A Hormuzi-szoros lezárása 60 százalékkal lökte fel a gázárakat, tovább feszítve Európa amúgy is leapadt téli készleteit, és rávéve a közgazdászokat, hogy felülírják 2026-os növekedési és inflációs előrejelzéseiket.
A holland TTF földgáz-határidős jegyzések – az európai referenciaár – csütörtök reggel megawattóránként 50 euróra emelkedtek, ami 60 százalékos ugrás azóta, hogy az amerikai és izraeli Irán elleni csapások miatt lezárták a Hormuzi-szorost.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a lépés a kontinens legsúlyosabb energiaár-sokkja a 2022-es válság óta, és egy eleve veszélyesen kitett piacot ér: az európai gáztárolók töltöttsége évek óta nem volt ilyen alacsony az adott időszakban.
Mivel a szoros – amelyen a világ olajkereskedelmének mintegy egyötöde halad át – továbbra is zárva van, közgazdászok és energiaipari elemzők arra figyelmeztetnek, hogy már egy rövid fennakadás is megtépázhatja az európai növekedést, újra célszint fölé tolhatja az inflációt, és akár arra is kényszerítheti az Európai Központi Bankot (EKB), hogy felülvizsgálja a nemrégiben stabilizált kamatpályát.
Miért fontos Európának a Hormuzi-szoros
A világ olajkínálatának mintegy 20 százaléka és a globális cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) kereskedelem körülbelül egyötöde halad át a szoroson, ami a világ egyik stratégiailag legfontosabb energiakorridorává teszi.
Európa számára a tét óriási. Katar a kontinens teljes LNG-importjának nagyjából 15 százalékát adja, így a szoros zavartalan átjárhatósága az energiabiztonság kérdése.
Európa függése az Öböl térségéből érkező energiaszállításoktól jelentősen nőtt, mióta a kontinens 2022 után drasztikusan visszafogta az orosz fosszilis energiahordozók importját.
Bridget Payne, az Oxford Economics energiapiaci előrejelzésekért felelős vezetője szerint jelenleg inkább a kereskedelem akadályozottsága, nem pedig a kieső termelés jelenti a fő aggodalmat.
Úgy becsüli, hogy a következő negyedévben napi mintegy 4 millió hordóval eshet vissza az olajkínálat.
Bár az öböl menti termelők rendelkeznek tartalék kapacitásokkal az iráni kiesés részbeni pótlására, Payne arra figyelmeztetett, hogy az alternatív hajózási útvonalak legfeljebb a Hormuzon szokásosan áthaladó olajmennyiség mintegy egyharmadát képesek kezelni.
Európa szokatlanul alacsony gáztárolói készletekkel fordult rá a márciusra. A kontinens átlagos töltöttségi szintje nagyjából 30 százalékon állt, miközben a legnagyobb gazdaságnak számító Németországban mindössze 21,6 százalékos készletszintet jelentettek.
Az Oxford Economics arra figyelmeztetett, hogy a katari LNG-export zavarai arra kényszeríthetik az ázsiai vevőket, hogy az eddiginél agresszívabban versenyezzenek Európával a szállítmányokért, ami megnehezítheti az európai országok számára a gáztárolók feltöltését a következő tél előtt.
Nő az inflációs és növekedési kockázat
A magasabb energiaárak várhatóan végiggyűrűznek az infláción egész Európában.
„Európa leapadt gáztartalékai és a közel-keleti szállítási útvonalaktól való függés fokozott kockázatot jeleznek egy nagyobb, inflációt gerjesztő kínálati sokkra. Ez további féket jelenthet az amúgy is a piaci konszenzus alatti, 2026-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünkben” – mondta Oliver Rakau, az Oxford Economics Németországért felelős vezető közgazdásza.
Az Oxford Economics arra számít, hogy a konfliktus 2026-ban 0,3–0,5 százalékponttal emeli meg az euróövezeti inflációt, nagyjából 2,3 százalékra tolva azt.
A magasabb energiaköltségek a háztartások vásárlóerejét is csökkenthetik, ami visszafogja a gazdasági növekedést.
Rakau becslése szerint a sokk mintegy 0,1 százalékponttal, nagyjából 1,0 százalékra mérsékelheti az euróövezeti GDP-növekedést az idén.
A Goldman Sachs közgazdászai szerint az iráni konfliktus már most módosításra kényszerítette őket a gazdasági növekedésre, az inflációra és a jegybanki politikára vonatkozó előrejelzéseikben.
„A közel-keleti konfliktus alakulására tekintettel módosítjuk növekedési, inflációs és jegybanki előrejelzéseinket” – mondta Sven Jari Stehn, a Goldman Sachs vezető európai közgazdásza.
A Goldman Sachs becslése szerint a magasabb energiaárak az idén 0,1–0,2 százalékponttal vethetik vissza a gazdasági növekedést az euróövezetben, az Egyesült Királyságban, Svédországban és Svájcban.
A kilátások azonban romolhatnak, ha az energiaárak meredekebben emelkednek, vagy tartósan magasak maradnak.
