Helyi pénznemben mérve Európában tavaly Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a polgárok vagyona, majd Litvánia és Svédország következik - áll a UBS multinacionális befektetési bank új jelentésében.
HIRDETÉS
A UBS jelentése Magyarországot a feltörekvő gazdaságok közé sorolja a következő államokkal egyetemben: Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, India, Indonézia, Mexikó, Lengyelország, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-afrikai Köztársaság, Thaiföld, Törökország, Egyesült Arab Emírségek.
Egy főre jutó reálvagyon
Az emberek nettó vagyona Európa-szerte jelentősen eltér, és ez az adat minden évben változik. Ami igazán számít, hogy az inflációval kiigazítva hogyan viszonyulnak egymáshoz a változások.
Az egy felnőttre jutó reálvagyon az európai országok döntő többségében nőtt 2023 és 2024 között, és csak néhány országban csökkent - derül ki a UBS Global Wealth Report 2025 című jelentéséből.
A helyi pénznemben mért változásokat átlag- és mediánértékben is feltüntetjük. A mélyebb elemzéshez a mediánra összpontosítunk, amelyet nem befolyásolnak a szélsőséges kiugró értékek, míg az átlagokat röviden megemlítjük. (A medián a nagyság szerint sorba rendezett adatok közül a középső érték, ami két egyenlő részre osztja az adathalmot.)
Az egy felnőttre jutó medián vagyon 2023 és 2024 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 18,6%-kal. A növekedés több más országban is elérte vagy meghaladta a 15%-ot, többek között Litvániában (16,9%), Svédországban (15,3%), Olaszországban (15%) és Lettországban (15%).
A jelentés szerint az EU-tagállamok, a tagjelölt országok, az EFTA-tagok és az Egyesült Királyság közül csak Törökországban és Belgiumban csökkent az egy felnőttre jutó medián vagyon. Törökország 20,9%-os csökkenéssel tűnik ki, míg Belgiumban mérsékeltebb, 5,6%-os visszaesést regisztráltak.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Olaszországban volt a legmagasabb az egy felnőttre jutó vagyon reálnövekedése, 15%, míg az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb, 5,3%. Franciaország (10,3%), Németország (9,5%) és Spanyolország (9%) a kettő között helyezkedett el.
Svájcban, az egy felnőttre jutó leggazdagabb országban 7,7%-os volt a növekedés. Svédországban és más skandináv országokban is erőteljes, 10%-ot meghaladó növekedést regisztráltak.
Európán kívül Dél-Korea (13,9%), Ausztrália (10,7%), Kanada (9,6%) és Japán (8,6%) ért el jelentős növekedést 2024-ben. Az Egyesült Államokban a növekedés mérsékeltebb, 2,3%-os volt. Kínában és Oroszországban ezzel szemben jelentős, 6,3%-os, illetve 8,2%-os csökkenés volt tapasztalható.
Ha a medián helyett az átlagos vagyonváltozást nézzük, több európai országban is csökkenés tapasztalható. Törökországban (-14,6%) és Belgiumban (-0,3%) egyaránt kisebb átlagos csökkenés volt tapasztalható a mediánértékhez képest. Luxemburg (-1,3%), Észtország (-2,3%), Franciaország (-1,8%) és az Egyesült Királyság (-3,6%) szintén csökkenést regisztrált.
A törökországi vagyonváltozás mozgatórugói
Mi magyarázza, hogy Törökországban csökkent az egy felnőttre jutó vagyon 2023 és 2024 között a legnagyobb mértékben?
Prof. Hakan Kara, az ankarai Bilkent Egyetem professzora, a török központi bank korábbi vezető közgazdásza szerint a tendencia megértéséhez vissza kell tekintenünk az elmúlt öt évre. 2020 és 2023 között a bőséges hitelezés és a rendkívül alacsony reálkamatlábak környezete az eszközárak jelentős emelkedéséhez vezetett.
