Infláció gyorsul a legnagyobb uniós gazdaságokban májusban: dráguló energia táplálja várakozásokat, hogy EKB júniusban kamatot emel.
Az EU legnagyobb gazdaságaiban a vártnál gyorsabban emelkednek az árak a májusi előzetes adatok szerint. A számok tovább erősítik azt a várakozást, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júniusban kamatot emel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaországban az infláció több mint egyéves csúcsra ugrott.
Az ország EU-val összehangolt inflációs mutatója (HICP), amelyet az euróövezeten belüli infláció összehasonlítására használnak, májusban 2,8%-on állt éves összevetésben az INSEE statisztikai hivatal előzetes adatai szerint, elsősorban a dráguló energia, különösen a földgáz miatt.
Havi alapon az árak mindössze 0,1%-kal haladták meg az áprilisi szintet, ami azt jelzi, hogy az energiaárak az elmúlt hónapban valamelyest enyhültek, még ha továbbra is jóval meghaladják is az egy évvel korábbi szintet.
Az érték így is 2024 februárja óta a legmagasabb HICP-szint, és meredek gyorsulást jelent az idén februárban mért 1,1%-hoz képest.
Gyorsul az infláció Olaszországban és Spanyolországban
Olaszországban is jelentősen felpörgött az infláció májusban az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) előzetes adatai szerint. A HICP-mutató 3,3%-ra emelkedett, kismértékben meghaladva a 3,2%-os várakozást és az áprilisi 2,8%-ot.
Különösen a termékek inflációja gyorsult 3,1%-ról 3,5%-ra, míg a szolgáltatásoké 2,4%-ről 2,8%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a volatilis energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció 1,6%-ról 1,8%-ra kúszott fel, ami arra utal, hogy a magasabb energiaköltségek egyre inkább megjelennek a szélesebb árkategóriákban is.
Spanyolországban az előzetes becslés szerint a HICP-infláció májusban éves alapon 3,6% volt, összhangban az előrejelzésekkel és valamivel az áprilisi 3,5% fölött.
A spanyol statisztikai hivatal a közlekedést nevezte meg a teljes infláció egyik fő hajtóerejeként, ami a továbbra is jóval egy évvel ezelőtti szintjük felett lévő üzemanyagárakat tükrözi az elhúzódó iráni háború közepette.
Vegyes kép Németországban
Ezzel szemben Németország valamelyest fellélegzést hozott.
A gyorsbecslés szerint a HICP-ráta májusban 2,6% volt az áprilisi 2,9% után, és számottevően elmaradt a 2,8%-os piaci konszenzustól, így a „nagy négyesből” egyedül itt lassult a teljes infláció ebben a hónapban.
A maginfláció azonban más képet mutatott, 2,3%-ról 2,5%-ra emelkedett áprilishoz képest.
Az EKB számára Európa legnagyobb gazdaságában az enyhülő teljes infláció csak korlátozott megnyugvást jelent, amikor a mögöttes trend továbbra is a rossz irányba tart.
Az EKB és a júniusi kérdés
A héten beérkező adatok sorsdöntő pillanatban érkeznek az Európai Központi Bank számára, amely június 11-én tartja következő kamatdöntő ülését.
A piaci szereplők széles körben kamatemelésre számítanak, és a csütörtökön közzétett áprilisi ülés jegyzőkönyvéből is az látszik, hogy az EKB Kormányzótanácsa tisztában van a tét nagyságával.
Évente kétszer megjelenő Pénzügyi stabilitási jelentésében az EKB úgy fogalmazott, hogy „egy a jelenleginél jóval gyengébb növekedéssel és tartósabb energiapiaci sokkal járó forgatókönyv a fiskális fenntarthatóság újraértékeléséhez és hirtelen átárazódáshoz vezethet az államkötvény-piacokon”.
A kamatpiacok jelenleg teljesen beáraztak egy 25 bázispontos emelést a júniusi ülésre, további két emelést várnak szeptemberig, és 92%-ra teszik annak esélyét, hogy az év végéig egy harmadikra is sor kerül.
Az áprilisi jegyzőkönyv kifejezetten „héja” hangvételű belső vitát is tükröz. Több döntéshozó jelezte, hogy az áprilisi kamattartásról szóló döntés szoros volt, és hogy „nem ellenezték volna a kamatemelést a mostani ülésen, ha ez egyáltalán napirenden lett volna”.
Pénteken az Olasz Nemzeti Bank kormányzója, egyben az EKB Kormányzótanácsának tagja, Fabio Panetta is megismételte a szigorú hangvételt, mondván: az iráni háború elhúzódása és a további ellátási zavarok kockázata beavatkozást sürget.
„Az előretekintő kép mintha a monetáris politika irányultságának újrakalibrálását indokolná a tartós inflációs feszültségek kockázatának ellensúlyozására” – fogalmazott Panetta.
Ugyanakkor a jegybankár hangsúlyozta azt is, hogy „kulcsfontosságú, hogy ne kössük magunkat előre meghatározott pályához”.
A jegyzőkönyv arra is rámutatott, hogy miközben a rövid távú inflációs várakozások meredeken megugrottak, a hosszabb távú mutatók többsége 2% körül maradt, ami némi megnyugvást ad, hogy a sokk egyelőre nem épült be tartósan.
Az EKB saját fogyasztói felmérése szerint az egyéves előretekintő inflációs várakozások március 2,5%-ról áprilisban 4%-ra ugrottak, míg az öt évre előretekintő várakozások csak enyhén, 2,3%-ról 2,4%-ra emelkedtek.
Éppen ezt a rövid és hosszú távú várakozások közötti szakadékot hivatott kezelni egy előre jól kommunikált, korlátozott mértékű kamatemelés. Hogy egyetlen lépés elég lesz-e, az a következő hónapokban érkező adatokból derülhet ki.