Az, hogy Baku alapító tagként csatlakozik a „béketanácshoz”, azt jelzi, hogy regionális befolyását nemzetközi súlyúra váltaná, miközben kényes iráni viszonyait is óvatosan kezeli.
A szigorúan koreografált, különösen nagy téttel járó davosi Világgazdasági Fórum idei, januári ülésén Azerbajdzsán csatlakozott alapító tagként az újonnan létrehozott, „béketanács” nevű kezdeményezéshez, amelyet az Egyesült Államok támogat, és a párbeszédet, illetve a hosszú távú béketeremtést szolgáló fórumnak szánnak.
Bakuban ezt a lépést úgy mutatják be, mint a dél-kaukázusi térségen túlnyúló diplomáciai profil szélesítésének részét, miközben elemzők szerint a régióban – különösen Iránban – figyelmesen vizsgálják majd, milyen jelzést ad arról, hogyan pozicionálhatja magát Azerbajdzsán, ha éleződnek a feszültségek Washington és Teherán között.
„A csatlakozás a béketanácshoz logikus állomás Azerbajdzsán átalakulásában, amelynek során egy regionális szereplőből a globális diplomáciai folyamatok résztvevőjévé válik” – mondja Laman Nazarova, nemzetközi kapcsolatokra szakosodott szakértő.
Bakunak ez a lépés jóval több egy szimbolikus diplomáciai gesztusnál. Annak a szándéknak a kifejezése, hogy Azerbajdzsánt hiteles globális politikai és gazdasági szereplőként pozicionálja, amely a békéről, az energiáról és a regionális stabilitásról szóló vitákat jócskán a Dél-Kaukázuson túl is képes alakítani.
Nazarova szerint Azerbajdzsán következetesen azon dolgozik, hogy olyan államként jelenjen meg, amely nemcsak saját konfliktus utáni helyzetét képes kezelni, hanem gyakorlati tapasztalatokkal is hozzá tud járulni a nemzetközi békeépítési erőfeszítésekhez.
Megítélése szerint az évek óta zajló konfliktus utáni rendezés és tárgyalások nyomán Azerbajdzsán a biztonsági megállapodások passzív kedvezményezettjéből aktív diplomáciai szereplővé lépett elő.
Rugalmasság és igazodás között
Tsvetomir Nikolov geogazdasági elemző szerint Baku megközelítése azt mutatja, hogy az ország a bonyolult regionális környezetben a stratégiai rugalmasságot részesíti előnyben.
„Azerbajdzsán igyekszik nyitva hagyni a lehetőségeit egy olyan régióban, ahol a hatalmi politika ritkán teszi lehetővé az egyszerű döntéseket, ezért a merev szövetségekkel szemben a rugalmasságot részesíti előnyben” – mondja Nikolov.
Hozzáteszi: „Teherán szemszögéből Azerbajdzsán részvétele egy, az Egyesült Államokhoz köthető kezdeményezésben, mint amilyen a Béketanács, kevésbé tűnik békeépítő gyakorlatnak, sokkal inkább annak jelzésének, hogy Baku hova állhat, ha elmérgesednek a feszültségek Washington és Irán között.”
Ez az egyensúlyozás szerinte egy tágabb diplomáciai stratégiát tükröz: Baku bekapcsolódik a Nyugat által vezetett kezdeményezésekbe, ugyanakkor kerüli az olyan formális igazodást, amely szűkítené mozgásterét a Dél-Kaukázusban és azon túl.
Stratégiai következmények Európa számára
Azerbajdzsán erősödő diplomáciai profilja Európa számára is különös jelentőséggel bír. Az ország Kelet-Európa és a Dél-Kaukázus metszéspontjában fekszik, egy olyan stratégiai folyosón, amely Európát Közép-Ázsiával és a Közel-Kelettel köti össze.
Részvétele a Béketanácsban azt jelzi, hogy Baku diplomáciai jelenlétét közvetlen szomszédságán túlra is ki akarja terjeszteni, és erősíteni kívánja a régiók közötti összekötő szerepét.
Az európai országok számára ez a lépés nemcsak biztonságpolitikai értelemben fontos, hanem a bizalom és a kiszámíthatóság szempontjából is.
Ahogy Nazarova rámutat, az energetikai együttműködés egyre szorosabban fonódik össze politikai és diplomáciai megfontolásokkal.
Ebben az összefüggésben Azerbajdzsán részvétele a globális békekezdeményezésekben erősíti róla azt a képet, hogy felelős, előrelátó partner, különösen most, amikor Európa továbbra is igyekszik diverzifikálni energiaforrásait és stratégiai kapcsolatait.
A befolyásgyakorlás platformja
A Béketanács egyfajta koordinációs platformként szolgál majd a konfliktusmegoldástól és a humanitárius segítségnyújtástól a hosszú távú békeépítési stratégiákig terjedő kérdésekben.
A várakozások szerint Azerbajdzsán konfliktus utáni újjáépítési és helyreállítási tapasztalatai kiemelt szerepet kapnak ezekben a vitákban, különösen az Európához szorosan kapcsolódó geopolitikai és gazdasági térségekben.
A Világgazdasági Fórum magas presztízsű színpadot kínált Azerbajdzsánnak arra, hogy hangsúlyozza elkötelezettségét a többoldalú diplomácia iránt.
Részvétele a Béketanácsban várhatóan tartós figyelmet kelt majd az európai döntéshozók és a nemzetközi média körében, tovább erősítve Baku hangját a békéről, a biztonságról és a globális kormányzásról szóló vitákban.
Miközben Európa az energiabizonytalanság, a regionális konfliktusok és az átrendeződő szövetségek által jellemzett, egyre ingatagabb geopolitikai környezetben próbál eligazodni, Azerbajdzsán részvétele a Béketanácsban jól mutatja, miként igyekeznek a középhatalmak rugalmas, sok lábon álló diplomáciával növelni befolyásukat.