Lemond Tim Cook Apple-vezér: 15 év után távozik Steve Jobs örököse, az iPhone-korszakban több mint 3,3 billió euróval nőtt a cég értéke.
A 65 éves Tim Cook szeptember 1-jén adja át vezérigazgatói feladatait az Apple hardvermérnökségének vezetőjének, John Ternusnak, miközben a kaliforniai Cupertino székhelyű vállalatnál ügyvezető elnökként továbbra is aktív szerepet vállal. Ez hasonló ahhoz az átmenethez, amelyen az Amazon alapítója, Jeff Bezos, illetve a Netflix társalapítója, Reed Hastings is keresztülment, miután lezárták rendkívül sikeres vezérigazgatói időszakukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hogy Cook átvehessen az új tisztséget, Arthur Levinson lemond az Apple nem ügyvezető elnöki posztjáról, de a vállalat igazgatótanácsának tagja marad.
„Életem legnagyobb kiváltsága volt, hogy az Apple vezérigazgatója lehettem, és hogy rám bízták egy ilyen rendkívüli vállalat irányítását” – áll Cook közleményében. „Teljes szívemből szeretem az Apple-t, és végtelenül hálás vagyok, hogy olyan zseniális, innovatív, kreatív és mélyen elkötelezett emberek csapatával dolgozhattam együtt.”
Az 50 éves Ternus az elmúlt negyedszázadot az Apple-nél töltötte, az utóbbi öt évben ő felügyelte az iPhone, az iPad és a Mac mögött álló mérnöki munkát, ami fő esélyessé tette Cook utódjaként.
„Mélyen hálás vagyok ezért a lehetőségért, hogy továbbvihetem az Apple küldetését” – áll Ternus közleményében.
Cook és Ternus várhatóan többet is elmond majd a stafétaátadásról április 30-án, amikor az Apple közzéteszi a naptári év első három hónapjára vonatkozó pénzügyi eredményeit.
A vezérigazgató-váltás fordulópontnak számító időszakban éri az Apple-t. A mesterséges intelligencia az iparág legnagyobb átalakulását indította el azóta, hogy Jobs 2007-ben bemutatta az első iPhone-t. Az Apple nehezen indult ezen a téren: akadoznak azok a fejlesztések, amelyekkel közel két éve ígért, MI-alapú új funkciókat szeretett volna elhozni.
Az év elején az Apple végül a Google-höz, a mesterséges intelligencia-verseny egyik korai éllovasához fordult segítségért, hogy az iPhone virtuális asszisztensét, Sirit beszédesebb, sokoldalúbb segítővé alakítsa.
„Cook jelentős örökséget teremtett az Apple-nél, de végül eljött az idő, hogy átadja a stafétát Ternusnak, miközben immár az MI-stratégia kerül a középpontba” – értékelt Dan Ives, a Wedbush Securities elemzője.
Noha sosem tudta teljesen levetkőzni azt a megítélést, hogy nem rendelkezik Jobs víziójával, Cook elődje áttöréseire – mindenekelőtt az iPhone-ra – építve olyan magasságokba emelte az Apple-t, amelyek szinte elképzelhetetlennek tűntek a cég számára, amikor az 1990-es évek közepén a csőd szélére sodródott.
Nem sokkal azután, hogy Cook átvette a cég irányítását, az Apple lett az első tőzsdén jegyzett vállalat, amely elérte az 1 000 milliárd dolláros (0,92 ezermilliárd eurós) piaci értéket, majd elsőként jutott el a 2 000 milliárd (1,84 ezermilliárd euró), illetve a 3 000 milliárd (2,76 ezermilliárd euró) dolláros szintig is.
Az Apple lassú MI-rajtja után azonban a chipgyártó Nvidia vált az első vállalattá, amely elérte a 4 000 milliárd dolláros (3,68 ezermilliárd eurós), majd elsőként törte át az 5 000 milliárd dolláros (4,60 ezermilliárd eurós) értéket is, köszönhetően a technológiát működtető processzorai iránti óriási keresletnek. Az Apple jelenleg 4 000 milliárd dollárt (3,68 ezermilliárd eurót) ér a piacon, szemben a 350 milliárd dollárral (322 milliárd euróval), amennyit 2011 augusztusában, Cook vezérigazgatói kinevezésekor ért, közvetlenül azelőtt, hogy Jobs hosszan tartó rákbetegség után elhunyt.
