Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

"A csendes halál várt rá" – összefoglaló az iráni háború ötödik napjáról

Az iráni IRIS Dena hadihajó, melyet egy amerikai tengeralattjáróról lőttek ki március 4-én
Az iráni IRIS Dena hadihajó, melyet egy amerikai tengeralattjáróról lőttek ki március 4-én Szerzői jogok  AP
Szerzői jogok AP
Írta: FT
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Izrael és az Egyesült Államok szombaton megtámadta Iránt, Irán megtorló csapásai miatt a háború hamar kiterjedt a Közel-Keletre. Hámenei temetése és utódlása, egy torpedóval kilőtt iráni hajó, ciprusi légtérzár – összefoglaló a háború szerdai történéseiről.

Szerdán amerikai és brit lapok is megszellőztették, hogy az első teheráni légicsapások során miként tudták kiiktatni Ali Hámeneit. Kiderült, hogy Izrael évek óta figyelte a 86 éves ajatollah rezidenciáját, az oda ki-be járó tisztviselők, testőrök és sofőrök mozgását, ebből pedig pontosan tudták, hogy Hámenei mikor lesz ott a szombaton porig bombázott épületben. Kiderült, hogy a CIA kulcsfontosságú szerepet játszott a műveletben. Az iráni állami média szerdán közölte, hogy háromnapos állami gyászszertartást tartanak Ali Hámenei ajatollah tiszteletére. A szertartás este 10 órakor kezdődik Teheránban, a temetési menet részleteiről viszont csak később adnak tájékoztatást, sőt erről kora este már azt mondták, hogy biztonsági okok miatt képlékeny, hogy egyáltalán mikor rendezik.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az utódlás kérdése

Iráni forrásaira hivatkozva azt írta a Reuters, hogy a korábbi hírekkel ellentétben Modzstaba Hámenei, Ali Hámenei fia túlélte az apja halálát okozó szombati támadást. Az 56 éves Modzstabát a teheráni vezetés jelentős része Ali Hámenei lehetséges utódjának tartja. 2019-ben az amerikai titkosszolgálatok közölték, hogy Modzstaba hatalmas befolyással bír az apjára, sőt egyesek szerint a háttérből régóta ő irányítja Iránt.

Az új legfelsőbb vezető kiválasztása távolról sem egyszerű folyamat, azt ugyanis egy 88 tagú, vallási vezetőkből álló szakértői gyűlésen választják ki. A félig-meddig állami Tasmin hírügynökség azt írta, hogy a döntési folyamat a végéhez közeledik, viszont a teljes mértékben állami Fársz hírügynökség ezt cáfolta közölte, hogy a választás még hosszú ideig tarthat, amit megerősített Hoszeini ajatollah későbbi nyilatkozata is. Hoszeini azt mondta, hogy a gyűlés maga is nehezen kivitelezhető a biztonsági helyzet miatt.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter közölte, hogy minden, az "iráni terrorista vezetés" által kinevezett új vezető célpontnak számít, mert azok is fenyegetést jelentenek a „szabad világra” és a Közel-Kelet országaira. Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, hogy elmúlt az az idő, amikor még tárgyalni lehetett Iránnal, amit szerdán tulajdonképpen megerősített Mohamed Mokhbe, Ali Hámenei tanácsadója, mikor is azt mondta, hogy Teherán nem bízik Washingtonban, épp ezért semmilyen alapja nincs annak, hogy megbeszéléseket folytasannak az amerikaiakkal. Mokhbe hozzátette, hogy Irán képes folytatni a háborút, ameddig csak szükséges, kedden viszont Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az iráni művelet célja a perzsa állam háborús infrastruktúrájának megsemmisítése.

Ali Hámenei ajatollah korábban, még a genfi atomtárgyalások idején mondta, hogy "Donald Trump egy idióta", hiszen úgy akar tárgyalni, hogy előre meghatározza a tárgyalás végkimenetelét.

Légtérzár

Ciprus szerdán kétszer is bekerült a háborús hírfolyamba, először akkor, mikor az Aegean A3902-es számú, Larnacába tartó járatát biztonsági okokból visszafordította Athénba a ciprusi légiirányítás. Jelentések szerint a repülőgép már megkezdte a leszállást, amikor a larnacai irányítótorony egy Libanonból érkező drón miatt a ciprusi légtér elhagyására utasította. A drónt a görög F16-osok lelőttek, később újra szabaddá vált a repülés Ciprus felett.

Kora reggel az Egyesült Államok külügyminisztériuma engedélyezte a nem létfontosságú feladatokat ellátó kormányzati dolgozóknak és családtagjaiknak, hogy elhagyják Ciprust. A külügyi tárca tájékoztatása szerint kötelező evakuálásról nincs szó. A nagykövetség azt írta közleményében, hogy pusztán elővigyázatossági intézkedésről van szó, aminek a célja a személyzet és családtagjaik biztonsága.

