Az EU azt tervezi, hogy a mediterrán térségért felelős biztost küldi Trump Béketanácsának első ülésére - erősítették meg az Euronewsnak az ügyet ismerő források, annak ellenére, hogy aggályok merültek fel annak alapszabályával kapcsolatban.
Dubravka Šuica, az Európai Bizottság mediterrán ügyekért felelős biztosa a hét végén Washingtonba készül, hogy részt vegyen Donald Trump amerikai elnök Béketanácsának első hivatalos ülésén - értesült az Euronews.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lépés azt jelzi, hogy Brüsszel nem szándékozik teljesen lemondani a Trump által elnökölt testülettel való együttműködésről, még akkor sem, ha a legtöbb uniós tagállam elutasította a hivatalos tagságot, és az Európai Bizottság jogi aggályokat fogalmazott meg a Béketanács alapszabályával és irányításával kapcsolatban.
Az EU nem fogadta el a meghívást, hogy hivatalosan is tagja legyen a testületnek, de várhatóan "megfigyelői" státuszt kap, hogy együttműködhessen a testület tevékenységével - értesült az Euronews.
A hétvégén Olaszország, Románia és Ciprus is jelezte, hogy ugyanezt tenné.
Egy uniós tisztviselő szerint a blokk szerepet kíván vállalni a gázai újjáépítésben, annak ellenére, hogy számos aggály merült fel a Testület végrehajtó szervezeti felépítésével kapcsolatban, amely eredetileg a terület újjáépítésének eszközeként jött létre, mostanra pedig a "globális békére" is kiterjesztette mandátumát.
Brüsszel a testület "hatókörével, irányításával és az ENSZ Alapokmányával való összeegyeztethetőségével" kapcsolatban is problémákat vetett fel, amelyet mind a 27 tagállam aláírt.
Mégis, a palesztin népnek nyújtott humanitárius segélyek legnagyobb adományozójaként - az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése, 2023. október 7. óta összesen 1,65 milliárd euróval támogatta a területeket - az EU nem akarja, hogy az USA háttérbe szorítsa a világszervezetet.
Olaszország, Románia és Ciprus megvédi a részvételt
A Trump által januárban, Davosban felavatott Béketanács eredetileg a háború utáni gázai átmenet felügyeletét volt hivatott ellátni a tavaly elfogadott 20 pontos béketerv részeként.
Alapszabálya azonban többszörös aggodalmat keltett az európai fővárosokban, nem utolsósorban azért, mert Trump határozatlan ideig, még elnöksége lejárta után is a testület elnöki tisztét töltené be, és a későbbiekben is ő nevez meg személyeket a különböző pozíciókba.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a testületbe való bekerülése politikailag is vállalhatatlanná teszi a tagságot a legtöbb uniós ország számára, miközben tovább dúl a háború Ukrajnában.
Mindössze két uniós tagállam miniszterelnöke - Magyarország és Bulgária - fogadta el a meghívást, hogy tagként vegyen részt a testületben. Orbán Viktor, Trump legnagyobb rajongója is ott lesz a csütörtöki ülésen.
Közben a bolgár diplomatát, Nikolaj Mladenovot nevezték ki gázai főképviselőnek, akinek feladata, hogy összekapcsolja a Béketanácsot a napi ügyek intézéséért felelős technokrata palesztin bizottsággal.
A hétvégén Olaszország, Ciprus és Románia megerősítette, hogy elfogadta a meghívást, hogy "megfigyelőként" vegyen részt a megbeszélésen, de nem állandó tagként. A lépés mégis azt mutatja, hogy a Trump-kormányzattal jó kapcsolatot fenntartani kívánó uniós tagállamok félretették jogi aggályaikat a befolyásért cserébe.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki korábban azt mondta, hogy az olasz alkotmány nem teszi lehetővé, hogy Róma is csatlakozzon, a hétvégén azt közölte, hogy a megfigyelői státusz "jó megoldást" jelent, miután megkapta az amerikai elnöktől a meghívólevelet.
Azt sugallta, hogy más országokat is meghívtak megfigyelőnek, amelyek közül néhányan még nem válaszoltak. Egyelőre nem világos, hogy ki fogja képviselni Olaszországot.
Ami Romániát illeti, Nicușor Dan elnök, aki tiszténél fogvva külpolitikai hatáskörrel rendelkezik, vasárnap megerősítette, hogy Washingtonba utazik a tárgyalásokra.