Fed: kamatok maradnak, idei csökkentés nem várható, az iráni háború rontja az inflációs kilátásokat
Egy fontos kérdés lebeg a szerdán záruló, kétnapos Federal Reserve-ülés fölött.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A döntéshozók idén is csökkentik még a kamatokat, miközben az Irán elleni háború már felverte az olajárakat és megugrasztotta a benzinárakat? Vagy inkább hónapokig változatlanul hagyják a rátákat, hogy lássák, miként alakul a konfliktus?
A Fed elnöke, Jerome Powell szerdán szinte bizonyosan bejelenti, hogy a jegybank sorozatban második ülésén is változatlanul, nagyjából 3,6 százalékon hagyta az irányadó rátát.
A Fed emellett közzéteszi negyedéves előrejelzéseit is, és a döntéshozók akár nullára is csökkenthetik az idei egyetlen kamatvágásra vonatkozó prognózisukat.
Első pillantásra ez csekély módosításnak tűnhet, valójában azonban jelentős irányváltást jelezne a már másfél éve hullámzó, hol leálló, hol újrainduló kamatcsökkentési ciklus után.
Bárhogy dönt is a Fed, a mostani helyzet különösen megnehezíti, hogy a döntéshozók megbízható gazdasági előrejelzéseket adjanak.
A Trump-kormányzat által február 28-án indított Irán elleni háború már most az egekbe hajtotta a benzinárakat, és legalább a következő egy-két hónapban felfelé tolja majd az inflációt.
A Fednek kénytelen lesz felfelé módosítania a szerdán kiadott inflációs előrejelzését ahhoz képest, amit decemberben jelzett, amikor a tisztviselők még azt várták, hogy az infláció az év végére 2,6 százalékra esik.
Sok közgazdász arra számít, hogy a Fed most már azt prognosztizálja: az infláció még 2026 végén is akár 3 százalék körül marad.
Ekora emelkedést nehéz lenne összeegyeztetni további kamatcsökkentésekkel.
Ezzel egy időben a tartósan magas benzinárak fékezhetik is a gazdaságot, mivel a fogyasztók költéseinek nagyobb része megy az üzemanyagra, így kevesebb jut más árukra és szolgáltatásokra. Emiatt az év későbbi részében a munkanélküliség is emelkedhet.
Kedden országos átlagban 3,79 dollár volt gallononként a benzin ára az AAA adatai szerint, 88 centtel több, mint egy hónappal korábban.
Ez a két kimenetel – magasabb infláció és magasabb munkanélküliség – jellemzően ellentétes irányba húzza a Fedet.
A jegybank a kamatok tartásával vagy emelésével küzd az infláció ellen, míg a kamatcsökkentésekkel a költekezést és a foglalkoztatást ösztönzi.
Az emelkedő árak és a növekvő munkanélküliség együtt általában a legrosszabb forgatókönyvet jelentik a jegybankárok számára.
Powell elnöki ciklusának utolsó szakasza
A heti ülés egyben Powell utolsó elnöki ülései közé tartozik.
Megalmaztatása május 15-én lejár, és Donald Trump elnök Kevin Warsht, a Fed korábbi tisztviselőjét jelölte a helyére.
Warsh szenátusi megerősítése azonban elakadt, miután vezető republikánus szenátorok kifogásokat emeltek az igazságügyi minisztérium vizsgálata miatt, amely Powell egy épületfelújításról tett tanúvallomására irányul.
Múlt pénteken egy bíró elutasította azt a két idézést, amelyet az igazságügyi minisztérium a Fednek küldött, ami érzékeny veszteséget jelentett a nyomozásnak.
Jeannine Pirro amerikai ügyész ugyanakkor közölte, hogy fellebbez a döntés ellen.
A mostani ülés Powell utolsó előtti ülése lesz – hacsak Warsht nem erősítik meg május 15-ig, ebben az esetben Powell a Fed kamatdöntő bizottságának élén maradhat, amíg utódot nem neveznek ki.
Már az Irán elleni háború előtt is gondok mutatkoztak az inflációs és a munkaerőpiaci adatokban, ami nehéz helyzetbe hozta a Fedet.
Januárban a Fed által leginkább figyelt mutató szerint gyorsabban emelkedtek az árak, mint az előző hónapokban: az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció 3,1 százalékot ért el az egy évvel korábbihoz képest.
Ez alig tér el a két évvel ezelőtti szinttől, ami azt jelzi, hogy az áremelkedési nyomás makacsul magas maradt.
A foglalkoztatás is megtorpant. A munkaadók februárban 92 ezer munkahelyet szüntettek meg – közölte a kormány a hónap elején –, ami a januári, biztató, 130 ezres bővülés után vártnál gyengébb adat.
A munkanélküliségi ráta 4,3-ról 4,4 százalékra kúszott fel.