A bank számításai szerint egy kedvezőtlen forgatókönyvben az olaj ára hordónként 80 dollár (€74) körül, a gáz pedig megawattóránként 70 euró körül maradhat.
Ennél súlyosabb forgatókönyv esetén az olaj ára elérheti a hordónkénti 100 dollárt (€92), a gázé pedig a megawattóránkénti 100 eurót.
Még súlyosabb forgatókönyvek esetén a hatás ennél jóval nagyobb lehet.
2026 végére a teljes infláció egy kedvezőtlen forgatókönyvben csaknem 2 százalékponttal, egy súlyos sokk esetén pedig akár 3,6 százalékponttal is magasabb lehet.
A Goldman szerint súlyos negatív forgatókönyv esetén arra számítanának, hogy az EKB 2026 második felében két, egyenként 25 bázispontos kamatemelést hajt végre, ha az energiaár-emelkedés jelentős másodkörös hatásokat vált ki a maginflációban.
A logisztikai zavarok tovább növelik a nyomást
A háború a globális logisztikai hálózatokat is megzavarja, tovább növelve a bizonytalanságot az európai kereskedelemben.
Judah Levine, a Freightos kutatási vezetője szerint a térségben zajló katonai csapások és megtorló támadások már több hajóstársaságot is arra kényszerítettek, hogy felfüggesszék a foglalásokat a Perzsa-öböl kikötőibe.
„Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai, valamint az ezeket követő iráni megtorlás jelentős logisztikai zavarokat okoznak a térségben, amelyek hatásai szélesebb körben is érezhetővé válhatnak, ha a konfliktus elhúzódik” – mondta Levine.
A Hormuzi-szoroson halad át a globális konténerforgalom mintegy 2–3 százaléka, és jelenleg körülbelül 100 konténerhajó vesztegel a Perzsa-öbölben.
A világ legnagyobb fuvarozói közül néhány, köztük a Hapag-Lloyd és az MSC, leállította a foglalásokat az öbölbeli kikötőkbe és onnan kifelé, míg a CMA CGM teljesen felhagyott a térségbe irányuló szállítmányok fogadásával.
A válság a Vörös-tengerrel kapcsolatos aggodalmakat is újraélesztette.
A húszik, akik októberben felfüggesztették a kereskedelmi hajók elleni támadásokat, azzal fenyegetőznek, hogy újrakezdik az akciókat, ami arra késztette azt a néhány fuvarozót, amely visszatért ezen az útvonalon, hogy ismét a Jóreménység fokja felé tereljék hajóikat, tovább növelve a szállítási költségeket.
Időközben a fontos öböl menti légiközlekedési csomópontok zavarai csökkentették a globális légi áruszállítási kapacitást.
A Qatar Airways Cargo, az Emirates SkyCargo és az Etihad együtt a globális légi áruszállítási kapacitás mintegy 13 százalékát adják, és kulcsszerepet játszanak Ázsia és Európa összekapcsolásában.
Mivel sok járatot töröltek, és a térség légtere részben zárva van, a szállítmányozó cégek közvetlen járatokat kezdenek bérelni Ázsia és Európa között, ami már most felfelé hajtja a szállítási költségeket.
A Freightos Air Index adatai szerint Délkelet-Ázsiából Európába az utóbbi napokban több mint 6 százalékkal emelkedtek a fuvardíjak.
A devizapiacok a növekvő kockázatkerülést tükrözik
A pénzpiacok is reagálnak a geopolitikai bizonytalanságra.
Az európai devizák gyengültek, mivel a befektetők menedékeszközök, például az amerikai dollár és az arany felé fordulnak.
Michał Jóźwiak, az Ebury pénzügyi szolgáltató piaci elemzője szerint az euró mintegy 1,8 százalékkal gyengült a dollárral szemben, amióta a konfliktus kiéleződött.
A lejtmenet Közép- és Kelet-Európában még látványosabb volt.
A magyar forint csaknem 5 százalékkal gyengült a dollárral szemben, a lengyel zloty pedig mintegy 3,5 százalékot esett, ami az egyik legnagyobb heti elmozdulás a 2022-es ukrajnai háború kezdete óta.
Az európai devizák további gyengülése az import drágításán keresztül tovább erősítheti az inflációs nyomást.
Törékeny energiapiaci egyensúly
Európa számára a kibontakozó konfliktus az Oroszország utáni energiapiaci modell sérülékenységére világít rá.
Noha a kontinens 2022 óta jelentősen csökkentette az orosz vezetékes gáz iránti függőségét, a kieső mennyiség nagy részét tengeri úton érkező LNG-vel pótolta.
Ez az elmozdulás sebezhetőbbé tette Európát a globális hajózási útvonalakat érintő fennakadásokkal és a kulcsfontosságú tranzitrégiókban, például a Közel-Keleten jelentkező geopolitikai feszültségekkel szemben.
Mivel a gáztartalékok már most alacsonyak, és folyamatban van a tárolók szezonális feltöltése, az Öböl térségéből érkező energiaszállítások elhúzódó zavarai gyorsan végiggyűrűzhetnek az európai piacokon és gazdaságokon.