Szíjjártó Péter szerint rendkívüli mélyütést visz be Brüsszel az európai gazdaságnak, ha nem engedi vissza az orosz olajat és gázt a piacra. A felvetésre a miniszterelnök is ráerősített.
A külügyi és külgazdasági tárca vezetője szerint azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókra vonatkozó uniós szankciókat. Kijelentése szerint ha ez nem történik meg, drámai áremelkedések jönnek Európában minden területen..
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Védelmi és Energiabiztonsági Tanács ülése után a tárcavezető arról beszélt, hogy „szóval a helyzet az, hogy a közel-keleti háború miatt egy csomó olaj kiesik a világpiacról. Mivel Európa, az Európai Unió korábban megtiltotta az orosz energiahordozók importját is, ezért a közel-keleti háború energiahatása Európára hatványozott nagyságú, hiszen Európából nemcsak a közel-keleti háború miatt hiányzik olaj és más energiahordozó, hanem az orosz energiahordozók kizárása miatt is kevesebb olaj és gáz van az európai piacon, mint korábban” – indokolta a miniszter.
Szerinte a megoldás egyértelmű: „a mostani helyzetben Brüsszelnek azonnal lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megelőzzék a drámai áremelkedéseket Európában minden területen, azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókkal szembeni behozatali tilalmat”.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha ez nem történik meg, azzal Brüsszel „egy rendkívüli mélyütést visz be az európai gazdaságnak, mert az energiaárak emelkednek és az energiaárak emelkedésével minden ár emelkedik”.
Szijjártó Péter szerint „olyan mértékű áremelkedések történhetnek Európában, amelyek teljes egészében tönkre vágják az európai gazdaságot és rendkívüli nehézségeket okoznak az európai embereknek. Brüsszelnek most azonnal, ideológiától mentesen, az európai emberek és az európai gazdaság érdekében, a drámai áremelkedéseket megelőzendő azonnal lépnie kell”.
Nem sokkal később Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette ezeket a gondolatokat, és közölte, hogy hétfő délutánra összehívta a kormány rendkívüli ülését, és levelet is intézett ezzel a követeléssel Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnökhöz.
Eközben világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő a G7-csoport hétfőn már intézkedett az állami tartalékok megnyitásáról, ami enyhítő hatással volt a piacokra, de az kérdés, hogy ez fenntartható-e hosszabb távon.
Ahogy arról többször beszámoltunk, a közel-keleti háború súlyos gondot okoz, például a Hormuzi-szoros forgalmának akadályozásával, amelyen a világ tengeri kőolajszállításának 33 százaléka és a tengeri földgázszállításának 20 százaléka halad át. A szoros forgalmának akadozása önmagában is felhajtja az olaj- és gázárakat.
Az Európai Unió az ukrajnai háború kezdete óta dolgozik az orosz energiafüggőség csökkentésén. Az orosz kőolaj tengeri behozatala már 2022 decembere óta tilos, ezt 2023 februárjában kiterjesztették a finomított olajtermékekre is. A vezetékes kőolajra – mint amilyen a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezeték déli ága – néhány tagállam mentességet kapott.
Az unió emellett jogszabályt fogadott el az orosz gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos, 2027-ig tartó kivezetéséről is, azzal az indoklással, hogy Oroszország fegyverként használja az energiahordozókat, a függőség csökkentése pedig biztonsági és külpolitikai cél.
Az olajembargó csővezetékekre vonatkozó kivétele eredetileg azoknak a tagállamoknak szólt, amelyek földrajzi helyzetük miatt különösen függtek az orosz ellátástól. Ez a mentesség Lengyelország és Németország esetében 2023. június 23-án, Csehország esetében 2025. július 1-jén megszűnt. A hivatalos tanácsi összefoglaló alapján a csővezetékeken szállított olaj vonatkozásban Magyarország és Szlovákia maradtak a fő importőrök.
2025 szeptemberében Donald Trump amerikai elnök kifejezetten sürgette az európai vezetőket, hogy állítsák le az orosz olaj vásárlását, utalva különösen a még közvetlenül vásárló, illetve közvetve orosz eredetű termékeket behozó csatornákra.