Az izraeli erők többször is lecsaptak a Hezbollah libanoni állásaira

A libanoni egészségügyi minisztérium szerdán reggel közölte, hogy hétfő óta az izraeli csapások miatt legalább 50 ember meghalt Libanonban, 335-en pedig megsérültek. Az izraeli védelmi erők (IDF) már kedden is lőtték a terrorszervezet bejrúti és dél-libanoni bázisait, Libanon déli részén pedig több települést evakuációra szólítottak fel. Szerdán a keddihez képest még szélesebb területen támadott a zsidó állam hadereje: az NNA libanoni állami hírügynökség közlése szerint légicsapás ért egy lakóépületet a kelet-libanoni Baalbek városában, a támadás következtében pedig legalább hatan megsebesültek, és legalább négy ember meghalt. A jelentés szerint a mentőalakulatok családokat mentettek ki a romok alól.

Az IDF eközben csapatokat küldött Libanon déli részére, hogy a helyszínen vágjanak elébe a Hezbollah műveleteinek. A terrorszervezet szerdán közleményt adott ki, hogy rakétákat lőtt egy észak-izraeli katonai gyülekezési pontra.

Izrael délután tizenhat libanono település lakóit figyelmeztette, hogy hagyják el a régiót, mert a terrorszervezet tevékenysége miatt katonai akcióra készülnek. Az IDF ugyanígy figyelmeztette a Bejrút déli részén lévő elővárosokban élő civileket, hogy hagyják el otthonaikat. Izrael kitart amellett, hogy hadserege továbbra is csak a Hezbollah állásait lövi. A libanoni kormány még kedden elítélte a Hezbollahot az Izrael elleni támadások miatt, egyben felszólította a terrorszervezetet, hogy szolgáltassák be a fegyvereiket, és jelezte, hogy be fogják őket tiltani. Ez annak fényében nehéz feladat lesz, hogy a döntést át kell vinni a libanoni parlamenten, ahol a Hezbollahnak számos képviselője ül.

Szíria szerdán lezárta egy határátkelőjét Libanon felé, ugyanis azt az információt kapta, hogy az átkelő Jeruzsálem célpontja lehet. Damaszkusz közölte, hogy a Szíriába történő beutazás lehetséges, de csak a Libanonból menekülő szíriaiak számára.

Dróntalálat egy szaúdi olajfinomítónál

Szerdán ismételten dróntámadás érte a jórészt állami kézben lévő Aramco olajvállalat Ras Tanura-i finomítóját, mely a cég legnagyobb belföldi egysége. A finomítót hétfőn is be kellett zárni egy másik dróntámadás miat. A szaúdi védelmi minisztérium közölte, hogy a létesítményben nem keletkezett jelentős kár.

A CIA fegyvereket adhat a kurdoknak

Szerdán a CNN információira hivatkozva írtuk meg, hogy a Trump-adminisztráció aktív tárgyalásokat folytatott egyes iráni ellenzéki csoportokkal és több iraki kurd vezetővel néhány kurd fegyveres csoport támogatásáról. Az iráni kurdok több ezer katonának paracsolnak Irak és Irán határán, elsősorban Kurdisztán iraki részén, azaz Iraki Kurdisztánban. Az iráni háború szombati kezdete óta több militáns csoport is nyilatkozott arról, hogy bevetésre készek, és sürgették az iráni katonai erőket a terület elhagyására. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) korábban több kurd csoportot is megtámadott, kedden pedig bejelentette, hogy drónok tucatjával vette célba a kurd erőket.

A Trump-kabinet tagjai figyelmeztettek, hogy egyes kurd erők kiábrándultak, amikor egy-egy eseti együttműködést követően az Egyesült Államok magára hagyta őket. "Aggasztó helyzetet szül, ha egy sikertelen felkelés után az Egyesült Államok kivonul, mivel az tovább erősíti a kurdokat abban, hogy magukra maradnak” – mondta Plitsas. Megjegyzendő: számos kurd korábban abban reménykedett, hogy az amerikai erőkkel való együttműködésért cserébe Iraki Kurdisztán elnyeri függetlenségét, csakhogy ez soha nem valósult meg. A CIA egyébiránt évtizedek óta kooperál az iraki kurd frakciókkal, sőt van egy előőrsük Iraki Kurdisztánban, az Egyesült Államoknak pedig konzulátusa van Iraki Kurdisztán fővárosában, Erbilben.

Az elsüllyedt iráni hajó esete

Sri Lanka déli partjaitól nem messze elsüllyedt az iráni haditengerészet egyik hadihajója, a fedélzeten mintegy 180 tengerész tartózkodott. Délután arról írtak a lapok, hogy mindössze 30-35 iráni matrózt sikerült kimenteni, és több mint százan eltűntek.

Az incidens Irán partjaitól 3 ezer kilométerre történt, és nem világos, hogy a hajó mit keresett azokon a vizeken. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter később közölte, hogy egy amerikai tengeralattjáró torpedóval süllyesztette el az iráni hadihajót. "Azt hitte, hogy nemzetközi vizeken biztonságban lehet, de jött a csendes halál" – közölte Hegseth. Később egy videó is napvilágot látott, melyen látható a találat. A második világháború óta ez volt az első eset, hogy egy amerikai tengeralattjáró elsüllyesztett egy hadihajót. A BBC azt írta, hogy az IRIS Dena nevű hajó föld-levegő rakétákkal és torpedókkal volt felszerelve.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Az Egyesült Arab Emírségek sürgeti az Egyesült Államokat, Izraelt és Iránt, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz

Amerika behívót küldött a Nagypapának is - a hidegháborús B-52 bombázza Iránt

Trump szerint "mindent kiütöttek" Iránban, de nem kínál világos háborús tervet