Világszerte keserves volt a tavalyi év a megtakarítások szempontjából, a háztartások 6,6 ezermilliárd eurós veszteséget szenvedtek el.
Az Allianz német pénzügyi vállalat legfrissebb Global Wealth Report című jelentésében az áll, hogy a háztartások pénzügyi vagyona az előző évhez képest globálisan 2,7%-kal csökkent - a 2008-as pénzügyi válság óta ez a legnagyobb visszaesés. A jelentés szerint 2022-ben összesen 6,6 ezermilliárd euró értékű vagyon veszett el.
A csökkenés elsősorban a piacokon uralkodó általános borús és bizonytalan kilátásoknak tudható be, a pénzügyi eszköztárak mindenütt csökkentek.
A csökkenés Észak-Amerikában volt a legjelentősebb (-6,2%), amelyet Nyugat-Európa követett (-4,8%). Ázsiában viszont - Japán kivételével - még mindig viszonylag erős növekedési ütemeket regisztráltak. Kína pénzügyi eszközei még mindig erőteljesen, 6,9%-kal nőttek, azonban az elmúlt 20 év közel 16%-os átlagos növekedéséhez képest ez is elég kiábrándító.
A pénzügyi eszközök teljes összege világszerte 233 ezermilliárd eurót tett ki, ami nagyjából tízszerese az USA GDP-jének. A jelentés szerint ennek az összegnek a 85%-a a leggazdagabb felső 10 százalék, azaz világszerte mintegy 560 millió ember tulajdonában van.
Mely befektetések küszködtek a legtöbbet?
Míg az olyan értékpapírok, mint a részvények és kötvények összességében 7,3%-os, a biztosításokkal és nyugdíjakkal kapcsolatos befektetések pedig 4,6%-os veszteséget szenvedtek el, addig a bankbetétek 6%-kal nőttek.
Az infláció a nominális vagyonnövekedés csaknem kétharmadát felemésztette. Ez ebból látszik a legjobban, ha a megtakarításokat összehasonlítjuk a Covid-korszak előtti szintjükkel.
A háztartások globális pénzügyi vagyona nominális értéken számolva tavaly év végén még mindig csaknem 19%-kal meghaladta a Covid-19 előtti szintet. Azonban ha ezt az inflációval kiigazítjuk, akkor kiderül, hogy a (nominális) növekedés közel kétharmada az áremelkedés áldozatául esett, azaz a reálnövekedést három év alatt 6,6%-ra csökkent.
Míg a legtöbb régióban legalább némi reálvagyon-növekedést sikerült elérni, addig Nyugat-Európában egyáltalán nem volt nominális nyereség, sőt, a reálvagyon -2,6%-kal csökkent 2019-ben.
Fényesebb kilátások a láthatáron
A tavalyi visszaesés után a globális pénzügyi vagyon idén várhatóan ismét növekedésnek indulhat, elsősorban a részvénypiacok kedvező alakulásának köszönhetően. Az Allianz előrejelzése szerint 2023-ban 6%-os, a következő három évben pedig 4-5% körüli növekedés várható.
Magánháztartások ingatlanvagyona
Hogyan nézne ki az egy főre jutó nettó pénzügyi eszközök rangsora, ha az ingatlanértékeket is figyelembe vennék?
A jelentés Észak-Amerika, Japán, Ausztrália, valamint a Nyugat- és Kelet-Európával kapcsolatos adatokra hivatkozik. Ezekben a régiókban a magánháztartások ingatlanvagyona (a föld és a lakások értéke) összességében mintegy 140 milliárd EUR-t tett ki 2022 végén. Ez 19%-kal kevesebb, mint a bruttó pénzügyi eszközök értéke, ami azért meglepő, mivel az ingatlanvagyont - többnyire a saját tulajdonú házat - általában a legnagyobb vagyonelemnek tekintik a háztartások mérlegében. Ez igaz Ausztráliára, Kelet- és Nyugat-Európára is, ahol az ingatlanok értéke átlagosan 49%-kal, 23%-kal és 27%-kal magasabbak, mint a pénzügyi eszközöké, nem igaz azonban Japánra és Észak-Amerikára, ahol a pénzügyi eszközök aránya csaknem a duplája az ingatlanállománynak.
Másrészt az ingatlantulajdonosok 2022-ben még mindig jelentős értékemelkedésnek örülhettek, összességében a növekedés +8,8%-os volt. A vizsgált országok között csak egy olyan van, amely hosszú távon kétszámjegyű növekedési rátával büszkélkedhet, mégpedig Magyarország +11,9%-kal.
Az Allianz előrejelzése alapján az ingatlanok iránti kereslet összeomlása idén a lakásárak általános csökkenésében fog megmutatkozni.