„Steve Jobsot soha nem lett volna könnyű követni, Tim Cook mégis úgy vette át az örökségét, hogy közben tartós, ellenálló pénzügyi nagyhatalommá formálta az Apple-t” – mondta Dipanjan Chatterjee, a Forrester Research elemzője.
A pénzügyi sikersorozat mellett Cook egy 2014 októberében publikált esszéjével is történelmet írt, amelyben nyilvánosan felvállalta homoszexualitását. A világszerte ismert vállalat vezetőjének vallomását mérföldkőnek tekintették a melegjogi mozgalomban.
Halála előtt Jobs tudatosan készítette fel Cookot az utódlásra, ami jól tükrözte az Apple társalapítójának tiszteletét és elismerését az iránt a vezető iránt, akit 1998-ban vett fel a vállalat ellátási láncának irányítására. Mivel tudta, hogy utódját minden lépésében az ő örökségéhez mérik majd, Jobs azt tanácsolta Cooknak, hogy mindig a saját megérzéseire hallgasson, és soha ne azzal foglalkozzon, „mit tenne Steve”.
Az alabamai születésű Cook korábban a Compaq Computernél és az Apple egykori ősellenségénél, az IBM-nél dolgozott, majd ő rakta össze azt a bonyolult nemzetközi ellátási láncot, amely Kína olcsóbb munkaerejét és hatékony gyárait használja ki. Ez kulcsszerepet játszik a Mac számítógépek, az iPodok, iPhone-ok, iPadek és más termékek gyártásában, amelyek az Apple évi 416 milliárd dolláros (383 milliárd eurós) bevételének nagy részét adják, szemben a 108 milliárd dollárral (99 milliárd euróval), amelyet Cook vezérigazgatói kinevezésekor ért el a cég.
Csakhogy az Apple legtöbb nagy példányszámban fogyó eszközét még Jobs vezérigazgatósága idején találták ki, ami időről időre felvetette a kérdést: Cook inkább logisztikus, mint víziókkal teli ötletgazda.
„Miközben Cook egyenletes növekedési pályán tartotta az Apple-t, nem az ő idejére esett olyan ugrásszerű innováció, amely a következő két évtizedre új alapokra helyezné a cég versenyhelyzetét, mint ahogy Jobs tette az iPhone-nal” – fogalmazott Chatterjee.
Az Apple ugyan két népszerű új termékvonalat is indított – az Apple Watch okosórát és a vezeték nélküli AirPods fülhallgatókat –, valamint egyelőre rétegterméknek számító Vision Pro headsetet a virtuális valóság megtapasztalására, ám egyik sem bizonyult olyan áttörésnek, mint amelyek Jobs nevéhez fűződnek. Más, nagy felhajtással övezett projektek, például az önvezető autó fejlesztésére irányuló törekvések pedig évekig tartó kutatás és beruházás után sem valósultak meg.
Az, hogy az Apple nagymértékben támaszkodik a külföldi gyártásra, arra kényszerítette Cookot, hogy a politikai diplomácia mesterévé váljon, különösen akkor, amikor Donald Trump elnök mindkét hivatalban töltött ciklusa alatt kereskedelmi háborút vívott Kínával. Miután sikerült elérnie, hogy Trump első elnöki ciklusában az iPhone-t és más termékeket mentesítsék a vámok egy része alól, a jelenlegi adminisztráció idején még nehezebb feladattal találta szemben magát.
Trump ezúttal azzal párhuzamosan vetett ki bizonyos vámokat az iPhone-ra, hogy ragaszkodott: az Apple helyezze át az okostelefon gyártását Kínából az Egyesült Államokba. Cooknak azonban így is sikerült mérsékelnie a terheket: az amerikai piacra szánt iPhone-ok gyártását Indiába telepítette, és további mentességeket is kiharcolt, miután ígéretet tett arra, hogy az Apple Trump második elnöki ciklusa alatt 600 milliárd dollárt (552 milliárd eurót) fektet be az Egyesült Államokban.