Az alkohol árai jelentősen eltérnek Európa-szerte, gyakran az alkoholfogyasztáshoz köthető károk mérséklését célzó adók miatt.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a háztartások minden 100 eurónyi árura és szolgáltatásra fordított kiadásából átlagosan 1,50 euró alkoholos italokra megy el. Országonként azonban nagyon eltérő, hogy a háztartási költés mekkora részét teszik ki az alkoholos italok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A fogyasztóiár-szintindex, amely ugyanannak az alkoholos italokat tartalmazó kosárnak az árát hasonlítja össze Európa-szerte, jól szemlélteti az alkoholárak közötti különbségeket. Az uniós átlagot 100-as értéken rögzítették; ha ez a kosár átlagosan 100 euróba kerül az EU-ban, az index azt mutatja, mennyibe kerülne ugyanaz az egyes országokban.
A 100 fölötti árszint azt jelzi, hogy az adott ország drágább az EU-átlagnál, 100 alatti érték pedig azt, hogy olcsóbb.
Legdrágább az alkohol az északi országokban, Törökországban és Írországban
2024-ben Izland a legdrágább ország az alkohol szempontjából a 36 vizsgált európai ország (uniós tagállamok, tagjelöltek és EFTA-államok) rangsorában. Izlandon 285 eurót fizetnek azokért az italokért, amelyek az EU-ban átlagosan 100 euróba kerülnek, vagyis az árszint 185%-kal haladja meg az uniós átlagot.
A rangsorban lejjebb ugyanez a kosár Norvégiában 226, Finnországban 210, Törökországban 203 euróba kerül, vagyis az alkohol több mint kétszer annyiba kerül, mint az EU-átlag. Írország 198 euróval ehhez az árszinthez áll nagyon közel.
A három legdrágább ország mind az északi régióban található. A másik két északi országban is az uniós átlag felett vannak az árak: Svédországban 146, Dániában 125 eurót mutat az index.
Legolcsóbb az alkohol Olaszországban, Németországban és Ausztriában
A legolcsóbb alkoholárakat Olaszországban, Németországban és Ausztriában mérik. Az EU-ban 100 euróba kerülő alkoholos italkosár Olaszországban mindössze 84 eurót ér, vagyis az árak 16%-kal az uniós átlag alatt vannak.
Németországban 87, Ausztriában 90 euróba kerül ugyanaz a kosár. Spanyolországban 91 eurót fizetnek érte. Vagyis az alkohol általában olcsóbb az EU négy legnagyobb gazdaságában, mint az uniós átlag; csak Franciaország van fölötte 102 euróval, ami mindössze 2%-os eltérést jelent.
Jövedelem nem része a számításnak
jövedelmet vagy keresetet nem veszik figyelembe az ár-összehasonlításoknál, vagyis a rangsor nem számol a bérekkel vagy más személyes jövedelmi mutatókkal.
„Fontos különbséget tenni az alkohol ára és az alkohol megfizethetősége között” – mondta Colin Angus, a Sheffieldi Egyetem professzora az Euronews Businessnek.
Egy országban, ahol alacsonyak az alkoholárak, de alacsony a rendelkezésre álló jövedelem, az alkohol még mindig nehezen lehet megfizethető – és ennek az ellenkezője is igaz lehet.
„Az adó az egyik kulcstényező az árkülönbségek mögött... A magasabb alkoholadók a magasabb alkoholárak legfontosabb mozgatórugói közé tartoznak egyes európai országokban, mindenekelőtt Észak-Európában” – tette hozzá Angus.
Rámutatott, hogy Észak-Európa több térségében, például Skandináviában, Írországban és az Egyesült Királyságban a magasabb adókulcsok általában a nagyfokú alkoholfogyasztásra és az ahhoz kapcsolódó ártalmakra adott válaszként jelentek meg.
2020-ban, amikor az Egyesült Királyságot utoljára bevonták az összehasonlításba, az indexe 139 volt a 100-as uniós átlaggal szemben.
„A legtöbb mediterrán országban ma már jóval alacsonyabb az alkoholfogyasztás és az ebből fakadó ártalmak szintje, így kisebb szükség van magas adókulcsokra is a túlzott ivás visszaszorításához” – tette hozzá.
Dr. Jakob Manthey, a Hamburgi Egyetem kutatója szintén hangsúlyozta, hogy az egyes alkoholos italokra kivetett magasabb jövedékiadó-kulcsok az alkoholárak közötti különbségek fő mozgatórugói.
2020-ban például az öt olyan ország a WHO európai régiójában, ahol a legnagyobb volt a sör kiskereskedelmi árán belül az alkoholt terhelő adók aránya, Finnország, Törökország, Norvégia, Észtország és Izland volt. Az adóteher 28 és 39% között mozgott, szeszes italoknál pedig ennél is nagyobb, akár 50% vagy több is lehet. Az alacsony adóztatású országokban ezzel szemben az adó részaránya 10% vagy annál kevesebb.
Adóemelés növeli az állami bevételt
„Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi ár jelentős részét a jövedéki adók határozhatják meg” – mondta Manthey az Euronews Businessnek.
Rámutatott, hogy az adóemelés nemcsak a fogyasztás csökkenésével függ össze. „Az adók emelése az állami adóbevételeket is növeli” – tette hozzá.
Colin Angus azt is elmagyarázta, hogy az alkoholadó mértékének meghatározásában egy másik fontos tényezőnek az alkoholelőállítás, legalábbis a bor esetében, tűnik. Európa-szerte azokban az országokban, amelyek jelentős mennyiségben termelnek bort, szinte kivétel nélkül nincs, vagy nagyon alacsony a borra kivetett adó. A bort nem termelő országok ezzel szemben általában jóval magasabban adóztatják a bort.