Az OECD visszavágja az euróövezet növekedési kilátásait, 2026-ra magasabb inflációt vár a közel-keleti háború miatti energiaár-ugrás nyomán.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 0,4 százalékponttal, 0,8 százalékra csökkentette az euróövezet növekedési előrejelzését; a kontinens két legnagyobb gazdaságára, Németországra és Franciaországra vonatkozó prognózisát szintén 0,8 százalékra vágta vissza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szervezet ugyanakkor 0,7 százalékponttal, 2,6 százalékra emelte az inflációs előrejelzést az euróövezetben, miközben az idei globális növekedési prognózis továbbra is 2,9 százalékon marad.
„Az energiaárak megugrása és a Közel-Keleten eszkalálódó konfliktus kiszámíthatatlansága növeli a költségeket és visszafogja a keresletet, ellensúlyozva a technológiai beruházások és termelés erősödéséből, az alacsonyabb tényleges vámtételekből, valamint a 2025-ből áthúzódó lendületből érkező hátszelet” – áll a jelentésben.
A vártnál magasabb infláció már a jövő hónapban monetáris politikai lépést válthatna ki, ha az Európai Központi Bank úgy látja, hogy veszélybe kerül a 2 százalékos inflációs cél.
A piaci szereplők egyre nagyobb eséllyel számítanak arra, hogy az EKB már a jövő hónapban kamatemeléshez folyamodik, hogy megfékezze a várható inflációs hullámot.
Ugyanakkor Christine Lagarde, az EKB elnöke közölteszerdán, hogy az euróövezet sokkal felkészültebb a sokk elviselésére, mint Oroszország Ukrajna elleni inváziójakor volt.
Az OECD aktuális jelentése megjegyzi, hogy a globális növekedés a háború kitörése előtt „jól” tartotta magát, és akár 0,3 százalékponttal is magasabb lehetett volna, ha a konfliktus nem eszkalálódik.
A jelentés abból indul ki, hogy az energiaellátás zavarai 2026 közepétől enyhülnek, ugyanakkor figyelmeztet a háborút övező bizonytalanságokra.
„A konfliktus kiterjedése és időtartama rendkívül bizonytalan, de az elhúzódóan magas energiaárak jelentősen növelik a vállalati költségeket, és felhajtják a fogyasztói árak inflációját, ami kedvezőtlenül hat a növekedésre” – írták.
A szervezet külön is kiemeli a karbamid árának alakulását, amely a fő nitrogénalapú műtrágyák egyike: ára február közepe óta több mint 40 százalékkal emelkedett, ami 2027-ben visszafoghatja a terméshozamokat.
Az Egyesült Államok, amely novemberben sorsdöntő félidős választások elé néz, az idei évben várhatóan jobban teljesít majd, mint más régiók.
A 2025-ös, 2,1 százalékos növekedést követően az amerikai gazdaság 2026-ra vonatkozó előrejelzését 0,3 százalékponttal, 2 százalékra emelték.
Ezt követően 2027-ben 1,7 százalékra lassulhat a növekedés, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a korábbi prognózisnál, mivel a mesterséges intelligenciához kapcsolódó erős beruházások hatását fokozatosan ellensúlyozza a reáljövedelmek és a fogyasztás növekedésének fékeződése.
A kínai gazdaság növekedése az idén továbbra is 4,4 százalék lehet, majd 2027-ben 4,3 százalékra lassulhat.
Az OECD a lassulást a fogyasztási támogatások kifutásával, az energiaimport drágulásával és az ingatlanszektor elhúzódó korrekciójával magyarázza.
Az energiaár-sokkok további hatásainak mérséklésére az OECD olyan intézkedéseket sürget, „amelyek javítják a belföldi energiahatékonyságot és csökkentik a behozataltól függő fosszilis energiahordozók szerepét”.
Hozzátette: „a kereskedelmi feszültségeket enyhítő és az együttműködést elmélyítő megállapodások növelnék a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, és javítanák a fenntartható növekedés kilátásait”.