Spanyol infláció márciusban 3,3%: 2024 óta leggyorsabb drágulás, iráni konfliktushoz kötődő energiaköltségek hajtják.
Spanyolországban márciusban meredeken gyorsult az infláció: az előzetes adatok szerint a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2024 óta a legmagasabbra emelkedett, mivel az iráni háború gazdasági hatásai egyre inkább elérik a háztartásokat és a vállalkozásokat – derül ki a spanyol statisztikai hivatal (INE) adataiból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az INE pénteken közzétett gyorsbecslése szerint az éves infláció 3,3%, ami teljes egy százalékponttal haladja meg a februári 2,3%-ot, ugyanakkor elmarad a közgazdászok felmérésén alapuló 3,8%-os mediánvárakozástól.
A hivatal szerint a fő hajtóerőt a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok árának meredek emelkedése jelentette.
Az adatok egyértelműen megtörik Spanyolország közelmúltbeli dezinflációs trendjét, miközben az iráni konfliktus továbbra is bizonytalanságban tartja a globális energiapiacokat.
Spanyol kormány 5 milliárd eurós mentőcsomagot vet be
Pedro Sánchez miniszterelnök kormánya március 20-án egy 5 milliárd eurós, 80 intézkedésből álló vészcsomagot hagyott jóvá, amely a háztartásokat és a vállalkozásokat hivatott védeni az iráni háború gazdasági következményeitől.
A csomag az energiaszámlák áfájának csökkentését, az üzemanyagárak közvetlen támogatását, valamint célzott segítséget tartalmaz a sebezhető társadalmi csoportok és vállalatok számára.
A magasabb üzemanyag- és energiaköltségek már most megjelennek a szállítási és élelmiszerárakban, és könnyen felemészthetik azokat a reálbér-növekedéseket, amelyek az elmúlt negyedévekben támaszt adtak a belföldi fogyasztásnak.
Az elemzők arra számítanak, hogy a közel-keleti zavarok elhúzódása esetén tovább erősödik a nyomás az ellátási láncokon.
Euróövezet: szélesebb következmények
A spanyol adatok tovább növelik az aggodalmakat az Európai Központi Bankban, ahol a döntéshozók az emelkedő energiaárak szélesebb körű hatásait figyelik.
A befektetők árgus szemmel figyelik, milyen lépésre szánja el magát az EKB, és kulcsfontosságúnak tartják a jövő hétre várható első euróövezeti inflációs adatot.
Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtökön a The Economistnek adott interjújában láthatóan ráijesztett a piacokra, amikor azt sugallta, hogy azok „túlzottan optimisták” a konfliktus hatásait illetően.
Ezek a megjegyzések eltérnek Lagarde korábbi magabiztos hangnemétől, valamint az EKB március 19-i ülésén hozott döntésétől, amikor változatlanul hagyták a kamatszintet.
A következő EKB-ülésen várható kamatemelésre tett fogadások azóta folyamatosan erősödnek.