Kanada a múlt héten stratégiai partnerségre lépett Kínával. Ezt Trump akkor még jó dolognak nevezte, most viszont nekiment Mark Carney kanadai miniszterelnöknek a Kínához való közeledés miatt.
100 százalékos vámokkal fenyegette meg Donald Trump amerikai elnök Kanadát arra az esetre, ha az Egyesült Államok északi szomszédja kereskedelmi megállapodást kötne Kínával. Trump az általa alapított közösségi hálózaton, a Truth Socialon arról írt, hogy a vámok azonnal hatályba lépnek, amint megkötik a megállapodást, és az összes kanadai termékre vonatkozni fognak.
A bejegyzés elején Trump ismét kormányzóként utalt Mark Carney-ra, Kanada miniszterelnökére. Az amerikai elnök rendszeresen így tesz, és többször is kifejezte, hogy szeretné, ha Kanada az Egyesült Államok 51. tagállama lenne. Trump azt írta, hogy ha Carney azt hiszi, hogy jó ötlet lenne Kanadát átalakítani Kína lerakatává, ahonnan a kínai termékek beléphetnek az Egyesült Államokba, akkor nagy hibát követ el, mert Kína elevenen fogja felfalni Kanadát, és tönkreteszi az ország üzleti szféráját, társadalmi szövetét és életmódját.
Vajon mire gondolt Trump?
A bejegyzésben ezután következik a vámfenyegetés, az viszont nem egyértelmű, hogy Trump itt milyen kereskedelmi megállapodásra gondolt. A poszthoz kapcsolt cikk annak a stratégiai partnerségnek a hatásait elemzi, amit a múlt héten kötött meg Kanada és Kína, és ami a tervek szerint a kereskedelmi kapcsolatok élénkülésével, a beruházások ösztönzésével, valamint a nemzetközi színtéren és az igazságszolgáltatás területén való együttműködés elmélyülésével fog járni a két ország között.
Az amerikai elnök gondolkodásának megértését nehezíti, hogy ezt a stratégiai partnerséget Trump még jó dolognak nevezte annak megkötésekor. Igaz, ez még azelőtt volt, hogy Mark Carney nagyhatású beszédet mondott a davosi Világgazdasági Fórumon az Egyesült Államok vezette nemzetközi rend megingásáról. Az elmúlt napokban nőtt a feszültség Trump és Carney között, elsősorban a beszéd miatt.
Egyre feszültebb a viszony Kanada és az Egyesült Államok között
Carney többek között arra buzdította a világ közepes hatalmait Davosban, hogy fogjanak össze, hogy csökkenteni tudják a nagyhatalmak gazdasági nyomásának hatásait. A kanadai miniszterelnök itt minden bizonnyal a vámokkal fenyegető amerikai kormányra utalt. Trump válaszul, Carney felszólalásának másnapján kijelentette, hogy Kanada kizárólag az Egyesült Államoknak köszönhetően létezik, nem sokkal később pedig visszavonta Kanada meghívását az általa létrehozott Béketanácsba.
Ha Trump arra utalt a Kanadát 100 százalékos vámokkal fenyegető bejegyzésében, hogy egy jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodást tartana elfogadhatatlannak Kína és Kanada között, akkor a vámokat valószínűleg nem fogják bevezetni. Az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolatokért felelős kanadai miniszter, Dominic LeBlanc ugyanis kijelentette, hogy Kanadának nem célja szabadkereskedelmi megállapodást kötni Kínával.
Ezzel együtt az egyértelmű, hogy Kanada csökkenteni próbálja a függést legfontosabb kereskedelmi partnerétől, az Egyesült Államoktól, annak kiszámíthatatlan vámpolitikája miatt. Ez a törekvés pedig azzal jár, hogy a kanadai kormány erősíteni próbálja a kereskedelmi kapcsolatait más országokkal, például Kínával is. A stratégiai partnerségről szóló megállapodásban például az is szerepel, hogy Kanada drasztikusan lecsökkenti a kínai elektromos járművekre vonatkozó vámjait, Kína pedig ugyanígy tesz a kanadai repceolaj vonatkozásában.