Az ország tartalékai jóval az IMF-szint felett állnak: 17 hónapnyi importot fedeznek, és négyszeresét teszik ki az ország rövid lejáratú külső adósságának. A portfólióban túlsúlyban van az arany, de lassan növekszik a dollárkötvények és a külföldi betétek aránya.
Üzbegisztán nemzetközi tartalékai január 1-jén még 66,3 milliárd dollárra (55,9 milliárd euróra) rúgtak, február 1-jére azonban mintegy 75 milliárd dollárra (megközelítőleg 63,2 milliárd euróra) emelkedtek az Üzbegisztán Központi Bankja által közzétett adatok szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ebben az időszakban az arany a teljes tartalék mintegy 85 százalékát tette ki.
Üzbegisztán helye a globális aranytartalék-listán
A World Gold Council adatai szerint Üzbegisztán 380,4 tonna aranyat tart, ezzel a hivatalos aranytartalékok világranglistáján a 17. helyet foglalja el.
Ugyanezen forrás szerint a legnagyobb aranytartalékokkal az Egyesült Államok rendelkezik 8 133,5 tonnával, majd Németország következik 3 350,3 tonnával, Olaszország 2 451,9 tonnával, Franciaország 2 437,0 tonnával és Oroszország 2 326,5 tonnával.
A World Gold Council Üzbegisztánt a világ tíz legnagyobb aranytermelő országa között is számon tartja.
„Aranytartalékaink felhalmozásánál nem törekszünk semmiféle konkrét helyezésre vagy minősítésre” – mondta Kamol Alimuhammedov, az Üzbegisztán Központi Bankja nemzetközi tartalékok kezeléséért felelős főosztályának megbízott igazgatója.
„A legfőbb szempont számunkra nemzetközi tartalékaink biztonsága” – tette hozzá.
A tartalékgazdálkodás alapelvei
A központi bank szerint a tartalékgazdálkodás az IMF keretrendszerét követi, amely három kulcsfontosságú elvre épül: a biztonságra, a likviditásra és a jövedelmezőségre.
A bank közölte: a biztonság és a likviditás elsőbbséget élvez a hozamszempontokkal szemben.
A globális aranypiacok volatilitásának időszakaiban a központi bank saját közlése szerint az Üzbegisztán Központi Bankjáról szóló törvény, valamint a nemzetközi tartalékgazdálkodási sztenderdek előírásait követi, döntéseit pedig inkább hosszú távú megfontolásokra, mintsem a rövid távú ármozgásokra alapozza.
Szemben számos olyan országgal, amely aranytartalékainak egy részét külföldön tárolja, Üzbegisztán fizikai aranykészleteit belföldön őrzi.
„Valamennyi aranytartalékunkat itt, Üzbegisztánban, a központi bank trezorjaiban tartjuk” – mondta Alimuhammedov. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy kiküszöböljük a letétkezelőkkel vagy nemfizetéssel kapcsolatos kockázatokat, és elkerüljük a külföldi tárolással járó hitelkockázatokat.”
Belföldi aranyvásárlás és likviditáskezelés
Az üzbég jogszabályok értelmében a központi bankot elsőbbségi vásárlási jog illeti meg a belföldön termelt aranyra; a finomítóknak kötelességük felajánlani termelésüket a banknak.
„Amikor helyben termelt aranyat vásárolunk, jelentős mennyiségű szumot juttatunk a gazdaságba” – magyarázta Alimuhammedov. „Ez inflációs nyomást kelt, amelyet mérsékelnünk kell.”
Ennek ellensúlyozására a központi bank az úgynevezett semlegességi elvet alkalmazza.
„Devizatartalékaink egy részét eladjuk a hazai valutapiacon, így sterilizáljuk a többletlikviditást” – mondta.
A bank közlése szerint ezeknek a devizaügyleteknek nem egy konkrét árfolyamszint elérése a céljuk, hanem az, hogy semlegesítsék az aranyvásárlások monetáris hatását.
A központi bank szerint a stratégia egyik alapeleme a fizikai aranyállomány viszonylag stabil szinten tartása, a hirtelen növekedések vagy leépítések elkerülése.
Diverzifikációs lépések
Noha az arany a tartalékok 83–85 százalékát teszi ki, a központi bank arról számol be, hogy lépéseket tett a tartalékeszközök diverzifikálására.
Üzbegisztán 2020-ban csatlakozott a Világbank Reserve Advisory and Management Programjához (RAMP), amelynek keretében technikai segítséget és képzést kap a tartalékgazdálkodás és a kötvénybefektetési stratégiák terén.
2024-ben a központi bank amerikai államkötvényekbe kezdett befektetni.
„2024-ben kezdtünk befektetni amerikai államkötvényekbe” – mondja Alimuhammedov. „Mára jelentős rövid lejáratú amerikai állampapír-portfóliót építettünk fel, amelynek értéke mintegy 1,5 milliárd dollár [1,26 milliárd euró].”
Hozzátette, hogy az amerikai államkötvények „rendkívül likvidek, és a piaci szereplők gyakorlatilag kockázatmentesnek tekintik őket. Bármikor eladhatók, ha likviditásra van szükség”.
Emellett a központi bank közlése szerint devizabetéteit 16 ország és 35, magas minősítésű nemzetközi bank között osztotta meg.
A tartalékok mutatóinak értelmezése
A központi bank szerint Üzbegisztán tartalékai meghaladják a nemzetközileg elterjedt megfelelőségi küszöböket.
Az IMF iránymutatásai szerint a tartalékoknak legalább három hónapnyi importot kell fedezniük; a központi bank kiemelte, hogy Üzbegisztán tartalékai 17 hónapnyi importfedezetet biztosítanak.
A nemzetközi sztenderdek előírják azt is, hogy a tartalékoknak a következő egy éven belül lejáró rövid lejáratú külső adósság 100 százalékát fedezniük kell. A bank beszámolója szerint Üzbegisztán tartalékai 4,4-szeresen fedezik rövid lejáratú adósságkötelezettségeit.
Az IMF Assessing Reserve Adequacy (ARA) mutatója alapján a központi bank azt közli, hogy Üzbegisztán tartalékai a javasolt minimumszint 3,4-szeresét érik el.
„Üzbegisztán bőven teljesíti a tartalékmegfelelésre vonatkozó előírt sztenderdeket” – mondta Alimuhammedov. „Jól védettek vagyunk az előre látható külső sokkokkal szemben, legyen szó a fizetési mérleget érő nyomásokról, az államadósság törlesztéséről vagy a monetáris politika igényeiről.”
A központi bank szerint a jelenlegi tartalékszint célja, hogy külső likviditási védőpárnát biztosítson és támogassa a makrogazdasági politika céljait, miközben a diverzifikációs törekvések azt szolgálják, hogy a tartalékeszközök köre fokozatosan az aranyon túlmutatóan is bővüljön.