Az Irán elleni háború felnyomja az energiaárakat, és a kamatemelési várakozásokat, de az EKB elnöke szerint az euróövezet jobban viseli a sokkot, mint az ukrajnai orosz invázió idején.
Az Európai Központi Bankot nem bénítja meg a tétovázás, amikor a közel-keleti háború okozta energiapiaci sokkra kell reagálnia – mondta szerdán Christine Lagarde, az EKB elnöke.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok és Izrael február végi, Irán elleni csapásaival kezdődött konfliktus az olaj- és gázárakat az egekbe lökte, miután szinte teljesen lezárták a Hormuzi-szorost, és támadások érték az öböl menti energetikai célpontokat.
Rámutatva, hogy a világ „mély bizonytalansággal” néz szembe, Lagarde hangsúlyozta, hogy az EKB jó helyzetben van a zűrzavar kezelésére, mivel az infláció jelenleg a két százalékos cél közelében van, és az euróövezeti gazdaság szilárd lábakon áll.
„Fokozatosan alkalmazható eszköztárral rendelkezünk a válaszlépésekhez” – mondta a frankfurti EKB-központban tartott beszédében Lagarde, aki kiemelte, hogy a döntéshozók nem cselekszenek, amíg nincs elegendő információjuk a sokk mértékéről és tartósságáról.
Legutóbbi, múlt heti ülésén az EKB az előrejelzéseknek megfelelően nem változtatott az irányadó kamatokon, ugyanakkor a háború miatt magasabb inflációra és lassabb növekedésre figyelmeztetett.
Elemzők azonban egyre valószínűbbnek tartják, hogy a jegybank már a jövő hónapban megemeli a hitelköltségeket, hogy kordában tartsa a fogyasztói árak várható megugrását.
A magasabb világpiaci olaj- és gázárak azonnali üzemanyagár-emelkedéshez vezettek az euróövezetben, és felidézték a 2022-es orosz ukrajnai inváziót követő energiapiaci sokk emlékét.
Akkoriban heves bírálatok érték az EKB-t, amiért nem emelte elég gyorsan a hitelköltségeket, hogy megfékezze az elszabaduló árnövekedést.
Lagarde azonban igyekezett csökkenteni az akkori időszakkal való párhuzamok jelentőségét.
„Az első sokk eddig még mindig kisebb volt” – mondta, hozzátéve, hogy a jelenlegi háttérhelyzet is „kedvezőbb”.
Amikor Oroszország az ukrajnai háború kitörése után visszafogta Európába irányuló gázszállításait, az infláció már eleve magasabb volt a világjárvány utáni ellátási láncproblémák és a korábban is fennálló munkaerőhiány miatt – emlékeztetett.
Most viszont – hangsúlyozta Lagarde – az euróövezeti gazdaság stabilabb lábakon áll, és az infláció egy ideje az EKB céljához közeli szinten mozog.