Az iráni tüntetések halálos áldozatainak száma meghaladta az ötezret, és ez a legoptimistább adat. Egyes források szerint már több mint 15 ezer halottja van a hetek óta tartó lakossági tiltakozásnak. Eközben az amerikai hadsereg átvezényelte a Közel-Keletre több hadihajóját.
A december végén kirobbant iráni tüntetéshullámról ellenőrizhető információ csak elvétve akad, mióta a teheráni rezsim blokkolta az internetet két héttel ezelőtt, és az azóta eltelt napokban csak nagyon rövid időkre oldotta fel a zárlatot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A brutális oszlatásnak rengeteg halottja van, a tudósítások egy része körülbelül ötezer, mások 15 ezernél is több halálos áldozatról.
Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynökség közölte a halálos áldozatok számát, miszerint 4 716 tüntető, 203 kormánypárti, 43 gyermek és 40, a tiltakozásokban részt nem vevő civil volt. Hozzátette, hogy több mint 26 800 embert vettek őrizetbe a hatóságok egyre szélesebb körű letartóztatási kampánya során.
A csoport számadatai a korábbi iráni zavargások során pontosak voltak, és a halálesetek ellenőrzésében az iráni aktivisták hálózatára támaszkodik. A halálos áldozatok száma meghaladja az elmúlt évtizedek bármely más iráni tiltakozás vagy zavargás halálos áldozatainak számát, és emlékeztet az 1979-es iráni iszlám forradalom körüli káoszra.
Az iráni kormány szerdán közölte az első hivatalos adatokat, eszerint 3117 ember vesztette életét. Hozzátette, hogy a december 28-án kezdődött tüntetések halálos áldozatai közül 2427-en civilek és biztonságiak, a többiek "terroristák" voltak.
Az iráni teokrácia a múltban alábecsülte vagy nem jelentette a zavargások halálos áldozatait.
Arról, hogy a több tízezer letartóztatott közül valóban kivégeztek volna többeket, szintén nincs megbízható információ.
Irán a jelentések szerint korlátozta az újságírók lehetőségét arra, hogy helyben tudósítsanak a tüntetések utóhatásairól, ehelyett az állami televízióban ismételten olyan állításokat sugároz, amelyek a tüntetőket Amerika és Izrael által motivált "lázadóknak" nevezik, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatnának az állítás alátámasztására.
Az Iránból való információszerzés továbbra is nehézségekbe ütközik, mivel a hatóságok január 8-án megszüntették az internet-hozzáférést, miközben az Egyesült Államok és Irán között egyre nő a feszültség, mivel egy amerikai repülőgép-hordozó csoport közeledik a Közel-Kelethez, amelyet Donald Trump amerikai elnök csütörtökön késő este újságíróknak tett megjegyzéseiben "armadához" hasonlított.
Az újabb áldozatok száma akkor emelkedik, amikor a feszültség továbbra is nagy, mivel Trump két vörös vonalat is meghúzott a tüntetésekkel kapcsolatban: a békés tüntetők megölését és a Teherán által végrehajtott tömeges kivégzéseket.
Az iráni főügyész és mások a fogva tartottak közül néhányat "mohareb"-nek, azaz "Isten ellenségeinek" neveztek. Ez a vád halálbüntetéssel jár.
Az amerikai hadsereg eközben több katonai eszközt helyezett át a Közel-Kelet felé, beleértve a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és a vele együtt közlekedő hadihajókat a Dél-kínai-tengerről.
Az amerikai haditengerészet egy, a katonai mozgások megvitatása érdekében névtelenséget kérő tisztviselője csütörtökön azt mondta, hogy a Lincoln csapásmérő csoport jelenleg az Indiai-óceánon tartózkodik.
Trump csütörtökön az Air Force One fedélzetén azt mondta, hogy az Egyesült Államok Irán felé mozgatja a hajókat "arra az esetre", ha lépéseket akarna tenni.
"Egy hatalmas flottánk tart ebbe az irányba, és talán nem kell majd használnunk" - mondta Trump.
Trump megemlítette azt is, hogy amerikai tisztviselők több körben is tárgyaltak az iráni vezetéssel a perzsa állam atomprogramjáról, mielőtt Izrael tavaly júniusban megelőző csapást mért Iránra, amely aztán szintén rakétacsapásokkal válaszolt a zsidó állam támadásaira. A fegyveres konfliktus 12 napig tartott. Ennek keretében az amerikai hadsereg akkor egy villámhadműveletben jelentős csapást mért az iráni atomlétesítményekre. Az máig vitatott, hogy mekkora kárt okozott a részben föld alá épített bázisokban.
Az amerikai elnök most olyan katonai akcióval fenyegette meg Iránt, amely mellett az urándúsító telepeire mért korábbi amerikai csapások "eltörpülnek". És hozzátette, hogy "megállapodást kellett volna kötniük, mielőtt lecsapunk rájuk."