Az euróövezet munkaerőpiaca mérsékelt javulást mutatott 2026 januárjában: a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 6,1%-ra csökkent, történelmi mélypontra.
Az euróövezet 21 tagállamában 6,1 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban – közölte az Eurostat –, szemben a 2025. decemberi 6,2 és az egy évvel korábbi 6,3 százalékkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közgazdász szakértők arra számítottak, hogy a ráta 6,2 százalékon marad. Ez összesen 10,77 millió állás nélkül lévő embert jelent a valutaunióban.
A valutaövezet legújabb tagja, Bulgária nélkül számolva is javulás látható az eurózóna 20 eredeti tagállamában, noha a hivatalos munkanélküliségi ráta továbbra is 6,2 százalék.
Összességében azonban csökken a munkanélküliek száma, ami a munkaerőpiac élénkülésére utal.
Az Európai Unió egészét tekintve a munkanélküliség 5,8 százalékra süllyedt a decemberi 5,9, illetve a 2025 januárjában mért 6 százalékról.
Havi összevetésben az EU-ban 185 ezrel, az euróövezetben 184 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma.
A legnagyobb gazdaságok közül Németországban és Hollandiában volt a legalacsonyabb, egyaránt 4 százalékos a munkanélküliségi ráta.
Spanyolországban (9,8 százalék), Franciaországban (7,7 százalék) és Olaszországban (5,1 százalék) továbbra is jóval magasabb a mutató.
Kis mértékben a fiatalok munkanélkülisége is mérséklődött: az uniós ráta 15,2-ről 15,1 százalékra, az euróövezeti pedig 15-ről 14,8 százalékra csökkent.
A friss gazdasági mutatók arra utalnak, hogy az uniós gazdaság ellenállóbb a korábban feltételezettnél.
Az Eurostat előzetes becslései szerint 2025-ben az euróövezetben 1,5, az EU egészében 1,6 százalékkal nőtt a GDP, amit kulcsfontosságú ágazatok erős teljesítménye támogatott.
Járvány utáni csúcsra ugrott a munkanélküliség az Egyesült Királyságban
Ezzel szemben az Egyesült Királyságban 5,2 százalékra emelkedett a munkanélküliség, ami ötéves csúcs, és ezzel meg is előzte az olaszországi 5,1 százalékos rátát.
Danni Hewson, az AJ Bell pénzügyi elemzési vezetője szerint ez a hosszú távú tervezés szempontjából váratlan fejlemény.
„A vállalkozások teljesen egyértelműen jelezték, hogy a munkaerőköltségeket növelő kormányzati lépések miatt leállították felvételi terveiket, és ez fel is gyorsíthatott olyan átalakulásokat, amelyek hosszú távon hatnak a munkahelyteremtésre.”
Elemzők a mesterséges intelligencia fiatalok foglalkoztatására gyakorolt lehetséges hatásaira is felhívják a figyelmet.
Hewson hozzátette: „A mesterséges intelligencia vállalati bevezetése, a termelékenység javítása érdekében, önmagában kedvező folyamat, de azoknak a fiataloknak, akik már most is nehezen jutnak az első munkatapasztalatukhoz, az MI tovább szűkítheti a belépő szintű állások kínálatát.”
Az EKB szerint Európában egyelőre nem szorítja ki a munkahelyeket az MI
A mesterséges intelligencia egyelőre nem okozott tömeges munkahelyvesztést Európában – közölte szerdai blogbejegyzésében az Európai Központi Bank.
Az EKB szerint azok a vállalatok, amelyek intenzíven alkalmaznak MI-t, 4 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesznek fel munkaerőt, mint azok, amelyek nem, sokan pedig kifejezetten új dolgozókat alkalmaznak az MI-eszközök bevezetésére és a termelés bővítésére.
Bár a hosszú távú hatások továbbra is bizonytalanok, az EKB szerint az MI munkahelyekre gyakorolt eddigi hatása semleges vagy enyhén pozitív.