfontosságú tengeri folyosó, amely a világ tengeri úton szállított nyersolaj-kereskedelmének mintegy 20 százalékát bonyolítja, a háború idején gyakorlatilag teljesen leállt.
A Világbank szerint a Brent típusú kőolaj hordónkénti átlagára 2026 egészében 86 dollár lehet, szemben a 2025-ben mért 69 dolláros átlaggal.
Ez az előrejelzés azon a feltételezésen alapul, hogy a legsúlyosabb fennakadások májusra enyhülni kezdenek, és az év végére a szállítási volumenek fokozatosan visszatérnek a háború előtti szintre.
A cikk írásakor az amerikai WTI, a referenciaolaj, hordónként 102 dollár fölött áll, míg a nemzetközi etalonnak számító Brent ára három hét után először lépte át a 110 dolláros szintet.
Az Egyesült Arab Emírségek kedden azt is bejelentette, hogy május 1-jével kilép az OPEC-ből és az OPEC+ együttműködésből; az ország energiaügyi minisztere ezt az energiastratégia átalakításával indokolta, „hogy jobban igazodjanak a változó kereslethez”, és egyben „az olajkitermelés fokozatos növelését” ígérte.
Még kérdéses, hogy a többletkínálat hozzájárul-e az árak mérsékléséhez, vagy a nagy olajszállítók közötti gyengébb összehangoltság inkább hátrányosnak bizonyul-e a válság közepette.
A Világbank arra figyelmeztet, hogy ha a konfliktus elhúzódik vagy további regionális szereplőkre is kiterjed, az árnyomás csak tovább fokozódik. Még az alapforgatókönyv szerint is a sokk már most jelentős hullámokat vet más energiaszektorokban.
A tanulmány szerint az olajpiaci volatilitás közvetlenül hat a földgáz- és a cseppfolyósított földgáz- (LNG-) benchmarkokra is, mivel az országok lázas tempóban próbálnak alternatív energiaforrásokat biztosítani.
Az Európai Unió az iráni háború kezdete óta már több mint 27 milliárd eurónyi pluszkiadást fordított fosszilisenergia-importjára. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) máris a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetésének nevezi a helyzetet.
A megugró üzemanyagköltségek várhatóan fékezik a világgazdasági növekedést, komoly következményekkel a munkahelyteremtésre és az ipari fejlődésre mind a feltörekvő, mind a fejlett gazdaságokban.
Az IMF ebben a hónapban 3,1 százalékra vágta vissza 2026-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését, 0,2 százalékponttal az előző prognózis alá, és az euróövezetre vonatkozó becslését is 1,4-ről 1,1 százalékra csökkentette.
A háború az IMF globális inflációs várakozásait is 4,4 százalékra tolta fel. Ha az energiaárak ingadozása 2027-ig kitart, a valutaalap egy „súlyos forgatókönyvre” figyelmeztet, amelyben a világgazdasági növekedés 2 százalékra zuhanhat.
Geopolitikai kockázat és hullámhatás
A Világbank-jelentés egyik külön fejezete a geopolitikai kockázatoknak a piaci stabilitásra gyakorolt aránytalan hatását emeli ki. Az elemzés szerint az olajárak volatilitása konfliktusok erősödésének időszakaiban nagyjából kétszer akkora, mint békésebb periódusokban.
Konkrétan: a vizsgálat szerint a geopolitikai okokból bekövetkező 1 százalékos visszaesés a globális olajkitermelésben átlagosan 11,5 százalékkal hajtja fel az árakat.
Ezek a sokkok erőteljes „áttételes” hatással járnak: a többi nyersanyagpiacon mért hatás körülbelül 50 százalékkal nagyobb, mint normál körülmények között.
A jelentés szerint a geopolitikai sokk által kiváltott 10 százalékos olajár-emelkedés hatására a földgázárak csúcsa átlagosan 7 százalékkal, a műtrágyaárak pedig több mint 5 százalékkal lesz magasabb mintegy egy évvel később.
Ezek a késleltetett hatások azt jelentik, hogy még akkor is, ha a közel-keleti konfliktus a közeljövőben rendeződik, a világgazdaság várhatóan még jócskán a jövő évben is érezni fogja az inflációs nyomást.