Német kormány felezi 2026-os növekedési előrejelzését: iráni háborúból eredő energiacsapások lehűtik Európa legnagyobb gazdaságát
Szerdán Katherina Reiche német gazdasági és energiaügyi miniszter jelentős mértékben csökkentette a várható GDP-növekedést, 2026-ra 0,5%-ra mérsékelve a növekedési célt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez jelentős visszalépés a januárban még 1%-ra becsült ütemhez képest, és elhúzódó stagnálás időszakát vetíti előre az euróövezet gazdasági motorja számára.
A német kormány által közzétett legfrissebb adatok szerint 2027 kilátásai is romlottak: a növekedési előrejelzést a korábbi 1,3%-ról 0,9%-ra vágták vissza.
A hivatalos bejelentést napok óta tartó találgatások előzték meg arról, mennyire ellenálló a német ipari modell az egyre fokozódó globális feszültségekkel szemben.
A berlini tisztviselők szerint a lefelé módosítás elkerülhetetlen volt, és a gazdasági visszaesés fő kiváltó oka a jelenleg is zajló iráni háború, amely egész Európában súlyos energiapiaci sokkot idézett elő.
Az ipari nagyhatalomnak számító Németország különösen érzékeny a kőolaj- és földgázárak ingadozására; ezek ára a harcok kirobbanása óta meredeken emelkedik.
A kormányzati jelentések szerint az „iráni háború következményei” felborították az ellátási láncokat és megdrágították a nyersanyagokat, ami megnehezíti, hogy a német exportőrök versenyképesek maradjanak a világpiacon.
A konfliktust övező bizonytalanság a magánbefektetők körében is jól látható „kivárásra” ösztönöz. Sok vállalat inkább elhalasztotta nagyobb bővítési projektjeit, attól tartva, hogy egy szélesebb regionális eszkaláció tovább növelné a piaci volatilitást.
A visszafogott beruházások és a magasabb lakossági energiaszámlák, amelyek fékezik a belső fogyasztást, kettős szorításba kényszerítik a német gazdaságot.
Olaszország is költségvetést igazít
Nem Németország az egyetlen nagy európai hatalom, amely kénytelen átírni várakozásait: az olasz kormány is szerdán döntött gazdasági kilátásainak megvágásáról.
Olaszország 2026-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 0,7%-ról 0,6%-ra csökkentette.
Az olasz hatóságok szerint az „iráni háború súlyosan rányomja bélyegét” a költségvetési tervezésre, különösen mivel az ország továbbra is rendkívül kitett az energiaárak ingadozásának.
„Nem normális, hanem teljesen rendkívüli körülményekkel állunk szemben” – fogalmazott Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter az iráni háborúra utalva.
„Sajnos a következő hetekben a számokat valószínűleg ismét felül kell vizsgálni, módosítani és frissíteni” – tette hozzá Giorgetti, rámutatva az előrejelzéseket övező bizonytalanságra.
Giorgetti azt is közölte, hogy az idei költségvetési hiányt a GDP 2,9%-ára becsülik, szemben a korábbi 2,8%-os céllal, és 2027-re is csak 2,8%-ra csökkenhet, a korábban kitűzött 2,6% helyett.
Szerdán korábban az olasz statisztikai hivatal megerősítette, hogy Olaszország 2025-ben a GDP 3,1%-ának megfelelő költségvetési hiányt ért el, ami szertefoszlatta Róma reményeit, hogy már idén kikerülhet az „aránytalanul magas” hiány miatt indított uniós eljárás alól.
A berlini és római leminősítések egyidejűsége az euróövezet egészét érintő, mélyebb rendszerszintű gyengeségre utal.
Miközben az energiaigényes iparágak nehezen alkalmazkodnak az új geopolitikai valósághoz, egy gyors gazdasági fellendülés esélye a kontinens egészén egyre távolibbnak tűnik.