A közel-keleti helyzet további eszkalációjának elkerülésére, a konfliktusok diplomáciai rendezésére és a nemzetközi intézményrendszer reformjára szólított fel a BRICS-országok csúcstalálkozóján elfogadott közös nyilatkozat.
Az Újdelhiben rendezett kétnapos tanácskozás záródokumentumában a tagállamok egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb világrend, valamint a fejlődő országok nagyobb nemzetközi szerepvállalása mellett foglaltak állást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 140 pontból álló Újdelhi Nyilatkozat szerint a résztvevők aggodalmukat fejezték ki a Közel-Keleten kialakult feszültségek miatt, és maximális önmérsékletre szólították fel az érintett feleket. A dokumentum hangsúlyozza a civilek és a polgári infrastruktúra védelmének fontosságát, valamint azt, hogy a tartós béke és stabilitás csak párbeszéd és diplomácia útján érhető el. A nyilatkozat kitér arra is, hogy a térség konfliktusai veszélyeztetik a globális kereskedelmet, az ellátási láncokat és az energiabiztonságot.
A palesztin kérdéssel kapcsolatban a BRICS-országok a tűzszünet fenntartását, a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását és a nemzetközi jog tiszteletben tartását sürgették. Elutasították a palesztin lakosság kényszerű áttelepítését a Gázai övezetből, valamint a terület földrajzi vagy demográfiai jellegének megváltoztatását. Megerősítették támogatásukat a kétállami megoldás mellett, amely egy szuverén és életképes palesztin állam létrehozását irányozza elő az 1967-es határok alapján.
A dokumentum kiemelt eleme a multilaterális intézmények reformjának követelése. A BRICS-tagok az ENSZ, különösen a Biztonsági Tanács átalakítását sürgették annak érdekében, hogy a fejlődő országok, köztük afrikai, ázsiai és latin-amerikai államok nagyobb képviselethez jussanak. Kína és Oroszország ismét támogatásáról biztosította Brazília és India törekvését a Biztonsági Tanácsban betöltött szerepük növelésére.
A nyilatkozat a globális gazdasági kormányzás reformját is szorgalmazza. A tagországok szerint a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak jobban tükröznie kell a világgazdaságban bekövetkezett változásokat, és nagyobb beleszólást kell biztosítania a feltörekvő és fejlődő gazdaságok számára. A BRICS-államok egyúttal elítélték az egyoldalú gazdasági szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat, amelyek szerintük torzítják a nemzetközi kereskedelmet és hátrányosan érintik a fejlődő országokat. A tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható fejlődési célok megvalósítása, a szegénység csökkentése, az élelmiszer- és energiabiztonság erősítése, valamint a klímaváltozás elleni fellépés mellett. Támogatták a fejlődő országok számára nyújtott klímafinanszírozás bővítését, és hangsúlyozták, hogy az energiaszektor átalakításának figyelembe kell vennie az egyes országok eltérő fejlettségi szintjét és nemzeti sajátosságait.
A BRICS-vezetők üdvözölték az együttműködés elmélyítését többek között a pénzügyek, az egészségügy, a tudomány és technológia, a mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság, a mezőgazdaság és az oktatás területén. A nyilatkozat szerint a csoport tovább kívánja erősíteni szerepét a globális Dél érdekeinek képviseletében és egy inkluzívabb nemzetközi rend kialakításában.
A BRICS-csoport alapító tagjai Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság; a szervezethez az elmúlt években többek között Szaúd-Arábia, Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia és Irán is csatlakozott. A 18. BRICS-csúcstalálkozót Indiában rendezték, a szervezet 2027-es elnökségét Kína veszi át.