Franciaországban nemcsak politikai, de gazdasági kockázatai is vannak annak, hogy alig több mint egy év alatt a harmadik kormány bukása fenyeget. Az ország hatalmas adósságának kezelésére tett további kísérletek egészen a következő, 2027-es elnökválasztásig elakadhatnak.
HIRDETÉS
A politikai instabilitás felerősíti a recessziós félelmeket Európa második legnagyobb gazdaságában, ahol az óvatos növekedés a kereskedelmi vámok ellenére meglepően rugalmasnak bizonyult.
Miközben azonban a gazdaság ígéretes jeleket mutat, Franciaországnak sürgősen konszolidálnia kell pénzügyeit, mivel a GDP 5,8%-át kitevő hiány és az adósságállomány a tavalyi év végére 113%-ra emelkedett. A szükséges szigorítás politikailag vitatott, ami tavaly a Michel Barnier miniszterelnök által vezetett kormány bukásához vezetett.
2025. szeptember 8-án François Bayrou miniszterelnök is hasonló sorsot kockáztathat a bizalmi szavazás során, amelyet azért írt ki, hogy megszerezze a nemzetgyűlés támogatását 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási tervéhez.
Mivel a parlamenti többséget alkotó ellenzék azt ígérte, hogy valószínűleg leszavazza őt, az ország politikai és gazdasági bizonytalanságba zuhanhat.
Milyen kockázatok fenyegetik az ország gazdaságát?
Ha a háztartások, a vállalkozások és a befektetők nem látnak világos irányt, akkor a lassan növekvő francia gazdasági teljesítmény megtorpanhat.
Franciaország gazdasága nehezen tud lendületet venni; az éves GDP-növekedés 2024 negyedik negyedéve óta 1% alatt maradt.
A negyedéves bővülés azonban a második negyedévben 0,3%-kal nőtt az év első három hónapjához képest. Ez a január és március közötti 0,1%-os negyedéves bővülést követi, ami ellenálló képességet mutat egy olyan időszakban, amikor az amerikai elnök vámokat kezdett kivetni Amerika kereskedelmi partnereire.
Eközben a friss feldolgozóipari adatok azt mutatják, hogy ez az ágazat augusztusban kezdett növekedni, két és fél év után először. A francia gazdaság gyengeségei ellenére az elemzők valószínűtlennek tartják, hogy a politikai zavarok miatt recesszióba kerülhet.
Jérémie Peloso, a BCA Research vezető európai stratégája az Euronews Businessnek elmondta, hogy "a francia intézmények erősek", ami azt jelenti, hogy egy esetleges politikai "átmenet zökkenőmentes lenne". Hozzátette:
A legnagyobb francia üzleti szövetség, a Medef másként gondolkodik.
Patrick Martin, a szervezet elnöke arra figyelmeztetett, hogy a politikai bizonytalanságnak azonnali következményei lennének, beleértve "a beruházások befagyasztását, a bizalomvesztést, a csődök kockázatának növekedését és a munkahelyek megsemmisülését".
"Ha a vállalkozások nem tudnak beruházni, a növekedés és a munkahelyek összeomlanak, és Franciaországot a recesszió veszélye fenyegeti" - jelentette ki egy augusztus 28-i üzleti konferencián.
Martin azzal érvelt, hogy bizonyos ágazatok, köztük az építőipar, a vegyipar, a szállodák és az éttermek már most is válságban vannak. Figyelmeztetett a további adóemelésekre is, amelyek korlátozhatják az üzleti tevékenységet, a növekedés kulcsát. Márpedig a növekedés szükséges az ország deficitjének és adósságának ledolgozásához.
Miért kell Franciaországnak meghúznia a nadrágszíjat?
Francois Bayrou miniszterelnök szerint a kiadáscsökkentésekre és az adóemelésekre azért van szükség, hogy a költségvetési hiányt a GDP 4,6%-ára csökkentsék az idei évre várt 5,4%-ról. Egy vasárnap este sugárzott interjúban Bayrou az ország sorsa szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a mostani bizalmatlansági szavazást.
Franciaország kényes pénzügyi helyzetben van. A francia statisztikai hivatal (INSEE) szerint az ország adóssága 3,345 billió euró volt 2025 első negyedévének végén. Míg a 2000-es évek elején az adósság a GDP 60%-a volt, addig idén 116%-ra duzzadt.
Egy júniusi interjúban Amélie de Montchalin költségvetési miniszter még azzal is érvelt, hogy Franciaország azt kockáztatja, hogy pénzügyeit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az európai intézmények felügyelete alá helyezik. Ez történt a periféria országaival, köztük Portugáliával és Görögországgal a 2008-as pénzügyi válság után.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, aki éveken át az IMF-et is vezette, azonban a francia Radio Classique rádiónak nyilatkozva hétfőn elutasította ezt az elképzelést.
- magyarázta Lagarde, hozzátéve, hogy aggódik a franciaországi helyzet miatt.
Peloso is meg van győződve arról, hogy ez nem fog megtörténni. "Franciaország nem fog az IMF felügyelete alá kerülni. Franciaország még nem Argentína vagy Görögország" - mondta.
A politikai zavarok másik következménye, hogy drámaian megnőtt a francia államadósság leminősítésének kockázata, ami a hozamok emelkedését eredményezi.
"Franciaország hitelminősítését nagy valószínűséggel leminősítik, és "kirúgják" az AA-klubból (a legmagasabb minősítésű kötvények kategóriájából)" - mondta Peloso, aki a kötvényhozamok némi további emelkedését jósolja, ha ez bekövetkezik.
A franciaországi politikai bénulás hosszú távú következményei
Amennyiben a jelenlegi kormány elveszíti a hétfői szavazást, sokan úgy vélik, hogy Emmanuel Macron elnök újabb miniszterelnököt fog kinevezni. A politikai bénultság azonban marad - véli Peloso.
Egyelőre úgy tűnik, hogy egyetlen, az elnök által kinevezett centrista kormány sem tudja elkerülni a bukást, amikor benyújtja a költségvetést. Az elemzők pedig 2027-ig nem várnak nagyobb változást, amikor is Macron mandátuma lejár, és az erőviszonyok szabadon változhatnak Franciaország politikai játszóterén.
Addig azonban a következő kormány célja valószínűleg jóval szerényebb lesz - írja az Oxford Economics egy friss jelentésében. Tekintettel a feszült politikai környezetre, az új kormány prioritása az lesz, hogy úgy fogadjon el egy költségvetést, hogy ne bukjon meg. Ez csökkenti a reményt arra, hogy legalább a 2027-es elnökválasztás előtt jelentős költségvetési konszolidációra kerülhet sor, ami azt jelenti, hogy Franciaország adóssága valószínűleg tovább emelkedik.
Az Oxford Economics előrejelzése szerint a francia államadósság 2027 végére meghaladja a GDP 120%-át.