"Ebben az időszakban jelentős vagyonátcsoportosítás történt a megtakarításokról a hitelfelvételekre, illetve a fix jövedelmű háztartásokról a vállalatokra. A devizavédett betétrendszer (KKM) tovább erősítette ezt a dinamikát. Mivel a vagyoni egyenlőtlenségek gyorsan nőttek, a lakosságnak csak egy szűk szegmense - azok, akik hitelhez jutottak, vagy már meglévő megtakarításokkal rendelkeztek - tudott profitálni az eszközár-boomból" - magyarázta.
A kamatlábak normalizálásával 2023 közepére valódi korrekció kezdődött meg. Ahogy a lakások, a földek, a részvények és a kötvények ára reálértéken csökkent, a reálvagyon megfelelő eróziója volt megfigyelhető.
"A 2023-24-es időszakot a 2020-22-es időszak korrekciójának tekinthetjük" - tette hozzá a professzor.
Ötéves változások: Ausztriában a legnagyobb a csökkenés
Az egy felnőttre jutó vagyon "reál" változása 2020 elejétől 2024 végéig hosszabb távú tendenciákat mutat. Ausztria kiemelkedik a sorból, ahol az egy felnőttre jutó medián vagyon 18%-kal csökkent. Ezt követi Hollandia (-2,3%) és Észtország (-0,1%).
Európában Cipruson volt a legnagyobb a növekedés (43,9%), majd Dánia, Lettország és Litvánia következik - mindegyik 30% feletti növekedéssel.
Az egy felnőttre jutó reálvagyon növekedése Máltán, Szlovéniában, Norvégiában, Bulgáriában és Portugáliában is meghaladta a 25%-ot.
Az öt legnagyobb európai gazdaság közül Németországban volt a legnagyobb a növekedés, 20,1%-kal. Olaszországban volt a legalacsonyabb, 4,7%. Spanyolország (17,8%) és az Egyesült Királyság (16,3%) erőteljes növekedést könyvelhetett el, míg Franciaországban mérsékeltebb, 10,5%-os volt a növekedés.
A főbb Európán kívüli országok jelentős növekedésről számoltak be, az Egyesült Államok 45,8%-kal az élen, amelyet Oroszország (35,1%) és Dél-Korea (31%) követ.
Átlagban kifejezve a kép teljesen megváltozik: számos országban csökkent az egy felnőttre jutó vagyon. Ciprus, amely a medián vagyon legnagyobb növekedését regisztrálta, a felnőttenkénti átlagos vagyon 24,9%-os csökkenésével kilógott a sorból.
További jelentős csökkenés következett be Ausztriában (-13,1%), Máltán (-11,3%), Észtországban (-10,6%), Olaszországban (-9,4%) és Írországban (-7,8%). Svájcban, Luxemburgban, Hollandiában, Belgiumban, Romániában és Szlovákiában szintén viszonylag mérsékelt csökkenés volt tapasztalható.
A magas infláció hatása
"Az egy felnőttre jutó átlagos reálvagyon csökkenése ebben az időszakban elsősorban az érintett országokban a magas inflációnak volt köszönhető, különösen Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában, de Olaszországban is, bár valamivel kisebb mértékben" - állapította meg a jelentés.
A jelentés szerint a felnőtt lakosság számának növekedése is hozzájárult ehhez, elsősorban Hollandiában és kisebb mértékben Svájcban. Svájc esetében a valuta leértékelődése volt az elsődleges tényező, amelyet az infláció követett.
Mire utalnak az eltérések?
Az eltérések több országban is szembetűnőek, ahol az egy felnőttre jutó átlagos és medián vagyon változásai jelentősen eltérnek egymástól. Svájcban például az egy felnőttre jutó átlagos vagyon enyhén negatív növekedése az egy felnőttre jutó medián vagyon 14%-os növekedésével áll szemben, míg Olaszországban a számok -10%, illetve közel +5%.
"Ezek az eltérések arra utalnak, hogy a vagyon növekedése a spektrum felső részén lassabb, mint a vagyoneloszlás középső részén" - mutatott rá a jelentés.
Ugyanez a dinamika érvényesült Németországban és az Egyesült Királyságban is.